Ma indult el a nemzeti konzultáció
Magyarország az egyetlen olyan ország az Európai Unióban, ahol sorskérdésekről, a jelent és a jövőt meghatározó kérdésekről megkérdezték az embereket, és figyelembe vették a véleményüket
hazudta közölte a Rogán-féle propagandairoda az immár Brüsszelben éktelenkedő Dömötör Csaba helyén éktelenkedő parlamenti államtitkára tegnap az egykori közszolgálati helyett fideszes pártrádióként működő Kossuth rádióban. Ahova azért szalajtották be a pártja által elegánsan megalázott, azaz Vitézy Dávid kedvéért a kampány utolsó száz méterén a tábláról leszedett Szentkirályi Alexandra főpolgármester-jelölt tehetséges kampányfőnökét, Hidvéghi Balázst, hogy emlékeztessen: ma kezdődik a soros nemzeti konzultációnak nevezett, valójában az általános szemfényvesztést, a demokrácia idétlen imitálását, nem utolsósorban az állampárt híveinek pillanatnyi lelkesedését szondázó, a politikai erőnlétüket felmérő, őket mozgósítani hívatott, helyes válaszokat is magukban foglaló 11 álkérdést tartalmazó ívek kézbesítése a populációnak.
Megragadnám ezt a gyászos alkalmat én is arra, hogy ennek a dühítően parodisztikus, a kormányzást, az érdemi problémákkal foglalkozást és az érdemi problémák megoldását helyettesítő cirkuszi mutatványnak a kapcsán először és utoljára leírjam, mennyire kiábrándítónak találom, hogy Hidvéghinek és pártjának az elmúlt tizennégy év kormányzati antiteljesítménye után, miután az országot beleállították a földbe, még mindig van bátorsága ezt a nyomorult műsort előadni és, azt hazudni rezzenéstelen pofával, hogy a nemzeti konzultáció intézménye ebben a másfél évtizede tartó kétharmados hibrid féldiktatúrában
egy rendkívül fontos eszköz a kormány kezében arra, hogy EGYETÉRTÉSI PONTOKAT teremtsen a magyarokkal.
Nem akarok senkit lebeszélni arról, hogy a Kubatov-lista aktualizálásához hozzájáruljon a helyes válaszok visszaküldésével, de nem is szeretném elmulasztani, hogy szóvá tegyem: a kormány, vagyis Orbán Viktor ezúttal (is) úgy keresi UTÓLAG az egyetértési pontokat a változatlanul egysejtűeknek nézett magyarokkal, hogy ELŐZŐLEG minden álkérdésben már meghozta a döntést, a Magyar Közlönyben már napokkal ezelőtt meg is jelent a határozat a gazdasági akciótervéről, nem előtte kérdezték meg a mimagyarokat, hogy mit gondolnak például arról, hogy a kormány 14 év alatt a szájára se vette a lakhatási válságot, nem hát. Majd elég lesz utólag egyetérteni, és december 20-ig visszaküldeni a 99%-os egyetértést az állampártnak.
Idézzük fel mit mondott pénteken e tárgykörben a hatvanpusztai dácsatulajdonos, aki abban például valamiért nem kereste az egyetértési pontokat a magyarokkal, hogy akarják-e, hogy az ő tudta nélkül (hiszen üzleti ügyekkel nem foglalkozik) az egész családja milliárdos legyen úgy, hogy az ország közben az Európai Unió második legszegényebb országává züllik. Ezt mondta:
"Magyarország akkora ország, amekkora, ÉN nem tudok hivatkozni a katonai erőnkre, nem tudok hivatkozni a hatalmas magyar népességre, nem tudok hivatkozni a mindent elsöprő nemzeti össztermék mértékére. ÉN egyetlen dologra tudok hivatkozni ezekben a küzdelmekben (értsd: a Brüsszel elleni küzdelmekben, amelyekre nem kért felhatalmazást tizenöt évvel ezelőtt, megoldotta nemzeti konzultáció nélkül is a harcolást – szerk.): a magyar emberek akaratára. És hogyha a magyar emberek azt mondják, hogy igen, gazdasági semlegesség, ebből kiinduló önálló magyar gazdaságpolitika, ebből kiindulva magasabb növekedés, a magasabb növekedés forrásait pedig használjuk a magasabb bérek elérésére, meg a lakhatási kérdéseknek, az otthonteremtésnek a kezelésére, ha ez megvan, akkor én ezt meg tudom védeni. Ez nekem erőt ad, erre rá tudok állni. Egy demokratikus felhatalmazással tudok tárgyalni az előttünk álló egy-két nehéz évben.
Tehát a nemzeti konzultáció megerősíti Magyarországot, mert megerősíti a kormányt, megerősíti a gazdaságpolitikát, és azt a kijelentést, hogy meg tudjuk csinálni, az nem egy üres kormányzati ígéret lesz, vagy egy szokásos kormányzati ígéret (Freud kikönyökölt – szerk.), hanem egy közös akarat, amit utána a kormánynak végre is kell hajtania. (…) így csináltuk meg az egymillió új munkahelyet. Tehát abban is mindenki egyetértett, hogy jobb lenne, ha több munkahely lenne Magyarországon (mert amúgy annyira hülyék a magyarok, hogy inkább kevesebb, mint több munkahelyet akarnának – szerk.) de azt végre kellett hajtani, azt meg kellett csinálni, és az első gazdasági konzultáció tartalmazta azokat a lépéseket, amelyek elvezettek bennünket végül is oda, hogy ma Magyarországon mindenkinek van munkája, aki dolgozni akar. (…) De a migráció ügyében is. A migrációt nem egyszerűen csak a kormány megállította, kellettünk persze hozzá mi is, de előtte az emberek azt mondták, hogy az az elvárásuk, hogy a kormány állítsa meg, ne jöjjenek ide, és ne Brüsszelből mondják meg, hogy kikkel éljünk együtt, majd azt mi el fogjuk dönteni. Ezek mind olyan erős talapzatot, fundamentumot adtak a kormánypolitikának, melyet aztán tűzön-vízen keresztül sikerült érvényesíteni."
