Attól sem lett jobb a magyarok vagyoni helyzete, hogy a kormány a választás előtt kétezer milliárd forintot osztogatott el, az infláció elvitte szinte az egész többletet.
Bulgária már a nyakunkon van az unió utolsó helyéért folytatott különmeccsben, Szlovákia és Horvátország ellépett tőlünk. Ausztria eközben beérte Németországot - számolt az Eurostat.
Ahogy évek óta minden december közepén, úgy most is elkészítette az Eurostat az EU országainak életszínvonalát talán legjobban bemutató adatsorát a tényleges egyéni fogyasztásról. Tavaly ilyenkor az volt a nagy hír, hogy Magyarország az unió második legszegényebb állama lett – idén megtartottuk ezt a rémes helyezésünket, de a teljes összkép még rosszabb, a régiónk lehagy minket, és lassan már az egyetlen szegényebb ország, Bulgária is utolér.
Mi is ez a szám?
Amit most mértek, az a tényleges egyéni fogyasztás (az angol actual individual consumption rövidítéseként AIC-nek szokták ezt írni). Ebben azt mérik, hogy a háztartások mennyi árut és szolgáltatást vásárolnak, illetve mennyit kapnak az államtól és a nonprofit intézményektől. Ezt még kiegyensúlyozzák az adott ország árszínvonalával – vagyis kiszűrik azt a hatást, hogy ugyanannyi pénzből egész más mennyiségű árut lehet venni egy szófiai és egy berlini boltban –, úgyhogy nem is egy euróban megadott szám jön ki a végén, hanem az, hogy vásárlóerő-paritáson az EU-átlag hány százalékát éri el az ország.
Azt fontos még hozzátenni, hogy mivel az adatfeldolgozás elég lassú, minden decemberben az előző évi helyzetet tükröző számokat teszik közzé. Azaz a most kiadott, 2022-es számokon már látszik a tavalyi kampány osztogatása, a brutális inflációnak viszont csak az első része volt 2022-ben, még idén télen és tavasszal is sokáig 20 százalék fölötti volt a drágulás.
Az osztogatást elvitte az infláció
A legfontosabb szám az, hogy
Magyarországon a fogyasztás az EU-átlag 71 százaléka
– ez minimális növekedés ahhoz képest, hogy 2020-ban és 2021-ben is 70 százalékon álltunk. Vagyis az, hogy kétezer milliárd forintot kiszórt a kormány a választás előtt, csak minimálisan tudta megnövelni a fogyasztást, az infláció szinte az egészet felzabálta.
De hiába volt itt növekedés, ez eltörpül amellett, amit a régiónk majdnem minden más országa produkált. 2020 óta, amíg a magyar adat 70-ről 71 százalékra nőtt, Szlovákia száma 71-ről 77-re emelkedett, Horvátországé 68-ról 76-ra, Bulgária pedig 61-ről 69 százalékra javított.
Mi a helyzet a lista élén?
A leggazdagabb állam természetesen továbbra is Luxemburg, igaz, az elmúlt két év 145, illetve 144 százalékos adata után most már csak az EU-átlag 138 százalékát érik el. Mögöttük azonban jó nagy változás jött a dobogón: Németország és Dánia is rontott a saját mutatóján, Ausztria pedig javított,
így az EU második-harmadik leggazdagabb országa 118-118 százalékos teljesítménnyel Ausztria és Németország.
Az osztrákok nagy előzésben vannak, tavalyelőtt ilyenkor még csak az ötödik hely volt az övék. Nem sokkal marad el az osztrákoktól és a németektől Hollandia és Belgium (116, illetve 115 százalék), rajtuk kívül még Svédország és Dánia érte el a 110 százalékot.
A GDP-ben csak egy kicsit teljesítünk jobban a gyárainknak hála
Az Eurostat most tette közzé az egy főre jutó GDP adatát is, szintén 2022-ből. Egy éve ilyenkor az EU hetedik leggyengébb adata volt a magyar, most a románnal holtversenyben a 6-7. helyen állunk hátulról. Egy kicsi javulás abból a szempontból lett, hogy az uniós átlag 75 százalékáról 76 százalékra felléptünk 2022-ben.
Ezen a listán Horvátországot, Lettországot, Szlovákiát, Görögországot és Bulgáriát tudtuk megelőzni. Az EU élbolyában egy főre jutó GDP szempontjából Luxemburg és Írország áll – nyilván nem függetlenül attól, hogy az adóoptimalizálás miatt nagyon sok cég költözteti oda az európai központját. Utánuk Dánia és Hollandia következik, az osztrák GDP pedig az ötödik legmagasabb az EU-ban.
Abban elég nagy a különbség, hogy a két számsor pontosan mit mutat – a GDP méri a gazdaság teljesítményét, azt, hogy mennyi terméket és szolgáltatást állítanak elő az adott országban, az AIC pedig azt mutatja precízebben, hogy mennyire jó az ott lakók életszínvonala. Teljesen reális az, hogy egy olyan hely, mint Magyarország, a GDP-ben nem áll annyira rosszul, mint a fogyasztásban: a sok olyan áru, amit itt szerelnek össze, a GDP-nket növeli, a háztartások fogyasztása viszont sokkal nem lesz nagyobb ettől. (hvg.hu)
