Az okot a Lázár János-féle kastély-örökbefogadási programban kell keresni.
Magánkézbe kerülhet a 26 hektáros szarvasi Anna-liget, beleértve a területén álló Csáky-Bolza kastélyt, egy állatparkot, egy látogatóközpontot és a Körös-Maros Vidéki Nemzeti Park igazgatóság székhelyét. Mindezt az építési és közlekedési miniszter Lázár János-féle kastély-örökbefogadási program teszi lehetővé, melynek értelmében ingyenesen magánkézbe kerülnének az állami tulajdonú kastélyok.
Az új tulajdonos mindent visz majd, annak ellenére, hogy a terület privatizálásával sem az Agrárminisztérium, sem az érintett nemzeti park, sem a természetvédelmi szervezetek nem értenek egyet – írja a 24.hu. A lap a nemzeti parktól úgy tudja, hogy a park fejlesztésére – például épületfelújítás, rekonstrukciók – közel egymilliárd forintot költöttek az elmúlt 30 évben.
A terület privatizálásával kapcsolatban 24.hu kérdéseket küldött az érintetteknek, valamint az Építési és Közlekedési Minisztériumnak is arról, hogy mi lesz a sorsa a nemzeti park igazgatóságának és az állatparknak, ha magánkézbe kerül az Anna-liget. A minisztérium a kérdésekre azt a választ adta, hogy: “a törvény alapján az ingatlanok állapotának évenkénti felmérése szükséges, és a tulajdonba adásra vonatkozó felhívás azon ingatlanok esetében kerül közzétételre, amelyek esetében a vagyonkezelő nem tudja a fentiek szerinti méltó használatot biztosítani. Mindez nem csak a felújítás, de a fenntartás, karbantartás forrásigényét is jelenti.”
A lap az Agrárminisztériumtól azt az információt kapta, hogy a terület privatizációjához nem szükséges minisztérium engedélye, a kastélytörvény ezt nem írja elő. Az Agrárminisztérium a 24.hunak azt írta, hogy “elkötelezett amellett, hogy „a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság székhelye, a Csáky kastély, a Látogatóközpont és az Állatpark továbbra is az Igazgatóság vagyonkezelésében és fenntartásában maradjon. A tárca erről az Építési és Közlekedési Minisztériumot is értesítette.”
A Lázár-féle kastély-örökbeadási törvényről először 2023 decemberében lehetett hallani, és nem nyerte el mindenki tetszését. Novák Katalin akkori köztársasági elnök tavaly decemberben vétójogával élve az Alkotmánybírósághoz küldte a törvényt.
A volt államfő ezt azzal indokolta, hogy noha az állami kastélyok „örökbefogadására” vonatkozó koncepció támogatható, a törvény rendelkezései anélkül teszik lehetővé a magántulajdonba adást, hogy ehhez a törvényalkotó a nemzeti vagyon megfelelő védelmét biztosító garanciális szabályokat teljeskörűen meghatározta volna.
Idén januárban az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította az Országgyűlés által tavaly december 12-én elfogadott törvény több pontját. „Nincs megjelölve az a közcél, amely a magántőke törvény szerinti bevonását szükségessé, sőt elengedhetetlenné teszi”, valamint a törvényben „nem adnak kellő garanciát” a nemzeti vagyon védelméhez – írta indoklásában az Alkotmánybíróság.
Lázár korábban azzal védte meg a törvényjavaslatot, hogy az állam egyedül nem képes felújítani, sem fenntartani a kastélyok értékes örökségét, „márpedig a közpénzek elherdálása az is, ha valamit milliárdokból felújítunk, aztán hagyunk lassan újra tönkremenni”. (Telex)
