Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Lázár János második törvénye akadt fenn az Alkotmánybíróságon

Belföld
2024.01.19.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
21

A testület a köztársasági elnök indítványa után alaptörvény-ellenesnek minősítette a kastélytörvény több pontját, ezért az Országgyűlésnek újra kell tárgyalnia.

Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványa alapján alaptörvény-ellenesnek nyilvánította az Országgyűlés 2023. december 12-i ülésnapján elfogadott, a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvény több pontját. Ezért a törvény nem hirdethető ki; azt

az Országgyűlésnek az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újra kell tárgyalnia

– közölte a testület.

A kormány 2023. június 6-án nyújtotta be a parlamenthez A kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényjavaslatot, amelyet beterjesztőként Lázár János építési és közlekedési miniszter jegyzett, és az állami tulajdonú kastélyok, kúriák és a hozzájuk tartozó ingóságok tulajdonjogának átruházását vagy vagyonkezelésbe adását szabályozza. A törvényjavaslatot december 12-én 135 igen, 46 nem szavazattal és tíz tartózkodás mellett fogadták el.

A jogszabály azonban nem lépett hatályba, mert Novák Katalin köztársasági elnök vétójogával élve december 20-án előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz küldte a parlament által elfogadott törvényt, amely alapján állami tulajdonban álló, a kulturális örökség elemeihez tartozó kastélyok, kúriák, udvarházak az állam által ingyenesen tulajdonba vagy vagyonkezelésbe adhatók bármely olyan természetes vagy jogi személynek, aki, illetve amely a törvényben meghatározott bizonyos vállalásokat tesz. Az ingyenesen tulajdonba adott ingatlanon a törvény erejénél fogva a tulajdonszerzéstől számított 99 évig elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn.

A köztársasági elnök indítványában kifejtette, hogy a támadott rendelkezések sértik a jogbiztonság, különösen a normavilágosság követelményét azzal, hogy nem egyértelmű a törvény és más releváns háttérjogszabályok viszonya. Emellett a törvény a kiemelten védett vagyon egy részét lényegesen enyhébb szabályozási rezsim alá helyezi, és ezek a megengedőbb elidegenítési feltételek a köztársasági elnök szerint tartalmilag nem felelnek meg az Alaptörvény nemzeti vagyon átruházásával kapcsolatos rendelkezéseinek.

A törvényjavaslatot benyújtó Lázár János építési és közlekedési miniszter élesen támadta Novák Katalin döntését, és január 5-én levélben megküldte álláspontját az üggyel kapcsolatban, és kérte személyes meghallgatását az Alkotmánybíróságtól. Előzetes normakontroll eljárásban személyes meghallgatásra irányuló kérelem előterjesztését a törvény nem teszi lehetővé, hivatalból pedig azt az Alkotmánybíróság – egyezően eddigi töretlen gyakorlatával – nem rendelte el.

Az alkotmánybíráknak az államfő indítványáról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határozniuk kellett, és az Alkotmánybíróság a határidő utolsó napján, pénteken közzétette határozatát, amelyben megállapította, hogy a nemzeti vagyonnal való gazdálkodásra, annak hasznosítására vonatkozó szabályozás megalkotása során a jogalkotónak figyelemmel kell lennie a nemzeti vagyon védelmével kapcsolatos állami érdekekre, valamint ezzel összefüggésben a nemzeti vagyonnal való felelős és átlátható gazdálkodás követelményeire is.

A nemzeti vagyon átruházása körében az Alaptörvény 38. cikke nemcsak a törvényi cél megjelölését és a kivételességet írja elő, de az értékarányosság követelményét is. Ez a rendelkezés a biztosítéka annak, hogy a nemzeti vagyon ne mindenfajta korlátozás nélkül legyen elidegeníthető, hanem csak törvényben meghatározott célból, főszabályként az értékarányosság követelményét érvényesítve. A követelmény figyelembevétele alól törvény kivételt tehet, de ilyen esetben igazolásra szorul, hogy a tulajdon átruházása annak a nemzeti vagyonban való megtartásával és hasznosításával összemérhető közérdeket szolgálja-e. Az Országgyűlés tehát e kettős korlát szem előtt tartásával rendelkezhet a nemzeti vagyon felett – áll az indokolásban.

A nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemekkel való rendelkezés során a jogalkotónak egyebek mellett egyértelművé kell tennie, hogy tételesen mely vagyontárgy eshet a szabályozás hatálya alá, és hogy ki szerezhet jogosultságot a megszerzésére. Meg kell határozni továbbá, hogy a jogviszony alatt milyen jogok illetik, és milyen kötelezettségek terhelik a jogviszonyban szereplő jogalanyokat, és a jogviszony megszűnését követően mi a nemzeti vagyon tárgyának sorsa. Szintén alkotmányos elvárás, hogy a tulajdonszerzéssel kapcsolatos pályázatok nyilvánosak legyenek. A vizsgált törvény ezekre az alaptörvényi követelményekre – ahogy azt a köztársasági elnök indítványa is kifejtette – nincs tekintettel.