Tehát akkor péntek óta tudjuk a fősámántól, hogy a kormánya megállította a migrációt, tűzön-vízen keresztül érvényesítette, hogy a mocskos migránsok ide be ne tehessék a lábukat, ezért majd ha legközelebb migránsozni kezd valamelyik nagyeszű, ahogy tegnap Hidvéghi is tette (és a ma kézbesített íveken is migránsoznak), bátoran ki lehet röhögni, és lehet hivatkozni a főnökre, aki már megállította a migrációt. De komolyra ordítva a szót, miután a főnök az ő bölcsességében ezúttal is előre tudja – azért is írta bele a közlönybe, ahova már a mostani gazdasági akciótervéhez hasonló baromságokat már írt korábban is -, hogy mit akar az ő népe: két dolog van, ami miatt érdemes lenne azoknak, akiknek még maradt némi ép eszük, és bár hibrid rezsimekben kevés az esély arra, hogy választáson le lehessen váltani a hibrid, putyinista féldiktatúrát (lásd: Grúzia), azt állítják, hogy ők akkor is leváltják.
Egyrészt el kellene magyarázni az újabb 10+ milliárd forintnyi közpénzt elégető rogáni konzultáció célközönségének, hogy miközben a kormányuk gazdasági semlegesség alatt azt érti, hogy nem számítanak az ÉRTÉKEK, bármilyen véres, korrupt, vállalhatatlan diktatúrával kereskedünk, ha az Orbánnak megéri (nem az országnak, nyugi), Orbán 15 éve folyamatosan ÉRTÉKVITÁT folytat és háborúzik az Európai Unióval. Ezt az egész izzadságszagú, tényszerűen nonszensznek minősíthető gazdasági semlegesség propagandaszólamot konkrétan azért találták ki, mert éppen 20 milliárd euró vissza nem térítendő uniós támogatásról mondanak le azért, mert eszük ágában nincs teljesíteni a pénz lehívásához szükséges jogállamisági feltételeket. Büdös, korrupt, vállalhatatlan diktatúrákkal pedig eddig is sefteltek, nem kellett hozzá gazdasági semlegességgel zsibbasztani a népet, látjuk, milyen hatalmas siker lett, belefulladni készül az ország.
Ugyanitt kellene szót ejteni arról is, hogy mindezt úgy művelik, hogy párhuzamosan Donald Trump második eljövetelére tették fel az országot, a választási győzelmétől teszi függővé Magyarország költségvetését, miközben Donald Trump megválasztásának egyik legnagyobb vesztese gazdasági szempontból Európában éppen Orbán Magyarországa lesz. Miért? Mert már az első eljövetele idején is vámokat vetett ki rengeteg importtermékre, és elhúzódó kereskedelmi háborút folytatott Kínával, újraválasztása esetén pedig 10%-os vámot javasolt minden importra, és 60%-osat a Kínából származó termékekre. Ehhez képest Magyarország autóipari és gépipari exportja tekintetében nagymértékben függ az amerikai piactól, miközben az elmélyülő kínai kapcsolatok éppen ellentétesek Trump szándékaival, úgyhogy – amint azt Orbánnál és Nagy Mártonnál nagyságrendekkel komolyabb gazdasági szakemberek szépen leírták – a gazdasági semlegességből gazdasági senkiföldje lesz, a világpolitikai tényező ambiciózus álmaiból pedig egykönnyen lehet rémálom.
Másrészt szerintem érdemes lenne rámutatni ennek a nemzeti konzultációnak a bűnös haszontalanságára és átverés jellegére az ország érdekeit illetően. Ha én pártvezető lennék, aki úgy tudja, hogy van esélye legyőzni az állampártot, akkor én is elkezdeném gyűjteni ezeket az íveket (ha már megakadályozni nem tudtam az akciót), és transzparenssé tenném az összeszámlálásukat. Azokat kérném fel az üres ívek leadására, akiknek ennyi év után elegük van ebből az álkormányzásból. Ezzel lépéskényszerbe hoznám az állampártot, amelyik megint arra készül, hogy a populáció kevesebb mint 20 százalékát (szerintem ennél többen a Fidesz fénykorában sem küldték vissza a soha ezt az álkérdőívet) kinevezze a magyarok 95 százalékának, akik már megint egyetértettek velük mindenben. Jó lenne véget venni annak, hogy mikor elfogynak az ötletek, ezzel a buta, hazug konzultációval űznek csúfot az általuk kibelezett demokráciából. Mert amúgy mi a túró akadálya van a magasabb növekedésnek, a magasabb béreknek, a lakhatási válság felszámolásának? Miért is van háborús veszélyhelyzeti rendeleti kormányzás? Minek akkor a kétharmad? És ha semmi nem lesz a gazdasági növekedésből – márpedig semmi nem lesz -, akkor majd a 95 százalékra mutogatnak, hogy rosszul töltötték ki a nemzeti konzultációt? Meddig kell még jó pofát vágni ehhez a népnemzeti átveréshez? (Kolozsvári Szalonna)
