Először letagadta, majd miután pereltünk, kiadta az Építési és Közlekedési Minisztérium a márciusi tarifareform kapcsán készült hatástanulmányt.
A dokumentum szerint a 14 év alattiak „ingyenes” utazása mintegy 5 milliárd forint bevételkiesést jelent a MÁV-nak és a Volánnak, míg a prémium jegyekből félmilliárdos pluszbevétellel terveztek. Összességében viszont 25 milliárd forintba került az adófizetőknek az új tarifarendszer – csak az idén.
„Az elmúlt évtizedek legjelentősebb közösségi közlekedési tarifareformját hajtotta végre az Építési és Közlekedési Minisztérium és a MÁV-VOLÁN-csoport március elsejével. Márciusban rekordszámú, 932 ezer ország- és vármegyebérletet, valamint napijegyet váltottak az utasaink” – írta a MÁV az új tarifák bevezetése után. Az áprilisi közleményből az is kiderült, hogy „a családok pedig hónapról hónapra akár több 10 ezer forintot takaríthatnak meg az új tarifarendszer előnyeinek, kedvező árazásának köszönhetően.”
Az úgynevezett tarifareform szinte a semmiből érkezett idén tavasszal. Az ország- és vármegye bérletek megjelenését Lázár János jelentette be, hangsúlyozva: „van Magyarországon 700 ezer olyan gyerek, aki 6 és 14 év közötti, akiknek díjmentes lesz az utazás”.
A perben kiderült, hogy hazudtak
Lázár felváltva használja a kedvezmények kapcsán a díjmentes és ingyenes szavakat, ami valójában annyit jelent: az utazó helyett más fizet. Mégpedig az állam, a magánszemélyek és cégek által befizetett adókból. Éppen ezért kértük ki közadatigénylésben a minisztériumtól a számításokat, hogy mégis mennyibe kerül mindez az adófizetőknek.
Elsőre azonban nem kaptuk meg, Lázár tárcája ugyanis azt állította, hogy „az adatigénylése vonatkozásában az Építési és Közlekedési Minisztérium nem tekinthető az adatkezelő szervnek”. Ezt követően pert indítottunk az adatokért, és a bíróságon már azt mondta a minisztérium jogtanácsosa: „Amennyiben a Tisztelt Bíróság kitágító módon értelmezi az adatkérést, úgy a rendelkezésre álló valamennyi iratot megkereshetjük és ki tudjuk adni”.
Vagyis beismerték, hogy mégis adatkezelők, ami nem meglepő, hiszen a minisztérium volt az előterjesztő. A per végül egyezséggel zárult, és utána az ÉKM két dokumentumot küldött meg részünkre: egy előterjesztést és egy táblázatot.
5-600 milliós pluszbevétel
Az „Előterjesztés a tarifa- és kedvezményrendszer átfogó korszerűsítése érdekében szükséges jogszabályok elfogadásáról és módosításáról” című, 2024. február 7-én jegyzett dokumentumban az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) úgy fogalmazott, hogy „a jelenleginél sokkal egyszerűbb, az utazóközönség igényeihez lényegesen jobban igazodó, korszerűbb – a hazai közösségi közlekedés történetében eddig még meg nem valósult – egységes tarifa- és kedvezményrendszer” létrehozása a céljuk.
Az intézkedés bevezetésével „az egyes szolgáltatók viszonylatra szóló bérletei, a félhavi bérletek, a HÉV-bérletek, a Volánbusz környéki bérletei és a vasút-villamos (tram-train) bérletek is” megszűntek, már csak a vármegye- és országbérletek elérhetők.
A 44 oldalas, nem nyilvánosnak jegyzett irat szerint „A hagyományos bérlettermékek kivezetése esetén egyszerűsödik a bérlet jellegű termékek portfóliója; elkerülhető, hogy az utasok esetlegesen nem a számukra legköltséghatékonyabb terméket vásárolják. Az intézkedéssel kapcsolatban kockázatot jelent, hogy az 5 km-es hagyományos bérletet vásárlók többet fizetnek majd az intézkedés bevezetését követően bérletükért, mint jelenleg, ugyanakkor viszont bővülni fog az igénybe vehető szolgáltatások köre (több szolgáltató igénybevételi lehetősége)”.
A bérletek mintájára bevezették viszont idén március 1-jén a „Vármegye24” nevű napijegyet (999 forint) és a „Magyarország24” nevű napijegyet (4.999 forint). Ezekből semmilyen további kedvezmény nem vehető igénybe, csak teljes árú változatuk érhető el. A minisztérium várakozásai szerint ezek „az új, napijegy jellegű díjtermékek a bevezetés évében nettó 12 M Ft többlet menetdíjbevételt eredményezhetnek a szolgáltatóknak”.
