Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Lehet jobboldali-populista áttörés az európai parlamenti választáson?

Külföld
2024.02.07.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

Aligha, de a középpártok kénytelenek lesznek alkalmazkodni hozzájuk

Június elején lesz az európai parlamenti választás, amitől Orbán Viktor magyar miniszterelnök az újjobboldali pártok megerősödését várja, és azt, hogy „felnyitják Brüsszel szemét”.

A Politico ma azzal a címmel közölt cikket, hogy Ezúttal valós a szélsőjobboldali fenyegetés. A felmérések ugyanis azt mutatják, hogy az EP-választáson jelentősen megerősödhet a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia frakció, azaz a tagországokból az eddigieknél jóval több radikális, szélsőjobboldali vagy annak címkézett párt képviselője juthat be az Európai Parlamentbe. Az ID akár a harmadik legerősebb frakció is lehet, lehagyva a zöldeket és a liberálisokat; a jobboldali, enyhén euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoporttal pedig az EP képviselői helyeinek 25 százalékát uralnák.

Milyen hatással lehet az Európai Parlament, végső soron az EU politikájára, ha ez megtörténik? Lehet-e olyan áttörés az EP-választáson, amire Orbán Viktor vágyakozik?

Mielőtt ezekre rátérnénk, nézzük meg, mit is csinál az Európai Parlament. Röviden: érdemben egyedül nem sokat tud csinálni. Az Európai Unió jogalkotási folyamatának ugyanis van még két szereplője: a Bizottság és az Európai Unió Tanácsa, és ott van még az Európai Tanács is.

 

Európai Tanács – a tagországok vezetőiből áll, ők határozzák meg a fő irányvonalakat, de közvetlenül leginkább külpolitikai kérdésekben döntenek.

Európai Unió Tanácsa – röviden Tanács, ez a tagállamok kormányainak szakminisztereiből áll. A Tanács jogalkotó szerv, de nem egyedül, a jogszabályokról meg kell egyeznie az Európai Parlamenttel.

Európai Parlament – a tagországok polgárai közvetlenül választják meg a képviselőit. Az EP szintén jogalkotón szerv, de a jogszabályokról meg kell egyeznie a Tanáccsal.

Európai Bizottság – ez az a szerv, ami javaslatot tesz a jogalkotásra, amit aztán az EP és a Tanács is átrág, és akkor lesz a javaslatból jogszabály, ha sikerül megállapodniuk. A Bizottság ezen kívül intézkedéseket javasol a Tanácsnak, vagy bizonyos konkrét ügyekben maga is elfogad intézkedéseket.

Az unióban a törvényhozás úgy néz ki, hogy az Európai Bizottság javaslatot tesz a jogalkotásra, amiből az Európai Parlament és az EU Tanácsa közötti egyeztetések után lesz rendelet (amit hatályba lépés után kötelezően alkalmazni kell a tagországokban) vagy irányelv (amit a tagállamoknak határidőig át kell ültetniük a hazai jogrendszerbe).

A Bizottságot a Parlament és a Tanács felkérheti, hogy nyújtson be jogalkotási javaslatot, amiből aztán a felvázolt módon lesz jogszabály – vagy nem lesz, ha a Parlament és a Tanács nem jut kompromisszumra.

Az Európai Parlamentben ezidáig a hagyományos jobbközép és balközép erők olyan koalíciókat alkottak, amelyek féken tartották a radikális erőket, azaz ők nem nagyon tudtak beleszólni a jogalkotási folyamatokba, és nem kaptak komolyabb pozíciókat sem a Parlament bizottságaiban.

Az idei választást követően azonban – még ha az előrejelzéseknek megfelelően az Európai Néppárt nyeri is a választást – jelentősen megnő a jobboldal, azon belül pedig a radikálisabb, populista jobboldal súlya – a liberálisok, a zöldek, a bal- és jobbközép pártok kárára.

 

Az Európai Parlament frakciói

Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) (EPP) – a legnagyobb frakció, jobbközép pártok képviselői alkotják. Korábban a Fidesz is a tagja volt, Szlovákiából a KDH képviselői (és egy független képviselő) ülnek ebben a frakcióban.

Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége az Európai Parlamentben (S&D) – a második legnagyobb frakció, balközép pártok képviselői alkotják. Ebben a frakcióban voltak a Smer EP-képviselői is, míg ősszel ki nem rakták őket.

Renew Europe (RE) – liberális pártok képviselői, ebben a frakcióban ülnek a PS és Magyarországról a Momentum EP-képviselői.

Zöldek/Európai Szabad Szövetség – zöld pártok alkotják.

Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) – jobbközép és jobboldali-populista, enyhén euroszkeptikus pártok a tagjai, a cseh miniszterelnök, Petr Fiala pártjának, az ODS-nek az EP-képviselői és az SaS képviselője is ebben a frakcióban ül.

Identitás és Demokrácia (ID) – szélsőjobboldali, euroszkeptikus pártok képviselői alkotják.

