Kilenc hónapja csökkennek a reálkeresetek, vagyis a munkabérek vásárlóértéke.
A kiskereskedelmi forgalom visszaesése hűen tükrözi, hogy egyre kevesebbet ér a magyarok fizetése, továbbá, hogy olvadnak a megtakarítások. A magyar átlagbéreknél már csak a bolgároké alacsonyabb uniós szinten, a felzárkózás ráadásul nem megy egyik napról a másikra. Orbán Viktor múlt héten arról beszélt Tusványoson, hogy az év végére egy számjegyűvé „törik le” az inflációt, azonban az Indexnek nyilatkozó szakértő szerint a gyenge belső kereslet mindezt megoldja.
Kedden láttak napvilágot a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, májusi fizetésekre vonatkozó adatai. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 567 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 391 500 forint volt 2023 májusában.
Valósághűbb képet kapunk a magyarok átlagfizetéséről, ha a mediánkeresetet vesszük figyelembe.
- Májusban a bruttó mediánkereset 449 100 forint volt, 17,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit,
- míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 310 600 forintot ért el, 16,8 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.
Eközben a reálbérek, vagyis a fizetések vásárlóértéke immár zsinórban kilenc hónapja csökkennek.
Őszre már reálbér-emelkedés jöhet, de csak technikai
Orbán Viktor miniszterelnök a múlt heti tusványosi szabadegyetemen arról beszélt, év végére meglehet az egy számjegyű infláció, ami egyelőre a januári 25,7 százalékos csúcsról júniusra 20,1 százalékra csökkent. A kormány augusztustól az infláció nagy tempóban való csökkenésére, így ezzel egy időben reálbér-növekedésre számít.
A bruttó átlagbér emelkedése májusban sem érte el az infláció ütemét, de hónapról hónapra egyre jobban megközelíti azt. Az őszi hónapokra a bruttó bérek éves növekedése már meghaladhatja az infláció éves mértékét, így őszre már reálbér-emelkedést mutathat ki a KSH – vetítette előre Árokszállási Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője.
Ennek egy része azonban technikai hatásnak tekinthető, ami abból adódik, hogy az árak nagy fokú emelkedését a bérek ennél kisebb mértékű növekedése követte, és mivel az áremelkedés havi üteme mostanra lelassult, az éves árindex pedig csökkenésnek indult, ezért a késve megemelt bérek éves indexe ősszel már meghaladja ezt
– vezette le a szakértő.
Az év egészére nézve reálbércsökkenés jöhet
Éves szinten azonban reálbércsökkenést realizálhatunk majd – osztotta meg várakozásait Trippon Mariann. A CIB Bank vezető elemzője úgy látja: a recesszió ellenére a munkaerőpiac feszessége érdemben nem enyhül, a munkanélküliségi ráta májusban is 4 százalék alatt állt. A feszes munkaerőpiac, a képzett munkaerő hiánya és a magas infláció együttes eredményeképpen a nominális bérkiáramlás is erős marad, sőt a magánszektorban az elmúlt hónapokban gyorsult is valamelyest a dinamika. A munkaerő-hiányos környezetben a vállalatok láthatólag igyekeznek munkaerő-állományukat egyben tartani, amihez elengedhetetlen a bérek korrekciója – vázolta az Indexnek Trippon Mariann.
A bank elemzője szerint többek között ennek köszönhetően gyorsult a bérek növekedési üteme májusban. A növekedés motorját a vállalati szektor adta, itt májusban éves szinten 20 százalékos emelkedést mutatnak az adatok. A tavalyi évvel ellentétben és az inflációs nyomás enyhülésével párhuzamosan az év második részében extra bérkorrekciókkal nem számolunk,
a versenyszektorban azonban az év egészében így is 17 százalék felett nőhetnek a nominális keresetek, a teljes nemzetgazdaságban pedig 15,5 százalékos bővülést várunk
– tette hozzá a CIB szakértője.
„Az év első 5 hónapjában – a fegyverpénz hatásával korrigálva – 16,4 százalékkal haladták meg az átlagkeresetek az egy évvel korábbi szintet. A bérek azonban így sem tudtak lépést tartani az inflációval, a teljes nemzetgazdaságban még májusban is 3 százalékkal mérséklődtek a reálkeresetek, az év első 5 hónapjában pedig 8 százalékkal csökkent az átlagkereset vásárlóereje – ez pontosan visszatükröződik a fogyasztás drasztikus korrekciójában” – mutatott rá Trippon Mariann.
A keresetek eróziója azonban az infláció szelídülésével párhuzamosan fokozatosan enyhül, a reálkeresetek növekedési üteme augusztus–szeptemberben már újra pozitív lehet, bár az év egészében így is 2-2,5 százalék közötti reálbércsökkenéssel kalkulálunk – tette hozzá a bank elemzője.
Lassulnia kell a béremelkedési ütemnek
Feltettük a kérdést, hogy a fizetések vásárlóértékének helyreállításához elengedő pusztán az infláció egy számjegyűre történő redukálása?
