Medgyessy Péter elmondta, mikor bukhat bele a kormány az elmúlt hónapok politikai botrányaiba

Medgyessy Péter korábbi miniszterelnök volt a Klasszis Klub vendége. A volt szocialista politikussal Csabai Károly, a Menedzsment Fórum és a Privátbankár.hu főszerkesztője beszélgetett arról, hogy 2024. május 1-jén lesz húsz éve, hogy Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz.

Medgyessy Péter nem szereti, ha Magyar Péterre üstökösként hivatkoznak, mivel az üstökös amilyen hirtelen bukkan fel, ugyanolyan hirtelen el is tűnik. A Tisza párt elnökének pedig igen is helye van a magyar politikai palettán. Úgy látja, hirtelen feltűnése a magyar emberek lelkivilágát tükrözi, amin a magyar miniszterelnöknek el kellene gondolkodnia – fogalmazott Medgyessy Péter az interjúban.

Medgyessy Péter többek között arról beszélt, hogy

• 2004. május 1-je nagyon mozgalmas és különleges nap volt számára, ugyanis a magyar zászló akkor került be az Európai Unió zászlajai közé.
• Örül annak, hogy Európa ennyire nagyra értékeli a 2004-es hatalmas bővítést, és mindkét oldalról lehet vitatkozni, hogy mennyi sikert és bosszúságot okozott Magyarország csatlakozása, de az vitathatatlan, hogy óriási esemény volt.
• Elmondta, ha ma lenne a miniszterelnök, akkor mit nem csinálna másképp. Szerinte az teljesen más világ, más Európa volt más emberekkel. Nem tudja azt mondani, hogy mindent ugyanúgy csinálna, de az is igaz, hogy sok mindenen nem változtatna.
• Kifejtette, hogy szerinte hatalmas tévedés övezi a román miniszterelnökkel 2002. december 1-jén a román nagykövetségen történt koccintását.
• Az EU-csatlakozást értékelve kifejtette, hogy szerinte a csatlakozás olyan volt, mint egy házasság. A házasságot is rengeteg elvárás és illúzió övezi, de közben kiderül, hogy nem minden úgy sikerül, ahogy azt előre eltervezik. 
• Szerinte Magyarország érdeke, hogy az Európai Unió tagja legyen. Látva a közvélemény-kutatásokat, amelyek azt mutatják ki, hogy a magyarok hetven százaléka előnyösnek tartja az uniós tagságot, és úgy látja, a Fidesz sem gondolkodik erről másképp.
• Magyar Péterről elmondta, nem veszi szívesen, ha azt mondják rá, hogy üstökös, mert az amilyen gyorsan feltűnik, olyan gyorsan el is tűnik. Ezzel szemben szerinte Magyar Péternek helye van a magyar politikai palettán.
• Úgy gondolja, hogy Magyar Péternek nemcsak tagadnia kell, hanem irányt is kell szabnia: merre megyünk, hogyan oldjuk meg a meglévő problémát.
• Szerinte 2026-ban bukhat bele leghamarabb a kormány az elmúlt hónapok politikai botrányaiba.
• Az EP-választást nagy közvélemény-kutatásnak látja, amely megmutatja, hogy a magyar emberek hogyan gondolkodnak a mai hatalomról és milyen változást szeretnének, milyen más irányba tekintenek.
• Elmondta, néha beszél Orbán Viktorral, de ezeket a találkozásokat mindig a véletlen szüli. Szerinte Orbánt nem feltétlen érdekli az ő véleménye. Kifejtette, a miniszterelnök köszöntése  80. születésnapja alkalmából „nagyon finom, ha úgy tetszik, úri gesztus volt”.
• Úgy érzékeli, hogy a köztük lévő viszony nem ellenséges, hanem olyan, amely inkább az ellenfelekre jellemző.
• Végezetül Gyurcsány Ferencről fejtette ki véleményét, kijelentve, hogy még egyszer nem kérné fel miniszternek.

Magyarország uniós csatlakozásának 20. évfordulója kapcsán érdemes felidézni az Eurobarométer február-márciusban készített közvélemény-kutatását, melynek tárgyát a 2024-es európai parlamenti választások és az EU-val való elégedettség szintje adták. A kutatás azt mutatja, hogy a magyar kormány hiába harcol Brüsszellel szemben, a magyarok többsége ezzel együtt is szereti az Európai Uniót, a legfontosabb kérdésekben pedig egyetért az európai fősodorral.

A statisztikai adatokból egyértelműen kitűnik, hogy a magyarok alapvetően az uniós átlagnak megfelelően gondolkodnak a 27 tagot tömörítő gazdasági és politikai formációról,

UGYANAKKOR KELET-EURÓPAI VISZONYLATBAN JÓVAL POZITÍVABBAN VISZONYULNAK, MINT A RÉGIÓ TÖBBI ORSZÁGA.

Számos egyéb tényező mellett az EU-tagság megítélése kifejezetten pozitív Magyarországon, ráadásul jelenleg még 2023 őszéhez képest is sokkal jobban szeretik a magyarok az Európai Uniót. Arra a kérdésre, hogy az EU-tagság jó dolog-e, 59 százalék válaszolt igennel, és csupán a magyarok 6 százaléka gondolja azt, hogy Magyarország EU-tagsága rossz dolog. Tavaly ősszel ez az arány még 54 és 7 százalék volt, miközben a maradék semlegesen áll hozzá hazánk uniós tagságához. (Index)