A nagyjából 1700 fős Veszprém megyei falu, Márkó lakosai 2021 nyarán szembesültek először azzal, hogy megpakolt teherautók haladnak át a településen.
Kiderült, hogy a járművek a helyi dolomit- és murvabányába tartanak, méghozzá azzal a céllal, hogy ipari hulladékot rakjanak le. Az egyik lakó megszerezte a hulladékfeldolgozási engedély előzetes hatástanulmányát, aminek láttán mindenki számára összeállt a kép, hogy az addigi szállítmányokat csak illegálisan helyezhették el.
A hatástanulmányt lezáró határozatból pedig az is kiderült, hogy csupa olyan anyagot terveznek a bánya területére vinni, amely a civilek szerint súlyosan károsítaná Márkó, valamint a szomszédos Bánd és Veszprém vízellátását.
Forrás:
Márkói Tiszta Víz Mozgalom/Facebook
A felszín alatt alig 7 méterre ugyanis már karsztvíz található – erre pakolnának rá többek között timföldet, krómtalanítás és ciántalanítás melléktermékét, bitumen- és szénkátrány-keveréket, szennyvíztisztítóból származó hulladékot, fizikai-kémiai kezelésből származó iszapot.
A hatástanulmányban inert hulladék is szerepel, amivel önmagában nem lenne gond, ez ugyanis klasszikus bontási hulladékot (betont, téglát, cserepet) takar, és nem származik belőle kiszivárgás. A többi felsorolt anyagra ez azonban már nem igaz, azok mindegyike szennyezné az ivóvizet.
Az is kiderült a dokumentumokból, hogy a bánya területét úgynevezett “C” jelűnek tüntették fel, holott a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szerint a bánya “B” kategóriás hidrogeológiai védőterületen helyezkedik el, közvetlenül mellette pedig a leginkább védett “A” besorolású terület is van. A hulladéklerakó ráadásul hulladékfeldolgozónak van álcázva, mivel a törvény minimum 300 méteres védőtávolságot ír elő, a bánya pedig mindössze 270 méterre található a lakott területtől. Lerakót tehát eleve nem is lehetne itt létesíteni.
Részlet az előzetes hatástanulmányt lezáró határozatból
Napi 20 kamion, évi 100 ezer tonna hulladék 22 éven át
A hulladéklerakót ellenző civilek több száz aláírást gyűjtöttek össze, valamint megalakították a Márkói Tiszta Víz Mozgalom nevű szervezetet. Elhatározták, hogy a környéken élők minél nagyobb részével megismertetik a történteket. Szórólapozni kezdtek és meghirdettek több lakossági fórumot is.
Az idei év elején már a bándiak is azzal szembesültek, hogy a bányatulajdonos kamionjai közlekednek a Márkó és Bánd közötti foldúton. Az előzetes vizsgálati dokumentáció azt mondja ki, hogy 22 éven át összesen mintegy 1,6 millió tonna hulladékot raknának le a bánya területére. Közben még bővítik is a területet, tehát ez a mennyiség lehet még sokkal több is.
A legvalószínűtlenebbül mégis az a mondat hangzik, hogy„a tervezett tevékenység megvalósítása esetén nem feltételezhető jelentős környezeti hatás”, ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt. A dokumentáció szerint a felszíntől mért 7-10 méteres távolság bőven elegendő ahhoz, hogy a vízbázis ne legyen veszélyben.
A Kormányhivatal eljárásában az is furcsa volt, hogy egyáltalán nem vonták be a folyamatba a karsztvíz védelméért felelős Bakonykarszt Zrt-t. A helyiek állásfoglalást kértek a cégtől, ami – meglepetés! – teljesen ellentmond a fentieknek: az szerepel benne, hogy a beruházás a „fokozottan sérülékeny karsztvíztároló biztonsága szempontjából jelentős mértékben sérelmes”, ezért kifogással élnek, és kérik az előzetes vizsgálatot lezáró határozat visszavonását.
Részlet az előzetes hatástanulmányt lezáró határozatból
Több tízmilliárdos üzlet
És hogy mekkora profitra számíthat a beruházó, ha a hulladéklerakó megvalósul a tervezett formájában? A számok sokatmondóak.
Ha valaki felszedné a földet a kertje végében, mondjuk azért, hogy házat építsen a helyére, ennek köbméterét 3000 forintért vennék be a bányában. Értékesebb anyagokért már 15-20, sőt akár 40-50 ezer forintot is kérnek köbméterenként, az igazán ritka hulladékok ára pedig a 70-80 ezer forintot is elérheti. Ezeket az összegeket 1,5 millió köbméterrel felszorozva pedig minimum 4-5, de akár több tízmilliárdos haszon is kijöhet inert hulladék esetén a 20 év alatt. Ha pedig vegyi eredetű iszapokat is befogadnak, akkor a nyereség elérheti a 100 milliárd forintot is.
Ezt a civilek is pontosan tudják, de szerintük azt kéne a döntéshozóknak megértenie, hogy a profit nem minden: lehet, hogy milliárdos üzleteket tesznek tönkre a kiállásukkal, de nekik a vizük fontosabb. Legfőbb céljuk most az, hogy a Kormányhivatal visszavonja az előzetes hatástanulmányt lezáró határozatot. Igazi garanciát pedig akkor kapnának, ha születne egy “karsztvíztörvény”, ami a hasonló adottságú területeken kizárja az ilyen beruházásokat.
Az előzetes vizsgálati dokumentáció legviccesebb része: azért kellene telehordani szeméttel a bányát, mert különben a lakosság tenné meg ugyanezt
Megszerezték a jelenleg érvényben lévő műszaki üzemi tervet is, amely szerint 2005-től 2025-ig van a bányának működési jogosultsága. Arról viszont szó sem esik benne, hogy bármilyen hulladékot bevigyenek a területre. Ehelyett azt írják, a kitermelés befejezése után egy saját meddővel kell visszatelepíteni a bányatalpat, majd a 32 fokosra formált rézsűkre humuszt elhelyezni. Így biztosan nem szennyeződne a karsztvíz, ezért a civilek egyértelműen ezt a megoldást támogatják. (ketfarkukutya.mkkp.party)
