Benjamin Netanjahu attól tart, hogy a lengyel hatóságok érvényt szereznek a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) november 21-én ellene (is) kiadott nemzetközi letartóztatási parancsának.
Benjamin Netanjahu nem utazik el a lengyelországi Auschwitzba a haláltábor felszabadításának 80. évfordulójának alkalmából, 2025. január 27-én tartandó megemlékezésre, ugyanis lengyel lapértesülések szerint attól tart, hogy a lengyel hatóságok érvényt szereznek a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) november 21-én ellene (is) kiadott nemzetközi letartóztatási parancsának.
A Rzeczpospolita lengyel lap értesülései szerint az izraeli kormányzat eddig nem lépett kapcsolatba a szervezést bonyolító lengyel intézményekkel, és nem jelezte a rendezvényen való részvételi szándékot sem. A lapnak névtelenül nyilatkozó lengyel tisztségviselők úgy gondolják, a távolmaradásnak az az oka, hogy Lengyelország jelezte, elfogadja az ICC döntését, és kész annak érvényt szerezni. A Rzeczpospolita úgy tudja, Jiszák Hercog államelnök sem vesz részt az eseményen.
Netanjahu távolmaradása annál is feltűnőbb lesz, mivel a megemlékezésen több tucatnyi állam- és kormányfő lesz jelen, köztük III. Károly brit uralkodó.
Az ICC háromtagú bírói panelje novemberben két izraeli és egy palesztin vezető ellen adott ki nemzetközi letartóztatási parancsot. A palesztin körözött Mohamed Deif, a Hamász katonai szárnyának, az Izz ad-Dín al-Kasszám Brigád vezetője, akit a parancsnoksága alatt elkövetett 2023. október 7-i terrortámadás során elkövetett súlyos bűncselekmények miatt szeretne Hágába vitetni a nemzetközi bíróság. Deiffel egyébként július közepén izraeli légicsapás végzett, és csak azért került fel a körözöttek listájára, mivel halálának tényét – a körözési listáról lemaradó néhai Hamász-vezetőkkel szemben – eddig nem sikerült minden kétséget kizáróan bebizonyítani.
Izraeli részről Benjámin Netanjahu miniszterelnök és Joáv Galant volt védelmi miniszter ellen adtak ki nemzetközi letartóztatási parancsot. A két politikust az indoklásában „egyéb embertelen cselekmények” mellett a következő bűncselekményekkel gyanúsítják:
- az éheztetés háborús fegyverként való bevetése;
- gyilkosság;
- a palesztin lakosság alapvető jogainak korlátozása, és kollektív üldöztetése (persecution);
- a civil lakosság elleni szándékos támadásokért viselt politikai felelősség.
A hágai bíróság letartóztatási parancsára reagálva Orbán Viktor meghívta Budapestre az izraeli kormányfőt, és garantálta biztonságát. (Transtelex)
