A politikai erő felmutatásán túl a kormánypárt nem fogalmazott meg pozitív üzeneteket a kampányban
Erre figyelt fel a Népszava által megkérdezett Mikecz Dániel és Somogyi Zoltán. A politikai elemzők a többi párt teljesítményét is értékelték.
A 2024-es kampány abban is eltért a megszokottól, hogy a Fidesz ultimátumszerű döntése miatt egy napon rendezik az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat. Kérdésünkre, hogyan alkalmazkodtak a pártok ehhez a helyzethez, Somogyi Zoltán politikai elemző, a Political Capital társalapítója előrebocsátotta: a két választás összevonásának egyik oka az lehetett, hogy a Fidesz ettől remélte a vidéki szavazók jobb mozgósítását. Akkor azonban még nem létezett Tisza Párt, amely azzal változtathat a Fidesz által korábban elképzelt arányokon, hogy Magyar Péter megjelent a vidéki szavazók számára alternatívaként.
Még az is fontos szempont volt a Fidesz részéről – tette hozzá –, hogy a tavaszi EP-választás ne lehessen az őszi önkormányzati választás főpróbája, mint 2019-ben volt. Az ellenzéki pártok itt felmérhették volna a támogatottságukat, utána pedig megtervezhették volna az önkormányzati indulás legjobb formáját.
Magyar Péter színre lépése mindenkit meglepett, és mindenki ugyanúgy reagált, még a Fidesz is: elkezdték bevédeni magukat a biztos szavazóikon keresztül, hozzájuk kezdtek beszélni. Látták, hogy Magyar Péter három típusú szavazót tud megszólítani: mindenkitől a gyengébben hozzájuk fűződő választókat, a bizonytalanokat és a teljes politikai rendszert elutasítókat. Somogyi Zoltán szerint ez azért érintette nagyon érzékenyen az ellenzéki pártokat, mert többségüknek alig van stabil, elmozdíthatatlan szavazói tábora.
A DK és a Mi Hazánk ez alól a kivétel, nekik esélyük van megkapaszkodni a „tiszai áradásban”. Ők megtartják, megerősítik a biztos szavazótáborukat, ezzel túlélnek – közölte a politikai elemző. A Momentum kicsit későn ébredt, de rájött a kampány végére, hogy egyetlen liberális pártként van olyan mondanivalója, amivel beerősíthet. Meglátjuk, hogy ez a kései hajrá mire lesz elég – jegyezte meg.
Az MSZP és a Párbeszéd – ahogyan Somogyi Zoltán fogalmazott – „bemenekült a DK szoknyája alá”, nagyon mást nem is tehetett volna.
Az LMP feladta az EP-választást, Vitézy Dávid főpolgármester-jelölt mögé bújva próbál megkapaszkodni. A Jobbik nem tudta eldönteni, hogy egy nyugatias konzervatív programmal lép következetesen a választók elé, és ezzel megerősíti magát, vagy elvész a saját megmaradt párttagságának sokszínű gondolatvilágában. A döntésképtelenség itt az elveszést jelenti valószínűleg – vélekedett a politikai elemző. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt szárnyalásának végét Magyar Péter jelentette azzal, hogy az ott lévő szinte csak protest, rendszerellenes szavazóknak megtetszett a Tisza Párt. Erre a kutyapárt nem tudott reagálni, szinte elmaradt a kampánya, alig történt valami.
Magyar Péter a Fideszre is hatott – állapította meg Somogyi Zoltán. Ennek ellenkezőjét állítani a Fidesz politikai érdeke: a kormánypártnak át kell küldenie Magyar Pétert az ellenzéki oldalra. A Fidesztől is szerzett szavazókat a Tisza Párt, de a Fidesznek nagy a tábora, nem sérül akkorát. Ráadásul a Fidesznek a legegyszerűbb üzenetű a kampánya: béke vagy háború, Fidesz vagy halál, atomháború vagy a Fidesz átveszi Brüsszelt is. Ilyen éles üzenet nem volt még a kormánypárttól, látszik, hogy óriási a tét. Arról sem beszéltek még soha ennyire nyíltan, hogy „csak” a saját szavazóiknak kampányolnak. Somogyi Zoltán hangsúlyozta: nem csinált még olyan kampányt a Fidesz, amiben pusztán az erő felmutatását teszi meg politikai üzenetnek.
„Nem az egyetlen politikai erő az országban”
Mikecz Dániel politológus a Népszavának nyilatkozva külön-külön, részletesebben is értékelte a pártok kampányát.
Fidesz
A Fidesz számára a politikai körülményekhez való alkalmazkodás egyik eszköze a választási szabályok átírása. A 2024-es kettős választás előtt azonban a kegyelmi üggyel olyan új fejlemények jelentek meg, amelyeket nem láttak előre, így az új szabályok sem feltétlenül a Fidesz javát szolgálják.
A Fidesz eszköztárában az erőteljes negatív kampány, valamint a helyszíni mozgósítás önmagában nem újdonság. Az már viszont újdonság, hogy a negatív üzenetek mellé a Fidesz nem talált pozitívat, ami a legtöbb esetben a családok, gyermekek segítése, megvédése. A kegyelmi ügy után könnyen támadható lett volna ez az elem.
