A Fidesz szerint a korrupciós ügyben vizsgált Marcin Romanowski nem számíthatott valódi jogállami eljárásra, ezért kapott politikai menedékjogot.
„Én vagyok a leginkább érdekelt abban, hogy tisztázzam magam az abszurd vádak alól” – mondta Magyarországra érkezése után a korábbi lengyel kormány igazságügyi miniszterének helyettese, aki ellen nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Lengyelország. Ám a jelek szerint a lengyel hatóságok nem számíthatnak arra, hogy Magyarország kiadná Marcin Romanowskit, aki politikai menedékjogot kapott, és a fenti nyilatkozattal ellentétben épp a vádak tisztázását kerüli el.
Személyes sorsa alapvetően befolyásolja az egyébként is megromlott lengyel–magyar kormányközi kapcsolatokat, Varsó már bekérette az ottani magyar nagykövetet. Lengyelországban azt sem zárják ki, hogy újabb politikusok menekülhetnek Magyarországra azok közül, akik az ellenzékbe szorult Jog és Igazságosság (PiS) közelében voltak a Fidesszel jó kapcsolatokat ápoló párt nyolc évig tartó kormányzása alatt. Az ügy politikai és nemzetközi jogi vonatkozásáról itt olvashat bővebben.
Romanowskit az Interpol vörös listájára tennék a lengyelek – ezzel a politikus a világ 195 országában lenne elfogható –, ám az Interpol általában ódzkodik attól, hogy olyan ügyekhez asszisztáljon, amelyekre rávetül a politikai motiváció árnyéka, ahogyan azt a PiS és a Fidesz is sugallja.
De kicsoda Marcin Romanowski?
Az Opus Deitől a miniszterhelyettesi székig
A 48 éves Romanowski 2019 és 2023 között ért politikai pályája csúcsára a PiS vezette kormánykoalíció igazságügyi miniszterhelyetteseként, de előélete is szorosan kötötte a lengyel politikai élet keresztény–konzervatív szárnyához. Jogi diplomáját 2000-ben szerezte, mesterfokozatot Regensburgban szerzett, doktoriját arról írta, hogyan alakult a tulajdonlás sorsa a kommunizmus lezárultával az egyesülő Németországban.
26 évesen már jogi tanácsadóként vett részt a rendszerváltás utáni Lengyelország első vizsgálóbizottságában, amely az akkori baloldali kormányhoz köthető korrupciós botrány kipattanásakor, 2003-ban alakult. Az ügy mellesleg épp annak a liberális lapnak, a Gazeta Wyborczának a révén került nyilvánosságra, amely a felajánlott korrupciós alku kedvezményezettje lett volna. Ez volt a Lew Rywin-ügy: a névadó egy producer volt, aki kormányzati megbízatásra hivatkozva megkereste a lap főszerkesztőjét, Adam Michniket, hogy 17,5 millió dollárért cserébe kijárjon egy olyan törvénymódosítást, amely nyomán a Gazeta Wyborcza könnyen vásárolhatott volna televíziós csatornát. Az ügy Rywin kétéves börtönbüntetésével zárult, a hivatalos vádak végül nem értek el kormányzati körökig.
A jogi szerepvállalás mindenesetre jó ugródeszkát jelentett a fiatal Romanowskinak, aki keresztény aktivistaként is egyértelművé tette, melyik politikai oldal áll hozzá közel. Nőtlenséget is vállaló civil tagja az Opus Deinek. Az 1928-ban Spanyolországban létrehozott, a katolikus egyház által 1951 óta elismert – egyesek szerint fundamentalista jegyeket mutató – keresztény lelkiségi mozgalom azt hirdeti, hogy laikusként is lehet szent életet élni, az anyagi javak ennek nem feltétlenül állnak útjában. Romanowski kapcsolata a szervezettel annyira élő, hogy amikor nem jelent meg a bíróságon, és ismeretlen helyre távozott, az Opus Deitől fontosnak tartottak kiadni egy közleményt, hogy a volt miniszterhelyettes nincsen semmilyen hozzájuk tartozó ingatlanban.
Pártválasztása ennek megfelelően a PiS-t sem elég keményvonalasnak tartó Szuverén Lengyelországra (SP) esett, amely 2012-ben vált ki az akkor még ellenzékben lévő PiS-ből. Nemzeti katolikus irányt képviselt, amely önállósodva elhagyta az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) EP-frakcióját is, mert bár EU-szkeptikus volt az új párt is, az viszont zavarta, hogy az ECR nem elég homofób. Az SP idén újra egyesült a PiS-szel, így a párt két EP-képviselője ismét az ECR tagja.
