Hiába tárta fel Magyar Péter, hogy a Diákhitel Zrt. vezetőjeként, felsőbb utasításra, extradrágán szerződött Balásy Gyula cégeivel, a Közbeszerzési Hatóság megállapította, hogy az árazás valójában NEM is volt túlzó.
A kormány elfogadta, hogy milyen árakon lehet kommunikációs munkát végezni, ha e fölé nem mentek, akkor szabályosak voltak a szerződések – jelezte a Közbeszerzési Hatóság.
Háromszoros-hatszoros mértékben túlárazva írt alá szerződéseket Magyar Péter a Diákhitel Zrt. vezérigazgatójaként a Balásy Gyula vezette kommunikációs cégekkel – ezt Magyar még abban a februári, a Partizánnak adott interjúban mondta, amely után berobbant a köztudatba. A Transparency International Magyarország emiatt a Közbeszerzési Hatósághoz fordult, amelynek most megérkezett a válasza: nem is volt túlzó az árazás – írta meg a TI a HVG blogján.
Az első, 2018-as szerződés nettó 99 millió forintról, a második, 2019-es nettó 172,5 millió forintról, a harmadik, 2020-as pedig nettó 176 millió forintról szólt, mindhárom esetben 30 százalékos opcióval. Az utolsó, 2021-ben kötött kontraktus nettó 227 millió forintot ért, szintén 30 százalék opcióval.
A hatóság a piaci viszonyokkal nem hasonlította össze ezt az árazást, csupán annyit nézett meg, hogy a tarifák magasabbak-e annál, amit a Rogán Antal felügyelete alatt álló Nemzeti Kommunikációs Hivatal és a Balásy-cégek keretmegállapodása megenged. Márpedig a keretmegállapodás szerinti egységár fölé nem mentek, úgyhogy a hatóság szerint ha a kormány elfogadja a drága reklámtarifákat, akkor azok az árak így rendben is vannak.
A Közbeszerzési Hatóság szerint tehát ha túlzottan drágák is voltak a Diákhitel Zrt. reklámszerződései, látni- és főként tennivaló nincsen, mert ilyen túlzottan drága tarfiákat enged meg a kormány által megkötött keretszerződés, ami jóformán minden állami hatóság és állami tulajdonú cég kommunikációs beszerzéseit meghatározza. Magyarul: ha a kormány elfogadja a drága reklámtarifákat, akkor az ilyen árak mellett szerződő állami vállalatok és állami főhatóságok beszerzései teljesen rendben vannak. A Közbeszerzési Hatóság legalábbis így véli, arra pedig a jelek szerint nem kíváncsi, hogy mi a valós, piaci ára ezeknek a reklám- és kommunikációs szolgáltatásoknak. Széljegyzeti megjegyzésként tegyük hozzá, hogy a korábban a Szabad Európa birtokába jutott belsős dokumentumok alapján Balásy több ügyes trükkel tornászták fel a szolgáltatásaik díjait.
A tárgyilagosság kedvéért álljon itt az is, hogy a túlárazás gyanújának ellenőrzése érdekében a versenytörvény által szabályozott piacelemzés eszközeinek és módszerinek a használatát ajánlottuk. A Közbeszerzési Hatóság erre azt reagálta, hogy a hatásköre nem terjed ki ilyen vizsgálat lefolytatására. Ez az állítás annyiban helytálló, hogy a piacelemzés ténylegesen a versenyhivatal repertoárjába tartozik. A gondolkodást azonban semmi nem tiltja a Közbeszerzési Hatóságnak, sőt, a józan ész használatát még az Alaptörvény is előírja.
Vagyis: ha akarta volna, a Közbeszerzési Hatóság kideríthette volna, hogy túlárazták-e a Diákhitel Zrt. Magyar Péter által aláírt reklámszerződéseit. Ezt a munkát végül Hadházy Ákos vállalta magára. A korrupció ellen küzdő független parlamenti képviselő megvizsgálta a Diákhitel Zrt. reklámszerződéseinek árazási megoldásait és piaci szereplők véleményére támaszkodva megállapította, hogy a szakértői óradíjak összege és az elszámolt munkaidő mennyisége irreális, ráadásul 60 millió forintba került például a JockyTV-n meg az Izaura TV-n éjfél után vetített reklámok. (hvg.hu)