„Lehetett sejteni, hogy valamiféle változás előtt áll a DK, de arra kevesen gondoltak, hogy ilyen tempóban történik minden”

A Népszava névtelenséget kérő pártbeli forrásai bíznak abban, hogy vele új lendületet kaphat a párt.

„A nehéz idők nehéz döntéseket követelnek” – kezdte csütörtökön nem sokkal dél után élesített Facebook-posztját Dobrev Klára, a DK EP-képviselője, bejelentve: Gyurcsány Ferenc lemond a DK elnöki tisztségéről, a frakcióvezetői posztjáról, az országgyűlési képviselői mandátumáról, visszavonul a közélettől, s nem indul a választásokon. Az indoklás szerint a pártelnök „végleg véget kíván vetni annak, hogy a magyar jobboldal hazug gyurcsányozással próbáljon kimenekülni minden bűne alól, hazug gyurcsányozással próbáljon elfedni minden bajt, hazug gyurcsányozással próbáljon lehetetlenné tenni embereket, programokat, politikákat”.

Mindezt a párt elnöksége tudomásul is vette, s miután az elnököt nem a kongresszus, hanem a teljes tagság választja, így az elnökválasztásra heteken belül kerül sor, a választásig a pártot Molnár Csaba ügyvezető alelnök irányítja. Dobrev Klára azt is bejelentette, elindul a pártelnöki posztért – a Népszava forrásai szerint a DK abban bízik, hogy Dobrev Klára új lendületet kaphat a párt. A párt EP-képviselője a politikai változások mellett személyes dolgokról is beszámolt: elválnak Gyurcsány Ferenccel.

Lehetett sejteni, hogy valamiféle változás előtt áll a DK, de arra szerintem kevesen gondoltak, hogy ilyen tempóban történik minden, s hogy Gyurcsány Ferenc egyik pillanatról mond le minden pozíciójáról 

– kommentálta Dobrev Klára bejelentését Szentpéteri Nagy Richard.

A politikai elemző páratlanul sikeresnek nevezte Gyurcsány politikai karrierjét: közel öt évig lehetett miniszterelnök, 19 évig országgyűlési képviselő, aki „zöldmezős beruházásként” gründolt egy pártot, mely éveken keresztül a második legerősebb politikai erőnek számított, akadt olyan időszak, amikor a népszerűségét 20 százalékosra mérték. Mindezt olyan támadások közepette, melyet nemcsak politikusok közül bírtak volna kevesen.

Persze rengeteg hibát is elkövetett, főleg az elmúlt években, ami utalhatott arra is, kezd elege lenni az egészből – folytatta Szentpéteri Nagy Richard, aki elismerte, váratlanul érte a hirtelen lemondás, ugyanis úgy képzelte, Gyurcsány politikai pályaíve nagyjából szabályos lesz, vagyis közéletből távozása elhúzódik.

Nem lett volna meglepő, ha jövőre nem indul a választáson, így elsőként a parlamenti funkcióitól válik meg, majd ezt követően adja át valakinek a DK vezetését. Most azonban ugyanolyan gyorsan adott le mindent, ahogyan 2009-ben: akkor előbb a kormányfői posztról mondott le, majd az MSZP elnöki pozíciójáról is. 

Jelen állás szerint nehéz elképzelni, hogy visszatér majd a politikai fősodorba, ám a háttérben még tényező marad, s megszólal bizonyos kérdésekben.

Az elemző szerint Gyurcsány radikális lépése csak jót tehet a DK-val, ennél lejjebb ugyanis már nem kerülhetnek, most új arccal, új vezetéssel megállíthatják a negatív folyamatokat, bár erre jelenleg nem sok esélyt lát, igaz, a választásokig még hosszú az idő.

Dobrev Klára jó elnök lehet, az ismertsége az előválasztás, illetve az árnyékkormány felállítása óta megvan, bár ő eddig szakpolitikusként jelent meg, vagyis a mindennapi politizálásba azért bele kell tanulnia

– tette hozzá Szentpéteri Nagy Richard.

Számára talán taktikusabb lett volna, ha a pártbéli és a magánéleti ügyek bejelentését időben szétválasztják, ám abban bízhat, hogy a DK-ban is tudják: Dobrev számukra a legnagyobb esély.

Nehéz lesz elképzelni a Demokratikus Koalíciót Gyurcsány Ferenc nélkül, hiszen a párt neve összeforrt a korábbi kormányfőjével. A DK-t a Magyar Szocialista Pártból Gyurcsány vezetésével távozó politikusok és szellemi holdudvaruk alapította 2011-ben. A magát nyugatos, polgári balközépként meghatározó erő, melynek elnöke Gyurcsány lett parlamenti képviselettel ugyan rendelkezett – tíz egykori MSZP-s választotta a DK-t –, ám frakciót nem alakíthatott. A párt először 2014-ben méretette meg magát választáson, a parlamenti után az Összefogás részeként 4 képviselőt küldhetett az országgyűlésbe, míg az EP-választáson 9,7 százalékkal két brüsszeli mandátumot szerzett.

Négy évvel később a parlamenti voksoláson egyedül mérette meg magát a DK, az elért 5,4 százalékos eredmény 9 képviselőt jelentett, a 2019-es EP-voksoláson pedig – immár Dobrev Klára listavezetésével – 16,2 százalékot ért el, s ezzel 4 helyet szerzett, míg ugyanebben az évben több vidéki település mellett három budapesti kerületben is DK-s polgármester-jelölt győzött.

A legutóbbi országgyűlési választás előtt az ellenzéki előválasztáson úgy tűnt, Dobrev lehet az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, ám a második fordulóban Márki-Zay Péter legyőzte, ám a választáson így sem sikerült megakadályozni a Fidesz-KDNP újabb kétharmados többségét. A DK 15 mandátumot kapott a közösből, s ezzel a parlamenti ellenzék legnagyobb erejévé vált, emellett az összefogás kudarca után Dobrev Klára vezetésével árnyékkormányt alakított.

Mindezek ellenére a 2024-es EP-választásra nem a DK, hanem a voksolás előtt nem sokkal színre lépett Magyar Péter vezette Tisza Párt lépett elő a kormánypártok legfőbb kihívójává, míg Gyurcsány-formáció MSZP-vel és Párbeszéddel közös listája mindössze 2 mandátumot szerzett, igaz, mindkettőt DK-s politikus kapta. A kudarc az árnyékkormány végét is jelentette, ráadásul a Tisza erősödésével a közvélemény-kutatók mind alacsonyabb eredményeket mértek a pártnak, néhányuknál többször a parlamenti küszöböt sem érte el a DK, nem véletlen, hogy a párton belül, illetve a baloldali értelmiség részéről is egyre többen mondták ki nyilvánosan: Gyurcsány Ferencnek fel kellene ajánlania a lemondását.

(Népszava)