A radikális ultrakonzervatív párt nézeteinek ismeretében nem meglepő, hogy Romanowski miniszterhelyettesként is „intézményesített devianciának” minősítette az LMBTQ-mozgalmat, amely szerinte „támadás az egyház, a nemzetállamok és a szuverenitás ellen”. Kiállt a halálbüntetés mellett is – bár egy nevelőapa által elkövetett gyerekgyilkosság ellen érvelve ehhez nem nehéz érzelmi támogatást szerezni –, amelyet Lengyelország 1998-ban szüntetett meg, igazodva a hat évvel később elért EU-tagság előfeltételeihez.
Állami alapból pártkassza
A PiS-szel folyamatosan szövetségben álló SP színeiben Romanowski már 2016-ban fontos szerepet kapott az igazságügyi minisztérium intézményeinél: felelt a kiberbiztonságért, és ő vezette az eredeti céljai szerint az elítéltek reintegrációját segítő Igazságügyi Alapot is. 2019-ben tovább nőtt a szerepe az igazságügyi miniszter, az SP-t vezető Zbigniew Ziobro révén, akitől Romanowski miniszterhelyettesi kinevezést kapott. Eközben Ziobro meghosszabbított kezeként továbbra is felügyelhette az Igazságügyi Alapot, bár annak hivatalosan nem ő volt a vezetője. Ez az alap finanszírozta a Pegasus kémszoftver lengyel beszerzését is. Az akkori ellenzék, a tavaly kormányra került Polgári Koalíció szerint a szoftver kormányzati eszköz volt az ellenzéki politikusok lehallgatására. A PiS ezeket az állításokat visszautasítja.
Romanowskit nem is a Pegasus miatt, hanem azért állítanák bíróság elé, mert a vád szerint az Igazságügyi Alapot a mindvégig a PiS közelében maradt SP kasszájaként kezelte: innen érkezett 20 millió zloty (mai árfolyamon 1,9 milliárd forint) a párt kampányába is, amelyből csak Romanowskira 1,9 millió zlotyit (184 millió forintot) költöttek – igaz, ez meg is hozta neki a parlamenti mandátumot.
Az alapot annak karikatúrájává változtatták, ami eredetileg kellett volna, hogy legyen
– mondta erről az alap hivatalos vezetője, Tomasz Mraz. Magát jelentéktelen szereplőnek tartotta a befolyásos politikusok, a „feudális nagyurak” játékában, amelyben a szabályokat az igazságügyi miniszter határozta meg, azaz ő döntött arról, hogy az alap pályázati pénzeit kik nyerjék el – így jutott pénzhez saját pártja is a kampányokra.
A vizsgálatok azután indulhattak el, hogy a PiS elvesztette a választásokat, ezért az egykori kormánypárt politikai üldöztetésről beszél. Márciusban voltak már házkutatások, amelyek Romanowskit is elérték, szeptemberben – még Lengyelországban – arról beszélt, hogy káosz és a jog felrúgásának szelleme uralkodott el Donald Tusk hatalomra jutása után.
A jogállamot félti a Fidesz ott, ahol épp a jogállam adott időt Romanowski meneküléséhez
A Fidesz is ezt az álláspontot képviseli a politikai menedékjog megadásának tényét csütörtökön elismerő Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nyilatkozata alapján, mondván, Romanowski nem számíthat fair eljárásra Lengyelországban. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a vádak megalapozottságában nem foglalt állást, hangsúlyozottan az eljárás elfogulatlanságával kapcsolatos kétségekről beszélt.
Ezt Gulyás szerint Romanowski július 15-i őrizetbe vétele bizonyítja. Erre ugyanis nem lett volna joguk a hatóságoknak, mert a politikus mentelmi jogát ugyan felfüggesztette a parlament alsóháza, ám ő nemcsak a szejmnek volt a tagja, hanem az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) is, ami szintén mentelmi joggal jár. Épp ezért Romanowskit másnap ki is engedték egy bírósági döntés nyomán, azaz Lengyelországban jogi keretek között, 24 órán belül rendeződött a kérdés. A jelenlegi elfogatóparancs – amely elől Romanowski Magyarországra menekült – azután született, hogy a PACE is felfüggesztette Romanowski mentelmi jogát.
Azonban a fentebb idézett interjú szeptemberi dátuma gyengíti a Fidesz által is hangoztatott kétségeket az eljárás elfogulatlanságát illetően. Romanowski ugyanis eszerint két hónappal azután is Lengyelországban volt, hogy jogilag szabálytalanul, 24 órára őrizetbe vették. A PACE-tagságból eredő mentelmi jogát a lengyel állam akkor el is ismerte, Romanowski maradt is az országban, azaz nem tartott a törvénytelen letartóztatástól – noha most épp elfogultságról, politikai alapú, a törvényt megkerülő eljárástól tart –, és csak akkor hagyta el az országot, amikor szabályos őrizetbe vétele elől az utolsó jogi akadály is elhárult.