Az Equilor elemzője szerint végeredményben a 3 százalékos jegybanki cél környékére kellene csökkennie az inflációnak. „Ezzel párhuzamosan pedig a bérek emelkedésének is lassulnia kell, hiszen a jelenlegi 16-18 százalékos bérnövekedési ütemet a 3 százalékos cél körüli infláció mellett egy nagyon gyors növekedést felmutató gazdaságban sem lehet tartani, miközben idén örülünk, ha a gazdasági teljesítmény összességében nem lesz mínuszos” – fogalmazott. A vállalatok úgy tudnak fenntartható módon kitermelni inflációt meghaladó fizetésemelési ütemet, ha a termelékenységük ezt lehetővé teszi, ellenkező esetben a magas béremelési ütem miatt ár-bér spirál kialakulása fenyeget. Mivel idén a belső kereslet nagyon gyengén alakul a magyar gazdaságban, ezért most már a vállalatok is nehezen tudnak árat emelni, ez pedig letörheti az ár-bér spirált – mutatott rá.
A belső kereslet magától megoldja
A kormányzati kommunikációban gyakori fordulat, amit a miniszterelnök is elejtett Tusványoson, hogy az inflációt „földbe kell döngölni”. De vajon ez a vágy a kifelé történő kommunikáció mellett gazdaságilag is megvalósítható?
Az infláció „letörésében” nagy szerepe van annak, hogy a gyenge belső kereslet miatt a vállalatok most már nem tudnak úgy árat emelni, mint a tavalyi év folyamán és idén év elején. A forint is sokat erősödött tavaly ősz óta, ami ugyancsak segít. Ebben nagy szerepe van a rekordmagas szintre emelt kamatoknak – mondta Árokszállási Zoltán. A mezőgazdasági terményárak is jóval alacsonyabban vannak idén a tavalyihoz képest, ez is a kormánytól független tényező – tette hozzá. A csökkenő energiaárak eközben inkább csak a külkereskedelmi mérleget javítják, de egyelőre a fogyasztói árakban nem igazán jelennek meg, mivel a tavaly nagyon drágán beszerzett gáz jelentős része még a tárolókban van, aminek értékesítése óriási veszteséget jelentene a mostani, jóval alacsonyabb piaci árakhoz igazított fogyasztói árak mellett.
A kormány árampiaci szerződésekbe való belenyúlása a gazdaság termelési oldaláról valamelyest segít, de ennek mértéke korlátolt a költségvetés limitált teherviselési képessége miatt.
Így a „letörés” inkább a gyengülő belső kereslet, a csökkenő élelmiszerárak és az erős forint következménye – vezette le az Equilor elemzője.
Trippon Mariann megjegyezte: az infláció a januári csúcsot követően az első negyedévben még lassan, majd a tavasz végén–nyár elején már dinamikusabban mérséklődött, miközben a dezinfláció egyre kiterjedtebbé vált. Az infláció mérséklődését a pozitív külső hatások mellett a stabilabb forintárfolyam és a belső kereslet érdemi gyengülése is támogatta. Az infláció csökkenése a következő hónapokban még erőteljesebbé válik a bázishatás miatt, így novemberben már 10 százalék alatti év/év árindex várható.
Az uniós kiesőzónában vagyunk
Az Európai Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat) adatai alapján az unióban Bulgáriában a legalacsonyabb az átlagfizetés, ám Románia a kanyarban előzött, így a magyar munkavállalók vihetik haza a második legkevesebb pénzt az EU-ban.
Árokszállási Zoltán szerint a 2000-es évekhez képest ugyan most sokkal többen dolgoznak a magyar gazdaságban, de a munka hozzáadott értéke összességében meglehetősen alacsony. Nagyobb hozzáadott értékű munkáért lehetne többet fizetni, magasabb bért elkérni. Ehhez az oktatást kellene leginkább fejleszteni, illetve vállalkozásbarát, kiszámítható szabályozási környezetet kialakítani. Mindez ráadásul nem máról holnapra megy, hanem csak hosszú évek után lenne eredménye – fogalmazott. Emellett az ágazati politikában egyrészt figyelni kellene arra, hogy ne alakuljon ki túlságosan egyoldalú gazdaságszerkezet, másrészt törekedni kellene arra, hogy minél nagyobb legyen a hazai szakemberek hozzáadott értéke a termelésben – tette hozzá.
A KSH munkaerőpiaci folyamatokat vizsgáló kiadványa is alátámasztja, hogy a magyarok fizetése nem az eget verdesi. E szerint a dánok órabére az egyik legmagasabb az Európai Unióban – átlagosan 41 euró (15 400 forint). Ugyanez Magyarországon 9,1 euró (3400 forint), míg az uniós átlag 22,9 euró. Elmondható tehát, hogy míg egy dán munkavállaló 123 ezer forintot vihet haza egy nyolcórás műszak után, addig egy magyar dolgozónak be kell érnie 27 ezer forinttal. Régiós összevetésben pedig még szomorúbb a kép, hiszen Romániával közel azonos szinten állunk, ám Horvátországban, Ausztriában, Szlovákiában és Szlovéniában is jobban keresnek a munkavállalók, mint nálunk. (Index)