Nagyon kemény tartalmúnak tűnő levelet írt az Európai Parlament négy nagy pártcsaládjának frakcióvezetője Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöknek, amely szerdán a Portfolio birtokába jutott.
Ebben gyakorlatilag arra szólítják fel a pénzek kifizetéséért felelős Bizottság elnökét (akinek jövő évi újraválasztását könnyen el tudná kasználni ez a négy nagy párt együtt), hogy a testület legalább 2024. január 10-ig ne kezdjen el kifizetni egy centet se Magyarországnak azon felzárkóztatási forrás részből (kb. 10 milliárd euró), amely a magyar igazságügyi reformok bizottsági jóváhagyása nyomán ma felszabadul. Ezt a kérést könnyedén teljesíteni tudja a Bizottság, hiszen az igazságügyi reform jóváhagyása után a benyújtott fejlesztési számlákat 60 napos határidővel fizetheti ki a testület, tehát el tudja húzni január közepe utánra.
Mi a lényeg?
A Magyar Közlönyben megjelent törvény után már ma dönt az Európai Bizottság, hogy jóváhagyja a négy elemből álló magyar igazságszolgáltatási reformokat, mert úgy ítéli meg, hogy azok megfelelnek a 2021 2027-es felzárkóztatási források egyik alapvető feltételének (horizontális feljogosító felfétel), az igazsgügyi rendszer függetlenségének. Ennek a pozitív értékelésnek a kimondásával megnyílik a 21,7 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrásunk azon része, amelyet egyéb horizontális, vagy vertikális ügyek, illetve a jogállamisági eljárás nem blokkol. Így tehát a pozitív bizottsági értékeléssel elvileg felszabadul mintegy 13 milliárd euró, a gyakorlatban durván 10 milliárd euró.
ENNEK A 10 MILLIÁRD EURÓNAK A KIFIZETÉSE MEGKEZDÉSÉT KÉRIK ELHÚZNI LEGALÁBB JANUÁR 10-IG AZ EP NAGY PÁRTCSALÁDJAINAK FRAKCIÓVEZETŐI A KÖZÖSEN ALÁÍRT LEVÉLBEN.
Ebből durván 500 millió eurót kezdene kifizetni a Bizottság a következő hetekben számla alapon, mert kb. ennyi számlát küldött ki/küld most ki a magyar kormány Brüsszelbe. Emellett további kisebb tételek jöhetnek az egyes Operatív Programokban előleg címén.
A néppárt, a szocialista, a zöld, és a liberális pártok frakcióvezetőinek érvelése leegyszerűsítve az, hogy a négy igazságügyi reform egyike az Országos Bírói Tanács jogosítványainak megerősítése volt, amelyet nemcsak jogszabályi, hanem gyakorlati megvalósulás szempontjából is vizsgálnia kell a Bizottságnak, márpedig az OBT tagjainak mandátuma éppen most jár le, és január 10. körülre lesz meg a tisztújítás, amit (az új testület személyi összetételét) meg kéne várni.
Mi van pontosan a levélben?
A rövid, 4 bekezdéses levelet Iratxe García Pérez, az S&D frakciójának elnöke, Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) parlamenti frakciójának elnöke, Stéphane Séjourné, a RENEW frakció elnöke, valamint Philippe Lamberts és Terry Reintke, a Zöldek frakciójának társelnökei írták alá.
Azzal kezdik, hogy nagyon aggasztónak tartják azt, hogy a Bizottság rövidesen pozitív értékelést adhat ki a magyar igazságszolgáltatási reformok megítéléséről, pontosabban azt fogja megállapítani a testület, hogy a magyar lépések megfelelnek a közös uniós szabályozásban lefektetett egyik horizontális feljogosító feltételnek, a független igazságszolgáltatás meglétének. Emlékeztetnek rá, hogy az EP már világosan megmondta: azt várja el a Bizottságtól, hogy körültekintően értékelje a magyar reformokat, hogy azok tényleg megfelelnek-e a horizontális feljogosító feltételeknek, és tényleg meg lehet-e kezdeni a kohéziós pénzek kifizetését, vagy sem. Ezután jön az egyik kulcsmondat, miszerint:
Véleményünk szerint az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó horizontális feljogosító feltétel nem teljesült.
Emlékeztetnek rá, hogy a tavaly karácsony előtt elfogadott magyar felzárkóztatási programok mindegyikébe bele volt írva, hogy csak akkor lehet azokban megkezdeni a brüsszeli kiutalásokat, ha a független igazságszolgáltatás elvárása tényleg teljesül a jogszabályi keretek módosítása nyomán, és a változtatásokat megfelelően alkalmazzák is. Utóbbi miatt azt is rögzítik:
EZ, TEHÁT A MEGFELELŐ ALKALMAZÁS, EGYÉRTELMŰEN NEM TELJESÜL.
Ezután térnek rá arra, hogy ezt miért látják így. Emlékeztetnek rá, hogy az igazságügyi reformok egyik kulcsfontosságú vállalása az volt, hogy megerősítik az Országos Bírói Tanács (OBT) jogosítványait, szervezeti kereteit, függetlenségét, és azt is kiemelik: éppen most zajlik az új tagok megválasztása ebbe a testületbe, amely folyamat jövő január 10. körül zárul. Szerintük tehát január 10-ig nem lehet tisztán kimondani, hogy teljesül az egyik mérföldkő, a minden elemében független igazságszolgáltatás, így tehát eddig nem is lehet megindítani a kifizetéseket. Mindezt így tartalmazza a levél:
"Mivel már eddig is voltak arra utaló jelek, hogy a döntéshozatal nem független a kormány érdekeitől, egy ilyen időpont előtti pozitív értékelés (a Bizottság részéről – a szerk.) aláássa a mérföldkő célját. Nem lehet megítélni, hogy az Országos Bírói Tanács nemcsak papíron, hanem összetételében is független lesz-e. Amíg ez nem történik meg, addig minden, a pozícióját erősítő reform érvénytelen lehet. A Bizottság kötelessége továbbra is ellenőrizni, hogy a reformok egyike sem fordul-e vissza, vagy gyengül-e meg utólag egy egyik napról a másikra meghozott rendelettel, vagy ellentmondásos jogszabállyal." Ezzel tehát a folyamatos szoros figyelmet várja el az EP négy nagy pártjának frakcióvezetője a Bizottságtól.
A levél végén azt írják, aggodalommal tölti el őket
a jogállamiságot érő újabb fenyegetés Magyarországon a szuverenitásvédelminek nevezett törvény miatt,
amelyet egyébként éppen tegnap este fogadott el a magyar parlament.
Úgy látják, hogy ez "lehetővé tenné a miniszterelnök számára, hogy közvetlenül az irányítása alatt álló új hatóságot hozzon létre, amely mindenféle demokratikus ellenőrzés nélkül, széleskörű hatáskörrel rendelkezik. Fennáll a veszélye, hogy ezt az ellenzéki pártok, a nem kormányzati szervezetek és a kormányt bírálók további elhallgattatására használják fel. Továbbá ezek a csoportok lennének azok is, amelyek nem jutnának uniós forrásokhoz, mivel a jelenlegi magyar kormány nem hajlandó feldolgozni az általuk benyújtott kérelmeket. Egyes esetekben a hatóságok ezt még nyilvánosan is azzal indokolják, hogy nem adnak pénzt a kormány kritikusainak."
A levél a fentiek miatt ezzel az erős megállapítással zárul:
Nyilvánvaló, hogy az uniós források igazságos elosztása Magyarországon gyakorlatilag lehetetlen.