Kaczyński szerint sem voltak rendben Romanowski ügyei
A Fidesz érvelése kézenfekvően Romanowskitól ered, akit egyébként most Jarosław Kaczyński is támogat. Az egykori kormányfő szerint – aki a PiS vezetőjeként a későbbi kormányok működését miniszterelnöki pozíció nélkül is alapvetően meghatározta 2015–2023 között – Romanowski „nem az igazságszolgáltatás elől menekült el”, hanem azért, mert az igazságszolgáltatás „most olyanok kezében van, akik nem lehetnének ott”, így minden, amit tesznek, törvénytelen.
Ezt akarta sugallni az a fotó is, amelyen Romanowski vérző orral látható. Párttársa, Janusz Kowalski ezt úgy kommentálta, hogy Tuskék felelőssége a férfi sorsa, akiből politikai elítéltet akarnak csinálni. Valójában a fotó három nappal azelőtt készült, hogy Romanowskinak meg kellett volna jelennie a bíróságon, ahol vélhetően döntöttek volna három hónapos őrizetbe vételéről, és egy olyan orrsövényműtét után készült, amelyet Romanowski rendelt meg, nem volt szó tehát életmentő beavatkozásról sem.
Kaczyński azonban nehéz helyzetben van maguknak a vádaknak a tagadását illetően: 2019-ben ugyanis ő maga írt egy bizalmas levelet az igazságügyi miniszternek, ami a Romanowskit és Ziobrót érintő házkutatások nyomán vált ismertté. Ebben figyelmeztetett, hogy ne használják tovább saját célokra az Igazságügyi Alapot, mert ennek súlyos politikai következményei lehetnek, amelyeket a felelősöknek kell viselniük. Ziobro és a 2023-as kampányfinanszírozással kapcsolatos vádak alapján Romanowski nem vette a figyelmeztetést, a gyakorlat folytatódott a következő években is. Olyan vádakat fogalmazott tehát meg a hatóság Romanowskival szemben, amelyeket a levél tanúsága szerint Kaczyński is elismert, sőt, el is ítélt.
Jöhetnek még menedékjogért mások is?
Kétségtelen, hogy az eljárások a kormányváltás után indultak meg, ám a Donald Tusk vezette új kormány szerint ez épp annak köszönhető, hogy a hatóságok már nem az államot egyre inkább maga alá gyűrő PiS igényei szerint működnek. Jogállamisági kifogások Lengyelországgal szemben is terítéken voltak az EU-ban a bíróságok függetlenségét veszélyeztető igazságügyi reform miatt, de a 7-es cikkely szerinti eljárás nem folytatódott – ellentétben a Magyarországgal szembenivel –, miután a PiS vereséget szenvedett.
A PiS és a Fidesz értelmezésében ez azonban nem a jogállamiság helyreállításának folyamatát jelzi – hiszen egyikük sem tartja úgy, hogy vezetésük alatt a két országban sérült volna a jogállamiság –, hanem csupán azt, hogy Brüsszelnek kedves politikai erő került hatalomra Lengyelországban, amely zöld utat kapott az EU migrációs politikáját ellenző, a nemzeti értékekért kiálló oldal legyűrésére.
Erről beszélt Budapesten adott hétfői interjújában maga Romanowski is, aki a lengyel kormányt és az Európai Uniót is keményen bírálta. „Nem számíthatok tisztességes bírósági eljárásra, amíg az ügyészség vezetői és a bírók nem a jogi normák szerint végzik munkájukat” – mondta. Szerinte Lengyelország jelenleg „politikai kísérleti terepként” szolgál: „Egy olyan forgatókönyvet hajtanak végre, amelyet eredetileg Magyarországnak készítettek. Szerencsére a Fidesz akkor győzni tudott, és a magyarok tökéletesen értették, mi történik” – fejtette ki. Hozzátette, hogy nemcsak Magyarországon, hanem Európa más konzervatív közösségeiben is figyelemmel kísérik az eseményeket, Spanyolországtól kezdve Franciaországig.
A magyar kormány ebből az ideológiai alapállásból kelt Romanowski védelmére, ami alapján a magát jobbközépként meghatározó Rzeczpospolita napilap szerint további lengyel politikusok vagy hozzájuk közel álló üzletemberek kaphatnak politikai menedékjogot Magyarországon, mondván, a Fidesz talán így egyenlíti ki a PiS-szel a számlát, és tesz eleget a szoros politikai szövetségből adódó kötelességének. Elvégre Romanowski előtt már Magyarországra jött a bíróság által szintén keresett lengyel állami olajtársaság Orlen korábbi vezetője, Daniel Obajtek is, akinek vezetése alatt a Mol és az Orlen nagyszabású ügyletet bonyolított le, így jelent meg a lengyel olajcég Magyarországon, és növelte lengyel kútjainak számát a Mol. A VSquare nyáron derítette ki, hogy Obajtek egy Andrássy úti luxuslakásban húzta meg magát, amíg arra várt, hogy az európai parlamenti választáson mandátumot szerezve mentelmi joghoz jusson. (Telex)