További újdonság az EP-listavezetők közötti vita vállalása, valamint Szentkirályi Alexandra visszalépése. Mindkét fejlemény azt a benyomást keltheti a Fideszről, hogy nem az egyetlen politikai erő az országban.
Tisza Párt
Az új kihívókat rendszerint megkülönböztetett érdeklődés kíséri az elmúlt 14 évben. Magyar Péter jó érzékkel, fokozatosan tudott új tartalmat kínálni a sajtónak, amely így folyamatosan fenn tudta tartani a közéleti érdeklődést iránta. A sajtó egyben pótolta a szervezeti hálózatot is, a fizetett kampányt is. A korábbiakhoz nehezen mérhető országjárást folytatott, amely önmagában is erősítette hitelességét, a kampányban „keményen dolgozó, elhivatott politikus képét”.
A Tisza Párt számára könnyebbséget jelent, hogy nem kell korábbi eredményeit megismételnie vagy felülmúlnia, így a fokozatos szervezetfejlesztés érdekében lemondhatott arról, hogy minden lehetséges választott pozícióra jelölteket állítsanak.
DK-MSZP-Párbeszéd
A közös lista egyes pártjai 2023-ban még azt lebegtették, hogy az EP-választáson külön mérettetik meg magukat, azonban Magyar Péter megjelenése után viszonylag csendben összeálltak. A baloldali összefogás esetében két külön kampány folyt, egy fővárosi, amelynek Karácsony Gergely volt a középpontjában, és egy EP-kampány Dobrev Klára vezetésével.
A Fidesz bízhatott abban, hogy az EP-választás szintjén folyó ellenzéki versengés akadályozza a helyi együttműködéseket, elsősorban azonban Magyar Péter megjelenése elfedte az ilyen konfliktusokat.
Momentum
Az összes ellenzéki párt közül a Momentumot érintette legsúlyosabban Magyar Péter megjelenése. Míg korábban az ellenzéken belül kívánt saját pólust teremteni a Momentum, most az EP-be való bejutásért kell küzdenie. Nem volt korábban sem koherens a tavalyi év végén felvett Gyurcsány-ellenesség és a több önkormányzatban való együttműködés a DK-val.
A megkülönböztetés szándéka miatt a Momentum a kampány végére egyre markánsabb liberális szakpolitikai karaktert mutatott. A párt így eljutott az ellenzéki középpárti önképtől a liberális rétegpárti státuszig.
LMP
A LMP politikai túlélését Vitézy Dávidhoz kötötte. A párt felismerte, hogy az ellenzéki összefogásban való részvételben részben feloldódott, korábbi különutas pozíciójából kevés maradt. Az LMP stratégiája az volt, hogy Vitézy jelöltsége lendületet adhat a párt EP-listájának is. Szentkirályi Alexandra visszalépésével jobb eredményre számíthat a Vitézy által vezetett fővárosi LMP-lista is, azonban ezzel erősödhet az a meggyőződés, hogy az LMP együttműködik a Fidesszel.
Jobbik
A Jobbik még 2023 elején, a jászberényi önkormányzati választás után fogalmazta meg a célt, hogy civil jelöltek induljanak az önkormányzati választásokon. A 2019-ben is sikeres civil szervezeti modellt, tehát az ernyőszervezetek alatt való közös ellenzéki indulást terjesztették volna ki, azonban annak részletes kidolgozása, továbbvitele elmaradt. Az önálló EP-lista, vagy például saját témák – így a vendégmunkások ügye – a Jobbik önállóságát kívánta mutatni, de az ennek demonstrálásához szükséges játékteret már korábban lefoglalta a Mi Hazánk és a többi jobboldali kispárt.
MKKP
A kétfarkúak számára komoly lehetőséget tartogatott a kettős választás, a 2022-es kudarcba belefáradt ellenzéki választók egy részének valódi alternatívát tudott volna nyújtani az MKKP. A Momentum DK-ellenessége is azután lett hangsúlyos, hogy a Momentum azt érzékelte, a kutyapárt képes elszívni szavazóikat. Önkormányzati szinten kifejezetten erős az MKKP imázsa, de az EP-választásra a párt nem tudta kitalálni magát. Bár az ígéret az volt, hogy a kutyapárt komoly ajánlatot tesz a választóknak, nem véletlen, hogy az M1 vitájában már az inkább humoros üzeneteket megfogalmazó Tóth Imre „Bruti” jelent meg.
A kutyapárt számára így a 2024-es kampány nem hozott arculatváltást, nem változtatta meg a párt választói érzékelését.
Mi Hazánk
Toroczkai László pártelnök többször beszélt arról, hogy év elején még 10-15 százalékos eredményben bízott a Mi Hazánk, ami nem is volt valóságtól elrugaszkodott számítás. Később aztán a globalizáció-ellenesség azért is lehetett a fő motívum, mert a pártban érzékelhették, hogy a koronavírus, az oltások, a WTO témája már jóval messzebb van, mint a Fidesz kampányában megjelenő háború. A kettős választás két eleme, tehát az EP-választás szintjén a Fidesz és az ellenzék elleni üzenetek, valamint a kistelepülési mozgósítás közül az utóbbi volt sikeresebb a Mi Hazánk számára. (Népszava)