A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a napokban közzétette 2024-es évre vonatkozó villamosenergia-ellátás minőségét értékelő jelentéseit. - írta meg a Portfolio
E szerint tavaly Magyarországon összességében javult a villamosenergia-szolgáltatás minősége a korábbi évekhez képest, de a jelentésből az is kiderül, hogy az ellátás megbízhatósága több elosztó társaság esetében elmarad az elvárt színvonaltól - megnéztük, hogy mekkora a probléma.
A középfeszültségű hálózati üzemzavarok elhárítási idejéhez tartozó elvárt színvonalat például
már több mint egy évtizede nem teljesítik az engedélyesek
- a mutató éves országos átlaga 2018 óta folyamatosan romló tendenciát mutat.
A jelentés szerint a hat hazai elosztói engedélyes és az átviteli rendszerirányító az összes rá nézve kötelező minőségi előírást teljesítette 2024-ben. Ezek: a nem tervezett ellátás-megszakadások átlagos gyakorisága, a nem tervezett ellátás-megszakadások átlagos időtartama, illetve az úgynevezett kiesési mutató (utóbbi a nem szolgáltatott villamos energiának a rendelkezésre álló villamos energiára vonatkoztatott hányadosa).
A nem kötelező, a fogyasztók ellátásbiztonságát közvetlenül nem érintő minőségi követelmények terén azonban a jelentés hiányosságokat tárt fel:
- a villamosenergia-ellátás tervezett megszakadásának átlagos gyakorisága,
- a villamosenergia-ellátás tervezett megszakadásának átlagos időtartama,
- az ellátás helyreállítása nem tervezett ellátás-megszakadás esetén 3 órán belül,
- az ellátás helyreállítása tervezett ellátás-megszakadás esetén 6 órán belül,
- a hálózathosszra jutó középfeszültségű hálózati üzemzavarok száma, valamint
- a középfeszültségű hálózati üzemzavarok fajlagos elhárítási ideje.
Az előírások teljesítésének eltérő fontossága tükröződik abban is, hogy míg a kötelező követelmények nem teljesítése gazdasági következménnyel járna a hálózati társaságok számára, addig a nem kötelező mutatók nem teljesítése közvetlenül nem von maga után gazdasági következményeket. Előbbiek esetén az előírtaktól való 5%-kos elmaradás esetén elosztási díjcsökkentést kell alkalmazni a kiszolgált felhasználók esetében, továbbá bírság is kiszabható az érintett engedélyesre.
(Mindemellett a határozat olyan, úgynevezett monitoring mutatókat is tartalmaz, amelyekhez egyelőre sem minimális minőségi követelmény, sem pedig elvárt színvonal nincs hozzárendelve, mint például az ellátás pillanatnyi megszakadásának átlagos gyakorisága.)
A fentiek alapján tehát az összkép kedvezőnek tűnik, de az értékelést tüzetesebben megvizsgálva megállapítható, hogy
A VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS MEGBÍZHATÓSÁGA TÖBB ELOSZTÓ TÁRSASÁG ESETÉBEN ELMARAD AZ ELVÁRT SZÍNVONALTÓL, MIND AZ ELLÁTÁS FOLYAMATOSSÁGA, MIND A HÁLÓZAT ÜZEMBIZTONSÁGA TEKINTETÉBEN.
A jelentésből kiderül egyebek mellett, hogy a villamosenergia-ellátás tervezett, 3 percnél hosszabb megszakadásának átlagos gyakorisága, illetve ennek országos átlagértéke 2024-ben észrevehetően romlott az előző évi értékekhez képest. A 2022-24-es hároméves időszakban az elvárt színvonalat már csak két engedélyes, az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt., valamint az ELMŰ Hálózati Kft. teljesítette, és minden engedélyesnél, melyek nem teljesítették az elvárt színvonalat, észrevehetően nőtt az elvárt szinttől való elmaradás mértéke.
Szintén kedvezőtlenül alakul az áramellátás tervezett, 3 percnél hosszabb megszakadásának átlagos időtartama. 2024-ben a tervezett kikapcsolások országos éves átlagos időtartama az előző évhez képest 15%-kal nőtt, és a mutatóhoz tartozó elvárt színvonalat a korábbi évekhez hasonlóan ismét csak az E.ON Dél-dunántúl és az ELMŰ teljesítette, és utóbbi kivételével minden elosztónál észrevehetően nőtt a tervezett megszakadások éves átlagos időtartama.
Javulás látszik viszont az ellátás tervezett megszakadása esetén végrehajtott 6 órán belüli visszakapcsolások éves átlagos aránya szempontjából, azonban az elvárt színvonalat még így is mindössze négy engedélyes, az E.ON Dél-dunántúl, az ELMŰ, az ÉMÁSZ és a TITÁSZ teljesítette 2024-ben.
Ami a hálózat üzembiztonságát illeti, az egységnyi hálózathosszra jutó szabadvezetékes középfeszültségű hálózati üzemzavarok számának országos átlaga tavaly minimális csökkenést mutatott 2023-hoz képest, de az elvárt színvonalat a korábbi évekhez hasonlóan szintén csak az E.ON Dél-dunántúl, az E.ON Észak-dunántúl és az ÉMÁSZ teljesítette.
A problémás pontok között szerepel továbbá a középfeszültségű hálózati üzemzavarok elhárítási ideje is. A középfeszültségű hálózati üzemzavarok elhárítási idejéhez tartozó elvárt színvonalat már több mint egy évtizede nem teljesítik az elosztók, és a mutató éves országos átlaga 2018 óta folyamatosan romló tendenciát mutat, 2024-ben pedig tovább nőtt az elvárt szinttől való eltérés mértéke.
Összességében tehát megállapítható, hogy jelenleg egyetlen elosztó sem teljesíti maradéktalanul az összes nem kötelező mutatóhoz meghatározott elvárt színvonalat.
Ezek ugyan közvetlenül nem érintik a fogyasztók ellátásbiztonságát, azonban e mutatókban visszaköszönnek azon jelentős hálózatfejlesztési munkák és kihívások, melyek a decentralizált termelés elterjedésével járnak a hálózati engedélyesek számára - mutat rá a MEKH. A decentralizált termelés elterjedése Magyarországon mindenekelőtt a napelemek nagymértékű, világszinten is kivételes térnyerését jelenti, amelyek számos hálózati, rendszerszintű és piaci probléma kialakulásában vezető szerepet játszanak, amelyek közvetve már befolyásolhatják az ellátás biztonságát.
A MEKH értékelése szerint ugyanakkor a rendszerirányító MAVIR Zrt. 2024-ben is teljesítette a villamosenergia-átvitel üzembiztonságának minimális minőségi követelményeit. (Portfolio)
