Érdemben befolyásolhatja az európai parlamenti választások végeredményét az a néhány tízezer voks, amelyek a nem uniós országokban élő magyar állampolgároktól érkeznek. Halottáké is lehet köztük.
Noha természetesen milliós nagyságrendű szavazatról beszélünk, a mandátumszámítás sajátosságai miatt mégis érdemben befolyásolhatja az európai parlamenti választások végeredményét az a néhány tízezer voks, amelyek a nem uniós országokban élő magyar állampolgároktól érkeznek – mondta lapunknak László Róbert, a Political Capital választási szakértője. Szerinte azonban a huszonegyből így is legfeljebb egy mandátum sorsát változtathatják meg a külhonból érkező voksok.
Míg korábban az EP- és az önkormányzati választást külön rendezték meg – előbbit tavasz végén, nyár elején, utóbbit ősszel –, addig az idén június második vasárnapján egyszerre kell dönteni az önkormányzati pozíciókról és az uniós parlamenti mandátumokról. A hazai voksolások közül eddig rendre az EP-helyekről döntő szavazásokon vettek részt a legkevesebben – az eddigi négy választás közül a legmagasabb, 43,4 százalékos részvételt 2019-ben jegyezték, a legalacsonyabbat, 28,9-et öt évvel korábban –, az idén viszont a helyhatóságival közös rendezés miatt megdőlhet a korábbi rekord. Ami a korábbi szavazások eredményei alapján a Fidesz-KDNP-nek kedvez, hiszen a határon túliak jellemzően a kormánypártokat támogatják, legutóbb például a szavazatukat leadó külhoni magyarok 96 százaléka voksolt a Fidesz-KDNP EP-listájára.
A határon túli, magyar állampolgársággal rendelkezők közül azok, akik valamelyik uniós államban élnek, az adott ország listáira szavazhatnak, vagyis a Fidesz-KDNP az EP-választáson nem számíthat a legnagyobb bázisának számító romániai magyarságra. Ez egy esetleges pártszövetségi vitát is megold, hiszen az RMDSZ számára is létfontosságú, hogy minél több helyi voksot tudjon begyűjteni: a párt tanácsának január közepi, kolozsvári ülésén Kelemen Hunor elnök arról beszélt, hogy két mandátumra számítanak, ehhez azonban az erdélyi magyarság voksainak 90 százalékára lesz szükség.
A legutóbbi, 2019-es választáson – egy 2018-as törvénynek köszönhetően – már a nem EU-tag országokban élő, a hazai lakcímnyilvántartásban nem szereplő, magyar állampolgársággal rendelkezők is voksolhattak, vagyis az ukrajnai (kárpátaljai) és szerbiai (vajdasági) magyarság is beleszólhatott a magyarországi választási eredményekbe. Ők levélben szavazhattak, ha előzetesen regisztráltak a választási névjegyzékbe. Ez az idén is így lesz, a regisztrációra a Nemzeti Választási Iroda (NVI) tájékoztatása szerint május 15-ig lesz lehetőség, azoknak viszont, akik a tavalyi, parlamenti választáson szerepeltek a névjegyzékben, nincs szükségük az újabb procedúrára.
– A regisztráció a választási névjegyzékbe legalább tíz évre szól. Azért „legalább”, mert minden egyes választással, amin a külhoni magyar állampolgár részt vesz, újraindul az óra – magyarázta László Róbert.
– A legtisztább persze az lenne, ha minden voksolás előtt újra kellene regisztrálni, mégpedig azért, mert csak így lenne megelőzhető, hogy halottak is szerepeljenek a névjegyzéken, akiknek a nevében bárki, például a rokon, a szomszéd, rosszabb esetben a pártaktivista szavazhat.
Az elmúlt fél évtized voksolásai alapján az unión kívüli országokban élő magyaroktól néhány tízezer voks várható június 9-én. A 2022 áprilisi országgyűlési választásokra ugyan több, mint 456 ezren regisztráltak levélszavazásra, s közülük 264 ezren éltek is a lehetőséggel, ám a voksok közel felét a romániai magyarok adták le, míg a kevéssel több, mint 68 ezer szerbiai regisztráltból szűk 45 ezren szavaztak. Ukrajnából, Ausztriából és Szlovákiából ugyan majdnem 22 ezren regisztráltak, ám összesen csak 2901 voks érkezett. (A kettős állampolgárságot tiltó országokat a Nemzeti Választási Iroda statisztikája nem részletezi államonként.) Persze ennél jóval többen szavaztak a kárpátaljai magyarok közül, csakhogy ők Magyarországon – a keleti határszéli települések ingatlanjaiba tucatjával bejelentkezettek már a korábbi választásokon is komoly botrányt generáltak.
Noha 2019-ben először szavazhattak a hazai EP-listákra, a szerbiai magyarságot nem mozgatta meg különösebben a lehetőség: a közel 60 ezer regisztráltból 40 ezren adták le voksukat, igaz, összesen is csak 63 ezer levélszavazat – közel 15 ezer közvetlenül, 48 ezer a külképviseleteken, s 182 egyéni választókerületben leadva – érkezett az NVI-hez. Jelenleg a választási iroda adatai szerint összesen 127 448, magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgár lenne jogosult levélben szavazni az európai parlamenti választáson, közülük 83 654-en rendelkeznek szerbiai lakcímmel, vagyis több, mint harmadával többen voksolhatnának, mint öt éve, ám egyáltalán nem biztos, hogy többen is élnek majd a lehetőséggel.
– Míg idehaza az önkormányzati választással közös lebonyolítás nagyobb részvételt hozhat az EP-szavazáson, addig a határon túliak esetében nincs ilyesfajta generátor – mondta a Political Capital választási szakértője. – Esetükben sokkal inkább motiváló tényező, hogy Orbán Viktornak tesznek szívességet, őt segíthetik minél nagyobb győzelemhez. A legtöbben a Vajdaságban aktivizálódhatnak, a kárpátaljai magyarok várhatóan jóval kisebb számban fognak szavazni. A külhoniak választási hajlandósága persze attól is függ, mennyire lesz intenzív a kormány által irányított helyi kampány. A NVI a korábbi gyakorlathoz hasonlóan az idén is megkeresi majd a potenciális külhoni szavazókat: februárban személyre szóló levélben tájékoztatják az érintetteteket a regisztrációval kapcsolatos tudnivalókról, tájékoztató kisfilmet is készítenek az állami televízióban, emellett honlapjukon is elérhetők a releváns információk. (Népszava)
