Dalain generációk nőttek fel
Halász Judit 1942. október 7-én született Budapesten. 1964-ben végzett a Színművészeti Főiskolán, majd előbb Pécsett játszott, a következő évadtól aztán a Vígszínházhoz szerződött, melynek a mai napig is tagja.
Hat évtizede tartó pályafutása során számtalan színházi szerepben, valamint játékfilmben és tévéfilmben nyújtott lenyűgöző alakítást. Gyermekeknek szóló dalain pedig generációk nőttek és nőnek fel. Munkásságát Kossuth- és Jászai Mari-díjjal ismerték el, emellett az érdemes művész cím birtokosa és a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Fiatalon az ember még nagy terveket sző, és sokat szeretne elérni. Egy bizonyos kor fölött viszont már csak a napok a fontosak, hogy azokat úgy éljem meg, ahogy szeretném. Vannak terveim, de igazából nem szívesen beszélek egyikről sem, mert olyan változó a világunk, hogy nem tudjuk, mit hoz a holnap. Nevetségesnek vagy közhelyesnek hangozhat, de azt tanultam, hogy a figyelem és a szeretet a legfontosabb, és ezeket minden gyereknek meg kell kapnia. Akire nem figyelnek, az elvész. Sok tehetség elkallódik, mert nem veszik észre, hogy mi rejtőzik bennük. A másik pedig az elfogadás és a nyitottság, és ha egyet lehetne kérni az emberektől, így a születésnapomra, akkor azt szeretném, ha megszűnne a gyűlölködés. Sokféleképpen gondolkozunk, sokfélék vagyunk, mindannyian másféle életet élünk, és ha szeretni nem is tudjuk egymást, legalább ne gyűlölködjünk