A brazil hatóságok leállították a kínai BYD elektromos járműgyártó vállalat egyik gyárának építését
A brazil hatóságok leállították a kínai BYD elektromos járműgyártó vállalat egyik gyárának építését Bahia államban, miután több mint 160 munkást "rabszolgasághoz hasonló" körülmények között találtak. Az eset rávilágít a multinacionális vállalatok felelősségére a munkakörülmények biztosításában, valamint a globális elektromos autóipar versenyének árnyoldalaira.
A munkaügyi ügyészség (MPT) közleménye szerint a munkásokat "megalázó" körülmények között tartották, útlevelüket és fizetésüket visszatartották. A Jinjiang Construction Brazil által felvett dolgozók négy létesítményben laktak Camaçari városában, ahol a körülmények messze elmaradtak az elfogadhatótól.
"A szállásokon talált körülmények a bizonytalanság és a lealacsonyodás riasztó képét mutatták" - nyilatkozta az MPT. Az egyik létesítményben a munkásoknak matrac nélküli ágyakon kellett aludniuk, és 31 ember osztozott egy fürdőszobán.
A BYD közleményben reagált az esetre, amelyben kijelentette, hogy megszakította a kapcsolatot az érintett építőipari céggel, és továbbra is elkötelezett a "brazil jogszabályok teljes körű betartása" mellett. A vállalat azt is közölte, hogy az érintett dolgozókat szállodákba szállították, és "részletes felülvizsgálatot" végeztek az alvállalkozók munkakörülményeiről - írta meg a BBC.
A gyár, amely a BYD első Ázsián kívüli elektromos járműgyára lett volna, a tervek szerint 2025 márciusában kezdte volna meg működését. A projekt része a vállalat 3 milliárd reai (484,2 millió dollár) értékű brazíliai beruházásának, amellyel a cég tovább erősíti jelenlétét a dél-amerikai országban.
A BYD, amely a Build Your Dreams rövidítése, a világ egyik vezető elektromos járműgyártója. 2023 utolsó negyedévében több elektromos járművet adott el, mint a Tesla, ezzel az iparág élére került. A vállalat 2015 óta van jelen Brazíliában, ahol elektromos buszok alvázait gyártják.
Az eset rávilágít arra a növekvő feszültségre is, amely a kínai elektromos autógyártók globális terjeszkedését övezi. Míg Kínában az elektromos autók eladásait kormányzati támogatások ösztönzik, addig külföldön egyre több kritika éri a kínai cégeket a feltételezett tisztességtelen versenyelőnyök miatt.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió már vámokat vetett ki a Kínából származó elektromos autókra, és Donald Trump megválasztott amerikai elnök hivatalba lépésével további protekcionista intézkedések várhatók. Ez a tendencia jelentősen befolyásolhatja a globális elektromos autipar jövőjét és a kínai gyártók nemzetközi terjeszkedési stratégiáit. (Pénzcentrum)