A törvény a nemzeti vagyonról szóló törvényhez képest a kiemelten védett vagyonelemek tekintetében enyhébb szabályozási rezsimet határoz meg, egyrészt az elidegeníthetővé tétellel, másrészt az ingyenességgel, harmadrészt pedig a potenciálisan bármely jogi személyre és természetes személyre kiterjedő tulajdonszerzői kör meghatározásával.

Az Alkotmánybíróság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a támadott törvényi rendelkezések alaptörvény-ellenesek, ezért a törvény nem hirdethető ki.

A határozathoz különvéleményt csatolt Márki Zoltán alkotmánybíró, továbbá párhuzamos indokolást fűzött Handó Tünde, Horváth Attila, Juhász Imre, Patyi András és Salamon László alkotmánybíró.

Lázár Jánosnak ez már a második törvényjavaslata, amely nem állta ki az alkotmányosság próbáját: tavaly nyáron szintén a köztársasági elnök indítványára mondta ki az Alkotmánybíróság az állami építési és beruházási törvény alaptörvény-ellenességét. (Infostart)

Címlapkép forrása: TASZ
LÁZÁR JÁNOS
alkotmánybíróság
Novák Katalin
KASTÉLY
NEMZETI VAGYON
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.01.19. - 14:12
21
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Szinte csak Toyotáknak van rá esélyük, hogy elérjék a 400 ezer km-t

    Szinte csak Toyotáknak van rá esélyük, hogy elérjék a 400 ezer km-t

  • Eldől a tűzijáték sorsa

    Eldől a tűzijáték sorsa

  • Beindul Kamala Harris vidám hadjárata, országosan már nála az előny

    Beindul Kamala Harris vidám hadjárata, országosan már nála az előny

  • Lakások, templomok

    Lakások, templomok

  • Magyar nyelvű táblákat avattak a szlovákiai Bősön

    Magyar nyelvű táblákat avattak a szlovákiai Bősön

  • „Nem büntetés, következmény” – mondta Balog Zoltán a lelkésznek, akit azután rúgtak ki, hogy lemondásra szólította fel őt

    „Nem büntetés, következmény” – mondta Balog Zoltán a lelkésznek, akit azután rúgtak ki, hogy lemondásra szólította fel őt

  • Megszólalt Lázár János minisztériuma a komlói vasútvonal elbontásáról

    Megszólalt Lázár János minisztériuma a komlói vasútvonal elbontásáról

  • Háztömbnyi luxusyacht süllyedt el Szicília partjainál

    Háztömbnyi luxusyacht süllyedt el Szicília partjainál

  • Megeshet, hogy eshet

    Megeshet, hogy eshet

  • Katonai város épül a Fekete-tenger partján: Európa legnagyobb NATO-bázisának építése lendületesen halad

    Katonai város épül a Fekete-tenger partján: Európa legnagyobb NATO-bázisának építése lendületesen halad

  • A szupergazdagok szembesülni akarnak a halállal, mert ez élteti őket igazán

    A szupergazdagok szembesülni akarnak a halállal, mert ez élteti őket igazán

  • Kövér László a harmadik világháború rémképét látja

    Kövér László a harmadik világháború rémképét látja

  • A zavargások megváltoztatták a britek aggodalmait

    A zavargások megváltoztatták a britek aggodalmait

  • Fedélzetén a magyar résztvevővel elérte az Északi-sarkot a Tudás jégtörője

    Fedélzetén a magyar résztvevővel elérte az Északi-sarkot a Tudás jégtörője

  • A budapesti Fidesz még most sem tért magához tetszhalott állapotából

    A budapesti Fidesz még most sem tért magához tetszhalott állapotából

  • Addig szívatta Pétert a Vodafone, hogy 4,6 millió forintra bírságoltatta a céget 

    Addig szívatta Pétert a Vodafone, hogy 4,6 millió forintra bírságoltatta a céget 

  • Megszólalt a Lázár által leváltott MÁV-vezér

    Megszólalt a Lázár által leváltott MÁV-vezér

  • A várakozásba akár bele is lehet halni – a MOK főtitkára a szakrendelői várólistákról

    A várakozásba akár bele is lehet halni – a MOK főtitkára a szakrendelői várólistákról

  • Véget érhet a napelemek korának?

    Véget érhet a napelemek korának?

  • Mindenük megvan, mégsincs semmijük: az Y-generációnak csak fantomvagyona van

    Mindenük megvan, mégsincs semmijük: az Y-generációnak csak fantomvagyona van

  • A Roszatom üzenetet küldött a világnak két atomerőmű helyzetéről

    A Roszatom üzenetet küldött a világnak két atomerőmű helyzetéről

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element