Áprilisban 3,7 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban, ezzel megtört az infláció 2023 januárja óta tartó csökkenése. Emelkedésre felkészülni!
Átmenetileg – nagy valószínűséggel – véget ért a dezinfláció korszaka a magyar gazdaságban, a KSH adatai szerint ugyanis áprilisban az árak 3,7 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Ez minimális mértékben – 0,1 százalékponttal – magasabb árindex a márciusi 12 havi érindexnél. Egy hónap alatt 0,7 százalékkal emelkedtek az árak. Az ok, hogy kifutottak az év eleji akciók, ezzel szemben áprilisban emelték meg drasztikusan – 14-17 százalékkal – szolgáltatási áraikat a távközlési, internetszolgáltató cégek, valamint a bankok.
Az áprilisi adat teljes mértékben megfelel az elemzői várakozásoknak, ennek ellenére
arra figyelmeztet, hogy a következő hónapokban lassan növekedhet az áremelkedések üteme, az év végére újra 5 százalék körüli árindex várható.
Mint arra még sokan emlékeznek, tavaly januárban 25,7 százalékon tetőzött az infláció, ám azóta az árak emelkedése egy év leforgása alatt hatalmasat fékezett: 2024 január elején már csak 3,8 százalék volt az éves árindex. Január óta gyakorlatilag ezen a szinten fagyott be az infláció, márciusban volt a mélypont 3,6 százalékos éves átlagos áremelkedéssel, erre jött most egy kis emelkedés.
A KSH szerint egy év alatt az élelmiszerek ára mindössze egy százalékkal nőtt – ezen belül viszonyt nagy a szórás: a korábban ársapkás cukor például 30,4 százalékkal drágult, a büféáruk 9,6 százalékkal, a csokoládé, a kakaó 9,2 százalékkal, a sertéshús 9,2 százalékkal kerül többe, mint 2023 áprilisában. Ugyanakkor a tojás ára 20,3, a liszté 19,7, a száraztésztáé 12,5 százalékkal lett alacsonyabb. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,8, a háztartási energia 4,5 százalékkal drágult. Ugyanakkor a szolgáltatások ára átlagosan 9,5 százalékkal lett magasabb – ez az, ami húzza az inflációt az egész világon, és ami fejfájást okoz a jegybankároknak idehaza is. A szolgáltatásokon belül
a lakbér 14,0, a lakásjavítás és -karbantartás 10,7, a járműjavítás és -karbantartás 10,1, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 9,8, a sport- és múzeumi belépők 8,2, az üdülési szolgáltatás 5,4 százalékkal többe, míg az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal kevesebbe került – ez utóbbi a vármegye-bérlet rendszer bevezetésnek köszönhető.
Egy hónap alatt az árak átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek, ezen belül az élelmiszerek 0,3 százalékkal, a szolgáltatások 1,3 százalékkal, a járműüzemanyagok 3,5 százalékkal drágultak, és háztartási energiáért a KSH sajátos és vitaható módszertana szerint 2,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni – ez húzta lefele az árindexet.
Semmi igazán megrázó meglepetéssel nem találkozhatunk az inflációs adta részleteiben – írta elemzésben Virovácz Péter, az ING Bank közgazdásza. A két legfontosabb tétel, amely hozzájárult a magas havi áremelkedési ütemhez, az az üzemanyagok 3,5 százalékos áremelkedése volt, valamint a szolgáltatásinfláció. Ez utóbbi havi alapon 1,3 százalékos drágulást mutatott, elsősorban az üdülési szolgáltatások és a lakhatáshoz kapcsolódó szolgáltatások drágultak jelentősebb mértékben. Mindkettő nagyjából megfelelt az ING Bank előrejelzésének.
Az éves bázisú inflációs mutató kapcsán fontos megemlíteni, hogy a 3,7 százalékos infláció 68 százalékát a szolgáltatószektor adja, vagyis a fejlett és a régiós országokhoz hasonlóan immáron ez a tétel okozza a legnagyobb fejfájást a monetáris politika számára. Annál is inkább, mert ez a fajta infláció ragadósabb, mint a maginflációs kosáron kívüli tételek árhatása.
– Előre tekintve májusban arra számítunk, hogy a havi átárazódás valamivel gyengébb lesz az elmúlt két hónapban látott mutatónál. Ez elsősorban az élelmiszerek és ruházkodási cikkek szezonális árváltozásával hozható összefüggésbe. Valamint arra számítunk, hogy az üzemanyagok árcsökkenése is érdemben fékezheti a havi inflációs mutatót. Ezt követően a következő komolyabb szintugrás októbertől várható, amikorra már érdemben 5 százalék felett lehet az infláció. A jelenlegi inflációs alapfolyamatokat figyelve – és tekintettel arra, hogy mind a fő inflációs, mind a maginflációs mutató a várakozásainknak megfelelően alakult áprilisban – továbbra is kitartunk azon előrejelzésünk mellett, hogy 2024 decemberére az 5,5-6,0 százalékos tartományban mozoghat az infláció, és végül inkább a sávtetőhöz közelebb lehet. Egyelőre azonban meglehetősen nehéz előre látni a második fél évre vonatkozóan. A magyar gazdaság teljesítménye gyengének tűnik, a munkaerőpiac feszessége enyhült, ami fékezi a bérkiáramlás kedvező folyamatát. Ár-bér spirál kialakulásától nem kell tartanunk. Az óvatossági motívum továbbra is jelen van a gazdaságban, a fogyasztás érdemi beindulására még várni kell. Mindezek alapvetően az inflációt fékező hatásként jelentkeznek az előttünk álló hónapokban, így előrejelzésünkre vonatkozóan inkább lefelé mutató kockázatot jelentenek – tette hozzá a z ING elemzője.
Árokszállási Zoltán, az MHB Bank elemzési igazgatója szerint a dezinflációs folyamat a várakozásoknak megfelelően már áprilisban megtört, májusban pedig az valószínűsíthető, hogy jelentősen 4 százalék fölé emelkedik az éves inflációs index, azaz ismét kikerülhet az MNB inflációs célsávjából. A bázishatás innentől kezdve már nem fog segíteni, miközben a beinduló lakossági fogyasztás sem támogatja a dezinfláció folytatódását. A járműüzemanyagok árának csökkenése ugyanakkor segíthet mérsékelni az árak emelkedését májusban – tette hozzá az elemző.
– A következő hónapokra előretekintve kulcskérdés, hogy hogyan fog alakulni a szolgáltatások árindexe. Arra számítunk, hogy a szolgáltatások drágulása lassulni fog a következő hónapokban, hiszen egyre kevésbé indokolható, hogy a tavalyi éves infláció legyen az alapja az árazási döntéseknek. A magas reálbéremelkedés által hajtott emelkedő belső kereslet ugyanakkor megkönnyíti a vállalkozásoknak, hogy árat emeljenek. Ezen hatások eredőjeként a szolgáltatások éves árindexének lassú csökkenését vetítjük előre a következő hónapokra, az az idei év során érdemben a teljes fogyasztói kosárra számított éves infláció felett alakulhat. Továbbra is tartjuk előrejelzésünket, miszerint éves átlagban 4,1 százalék lehet az idei inflációs ráta. Az év hátralévő részében jellemzően 4 százalék feletti éves inflációs adatokat várunk, decemberre pedig 5 százalék körüli éves drágulás prognosztizálható – fogalmazott a MHB Bank igazgatója. (Népszava)