A tarifareform során a jegyrendszert is átalakították. Eszerint a helyjegyköteles vonatokra a helyjegyek másodosztályon a nem InterCity minőségű szolgáltatás esetén változatlanul 300 Ft-ba, InterCity vonaton 990 Ft-ba (az utazás napja előtt megváltva 650 Ft-ba), 1. osztályon 1990 Ft-ba, prémium osztályon 2990 Ft-ba kerülnek.
Az intézkedés összesen éves szinten nettó ~514 M Ft többletet eredményez a szolgáltatóknak.
A kutya és kerékpárszállítás egységes 500 Ft-ra való rögzítése pedig további 142 milliós bevételt jelent a dokumentum szerint.
Lázár János vonatjegyet vásárol Piliscsabán 2024. március 18-án - Fotó: Lázár/Facebook
Többmilliárdos bevételkiesés
Az új tarifarendszerben a 14 év alatti gyermekek, a nagycsaládok, a fogyatékkal élők, a tartós betegek, a 65 év alatti nyugdíjasok és a magyar igazolvánnyal rendelkező külhoniak is díjmentesen utazhatnak. A 14 és 25 év közötti fiatalok, valamint a közalkalmazottak pedig 50%-os kedvezménnyel használhatják a helyközi közlekedést.
Mivel többen utazhatnak díjfizetés nélkül vagy kedvezménnyel, mint korábban, ez hatalmas menetdíj-bevétel kiesést okoz a szolgáltatók számára. Azt írják a minisztériumi iratokban, hogy
A tervezett intézkedések közül kiemelendő a 14 éven aluliak díjmentes utazása, mely a helyközi személyszállítási közszolgáltató társaságoknál várhatóan éves szinten 4,8 Mrd Ft-os menetdíj bevételkiesést okoz.
Az előterjesztés szerint „Az új kedvezményrendszerben kevesebb, jobban átlátható kedvezmény áll majd rendelkezésre, és nem lesz szükség sem bonyolult igazoló dokumentumokra, sem pecsételni való űrlapokra, azaz egyszerűsödik a kedvezmény igazolásának módja”. Mindennek azonban ára van.
Részlet a minisztériumi előterjesztésből
25 milliárdos „költségvetési átcsoportosítás”
Az Építési és Közlekedési Minisztérium által írt előterjesztésben az is szerepel, hogy nem csak a kieső és plusz bevételekkel kell számolni az új tarifarendszer kapcsán. A helyzet ennél jóval bonyolultabb – és drágább. A szolgáltatók (Volán, MÁV) ugyanis szociálpolitikai menetdíj-támogatást (SZMT) kapnak az államkasszából.
Erre két jogcímen voltak korábban jogosultak: a szociálpolitikai kedvezményes jegytípusok (50%-os és 90%-os menetjegy és kedvezményes bérlet) esetében, illetve a díjmentes utazások után járó, a beszedett menetdíjak százalékában meghatározott módon. Ahogy az ÉKM előterjesztésében áll: „A kedvezménystruktúra átalakítása maga után vonja a díjmentes utazások után járó %-os kulcsok átalakításának szükségességét is.”
Az új tarifarendszerben „Egyes utascsoportok az intézkedések hatására az eddigi 50%-os vagy 90%-os kedvezményű menetjegy, bérlet vásárlása helyett díjmentes utazásra lesznek jogosultak, ami miatt a szociálpolitikai menetdíj-támogatás alapját is képező belföldi menetdíjbevételek csökkennek és a szolgáltatók elesnek az eddig megvásárolt kedvezményes menetjegyek, bérletek után járó szociálpolitikai menetdíj-támogatástól.”
A minisztérium szerint „a két hatás ellensúlyozása érdekében szükséges a díjmentes utazások után fizetett szociálpolitikai menetdíj-támogatás kulcsát növelni”. Méghozzá jelentősen.
Az előterjesztésben felsorolt intézkedések összességében éves szinten nettó 25 Mrd Ft-os szociálpolitikai menetdíj-támogatás kiesést generálnak a szolgáltatók számára, melyet költségvetési átcsoportosítással rendezni szükséges.
Ugyanakkor azt is írják, hogy szerintük ez nem pluszkiadás lesz: „Tekintettel arra, hogy a közszolgáltatás bevétellel nem fedezett indokolt költségeit a közszolgáltatás megrendelője megtéríti, a díjmentes utazások után fizetett szociálpolitikai menetdíj-támogatás kulcsának növelése csak az egyes költségvetési sorok közötti átrendezéssel jár, költségvetési hatása nincs.” Márpedig biztos van, hiszen valahonnan el kell venni ezt a pénzt.
Az iratok szerint a megemelt szociálpolitikai menetdíj-támogatással tartható lesz a MÁV és a Volán 2024-es költségvetése is.