A forint kétéves mélypontra süllyedt a dollárral szemben a hírre, Szijjártó Péter arról beszélt: a kormány jogászai vizsgálják a helyzetet.
“Miközben szövetségesei és partnerei mindent megtesznek azért, hogy leváljanak az orosz energiáról, Magyarország továbbra is emeli a tétet – ez gyakorlatilag az összes Magyarországhoz hasonló szomszédos országgal szembemegy” – posztolta az X-re David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete, miután az amerikai külügyminisztérium és pénzügyminisztérium bejelentette: a Gazprombankot is szankció alá vette Washington.
As all of its allies and partners diversify off of Russian energy, Hungary continues to double down on it – a political choice different than that of virtually all of Hungary’s similarly situated neighbors. The United States will continue to work with our allies and partners to…
— Ambassador David Pressman (@USAmbHungary) November 21, 2024
Az intézkedés egyébként orosz pénzügyi vállalkozások tucatjait érinti, a Gazprombank azért különösen fontos, mivel az orosz földgázt a Gazprom biztosítja Magyarország számára, ez pedig elszámolásait a részben a gázóriás tulajdonában levő Gazprombankon keresztül bonyolítja. Szijjártó Péter külügyminiszter az MTI-nek és a Facebookon jelezte is: a kormány jogászai vizsgálják a mostani helyzetet. „Szükség esetén konzultálunk a földgázt szállító orosz vállalattal. Hazánk energiaellátását biztosítani fogjuk a jövőben is, függetlenül mindenfajta külső nyomástól vagy beavatkozási kísérlettől” – közölte a politikus.
A szankciók bejelentése is hozzájárulhatott mindenesetre ahhoz, hogy az egész nap gyengélkedő forint árfolyama kétéves mélypontra került a dollárral szemben: az amerikai devizáért 393 forintot is kértek a délutáni kereskedésben.
A washingtoni pénzügyminisztérium részletes tájékoztatása szerint a Külföldi Vagyonok Ellenőrzésének Irodája (Office of Foreign Assets Control – OFAC) által kidolgozott intézkedés érinti a Gazprombankot és külföldi leányvállalkozásait, a többi között a 100 százalékban tulajdonolt hongkongi, ciprusi, luxemburgi, svájci és dél-afrikai intézményeit. A büntetőintézkedések olyan pénzügyi vállalkozásokra is vonatkoznak, amelyekben 50 százaléknál nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezik az orosz bank – olvasható a közleményben.
Az amerikai kormányzat szankcióval sújtott további 50 kis és közepes orosz bankot is abból a célból, hogy tovább korlátozza Oroszország hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, valamint a büntető lépések érintenek számos orosz értékpapír-kereskedő vállalkozást is.
A csütörtökön bejelentett amerikai büntetőintézkedések 118 magánszemélyre is kiterjednek, köztük magán pénzügyi intézmények vezetőségi tagjaira, valamint az orosz központi bank elnökére, Elvira Nabiullinára és helyettesére, Olga Szkorobogatovára.
Az intézkedések értelmében a szankciók által sújtott vállalkozások minden, az Egyesült Államokban lévő, illetve amerikai érdekeltségben őrzött vagyontárgya zár alá kerül, és amerikai állampolgárok számára megtiltanak minden üzleti kapcsolatot is az érintettekkel.
Az amerikai kormányzat egyben figyelmeztetést is kiadott, hogy hasonló szankciót kockáztatnak azok a külföldi pénzügyi intézmények, amelyek csatlakoznak az orosz pénzügyi közvetítő rendszerhez.
Az új szankciók minden bizonnyal köthetők ahhoz, hogy a Biden-kormányzat mandátumának végéhez közeledve fokozza a támadást az Ukrajnával harcoló orosz rezsim ellen. (hvg.hu)