Baloldal az Európai Parlamentben – baloldali pártok képviselőiből áll.

Független képviselők – ők nem tagjai egyik frakciónak sem. A Fidesz EP-képviselői is függetlenek, amióta otthagyták az EPP-frakciót, és a Smer képviselői is, amióta kirakták őket az S&D-frakcióból.

A Politico szerint még ha többséget nem is tudnak szerezni, most először esély van arra, hogy a szélsőjobb  befolyásolni tudja majd az EU politikájának napirendjét, veszélybe sodorva „az EU szent értékeit a jogállamiság és az emberi jogok terén, és blokkolja vagy akár fel is forgassa a fontosabb zöld- és éghajlati jogszabályokat”. (A külpolitikai irányvonalat az Európai Tanács alakítja, így arra a Parlamentnek nincs közvetlen ráhatása.)

A centrista frakciók – az EPP, az S&D és a RE – parlamenti többsége a felmérések szerint megmarad, bár elméletben létrejöhetne egy nagy jobboldali koalíció is az EPP, az ECR és az ID frakciójából.

De ezt az elméleti lehetőséget elég sok gyakorlati akadály gátolja. Nehéz például elképzelni, hogy az EPP-ben levő lengyel PO, a lengyelországi választást megnyerő koalíció tagja együttműködjön az ECR-ben lévő PiS-szel, a lengyel választás vesztesével – mondja a Napunknak Bartha Dániel külpolitikai szakértő, a budapesti Euroatlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány (CEID) független agytröszt elnök-igazgatója.

Hiába erősödnek, nem lesznek királycsinálók

Bartha úgy véli, a választást követően lesznek új szereplők az EP-ben – olyan pártok képviselői, akik eddig nem voltak benn – és mozgások is a frakciók között, lesznek olyan képviselők, akik más frakcióba fognak átülni. A szakértő nem tartja kizártnak, hogy pont az ECR-ből lesz nagyobb mozgás az EPP irányába. Barha úgy véli, az EPP, az S&D és az RE többsége megmarad, ha azt maguk a pártok is fenn akarják tartani.

Így ha megerősödik is az ID és az ECR, nem látszik, hogy hogyan tudnának királycsinálók lenni. Ez csak akkor működhetne, ha ebben az EPP partner lenne, de ez már csak az említett lengyel ellentét miatt is nagyon nehezen elképzelhető.

Orbán Viktor pár napja azt nyilatkozta, hogy a Fidesz az EP-választás után be fog lépni az ECR-frakcióba. A Fidesz korábban az EPP-frakció tagja volt, majd az onnan való távozása után Orbán szeretett volna létrehozni egy új jobboldali pártcsaládot és frakciót, de ez nem sikerült neki, a fideszes EP-képviselők azóta is a független képviselők között ülnek.

Meloni várja Orbánt az ECR-be, de lehet, hogy már ott sem lesz

A Fideszt az ID és az ECR is várja a tagja közé, de Bartha szerint az utóbbi az, ahol a Fidesznek helye van, és ahová értelme van beülnie. Az ECR két legnagyobb pártja a lengyel PiS és az Olaszország Fivérei, mindkét párt vezető politikusai, Mateusz Morawiecki volt lengyel kormányfő és Giorgia Meloni olasz kormányfő is azt nyilatkozták, nyitottak arra, hogy a Fidesz csatlakozzon az ECR-hez.

Ha ez megtörténne, akkor a felmérések szerint az ECR lehetne a harmadik legnagyobb frakció az Európai Parlamentben. A Fidesz csatlakozásáról azonban csak a választás után döntenek majd, ugyanis nem kizárt, hogy Meloni invitációja tárgytalanná válik.

Az EPP ugyanis már egy ideje keresi a kapcsolatot az Olaszország Fivéreivel, és megpróbálhatja Melonit átcsábítani az ECR-től. Ez pedig Meloninak is az érdekében állhat, hiszen ezzel folytathatja a közép irányába haladó lépéseit, és az EPP-ben még inkább meghatározó politikussá válhat az európai politikában. Bartha szerint Meloni is arra számít, hogy az EPP az S&D-vel és az RE-vel fog továbbra is együttműködni, ők fogják kiválasztani a kulcsszereplőket a legfontosabb pozíciókra – erre pedig az EPP tagjaként Meloninak is lenne ráhatása.

A mainstream pártoknak alkalmazkodniuk kell majd

Bartha Dániel nem gondolja, hogy az EP-ben a jobboldali-populista pártok képviselői érdemben bele fognak tudni szólni a jogalkotási folyamatokba, ha nem lesznek a többséget adó koalíció tagjai. Ugyanakkor a szakértő szerint a középpártok igyekezni fognak minél többet átvenni ezen pártok agendájából.

Az eddigi „mainstream liberális politika” ugyanis nem fenntartható, és szavazatokat veszítenek miatta a középpártok, mert lesöpörnek az asztalról olyan témákat, amik ténylegesen nyomasztják szinte minden tagországban az embereket.

Ilyen a migráció kérdése: azokban az országokban, ahol van nagyobb migráns közösség, nem igazán volt olyan bevándorlási politika, ami ne szült volna szociális és politikai feszültségeket. Emellett az EU versenyképességének kérdésében és Ukrajna minden kritika nélküli – a rejtett és kevésbé rejtett hibáit, mint a korrupció, nem figyelembe vevő – támogatásában is változtatniuk kell a mainstream pártoknak, ha nem akarnak további szavazatokat veszíteni – mondja Bartha Dániel. (NAPUNK)

Címlapkép: Orbán Viktor az EU-csúcson. - Fotó: TASR/AP
ep-választás 2024
EURÓPAI PARLAMENT
ORBÁN VIKTOR
SZÉLSŐJOBBOLDAL
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.02.07. - 06:18
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Törvényszék mondta ki: jogsértő volt a miskolci bírónő döntése – mégis lezárta a pert a végzés előtt

    Törvényszék mondta ki: jogsértő volt a miskolci bírónő döntése – mégis lezárta a pert a végzés előtt

  • Milyen jogállamban élünk, ahol egy bírónő még mindig a személyes kapcsolatait helyezi előtérbe egy gyermek érdekeivel szemben?

    Milyen jogállamban élünk, ahol egy bírónő még mindig a személyes kapcsolatait helyezi előtérbe egy gyermek érdekeivel szemben?

  • Cserbenhagyásos gázolás minősített esete a társadalomban

    Cserbenhagyásos gázolás minősített esete a társadalomban

  • A társadalmasítás fő kérdéskörei emberségesnek maradni egy tisztességtelen rendszerben

    A társadalmasítás fő kérdéskörei emberségesnek maradni egy tisztességtelen rendszerben

  • A társadalmasítás kezdődő lépései Új projekt a láthatáron

    A társadalmasítás kezdődő lépései Új projekt a láthatáron

  • A Továbbélés művészete - Gondolkodj rendszerekben!

    A Továbbélés művészete - Gondolkodj rendszerekben!

  • Hazugságra ítélt igazság – Mikor vonják már felelősségre a törvényt sárba tipró bírákat?

    Hazugságra ítélt igazság – Mikor vonják már felelősségre a törvényt sárba tipró bírákat?

  • Mesterségem címere: "Kollapszonauta"

    Mesterségem címere: "Kollapszonauta"

  • Két jogerősen megsemmisített határozat után is hivatalban: Miért működhet így a miskolci gyámhivatal?

    Két jogerősen megsemmisített határozat után is hivatalban: Miért működhet így a miskolci gyámhivatal?

  • Tanítás Alkonyat Idején (könyvajánló)

    Tanítás Alkonyat Idején (könyvajánló)

  • Tengerbe zuhant egy brit katonai helikopter, a személyzet egyik tagja meghalt

    Tengerbe zuhant egy brit katonai helikopter, a személyzet egyik tagja meghalt

  • Fejlesztésekre nem jut elég pénz a MÁV-nál, de kormányközeli cégeknél tízmilliárdokat költ

    Fejlesztésekre nem jut elég pénz a MÁV-nál, de kormányközeli cégeknél tízmilliárdokat költ

  • Mire hivatkozva vont el milliárdokat az egészségügyből a kormány?

    Mire hivatkozva vont el milliárdokat az egészségügyből a kormány?

  • Válságos helyzetben van a legnagyobb európai autógyártó

    Válságos helyzetben van a legnagyobb európai autógyártó

  • Ki itt átkelsz, hagyj fel minden reménnyel! - "Debreceni "kalandok 2024-ben

    Ki itt átkelsz, hagyj fel minden reménnyel! - "Debreceni "kalandok 2024-ben

  • Szamuráj kötvényeket bocsátott ki Magyarország

    Szamuráj kötvényeket bocsátott ki Magyarország

  • Már félév alatt csaknem ezer milliárd forint lett a bankok nyeresége

    Már félév alatt csaknem ezer milliárd forint lett a bankok nyeresége

  • Karácsony kitakarítaná a fővárosi cégek vezetését, de Magyar szerint előre szólt a DK és az MSZP embereinek

    Karácsony kitakarítaná a fővárosi cégek vezetését, de Magyar szerint előre szólt a DK és az MSZP embereinek

  • Százezer tonna iszapot kotortat a Dunába Paksnál Mészáros cége

    Százezer tonna iszapot kotortat a Dunába Paksnál Mészáros cége

  • Hét Pest vármegyei választókerület módosítására lesz szükség

    Hét Pest vármegyei választókerület módosítására lesz szükség

  • Magyar Péter: Sok diák és tanár rosszul lett az átmelegedett tantermekben

    Magyar Péter: Sok diák és tanár rosszul lett az átmelegedett tantermekben

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element