Kubában október 18-a óta országos áramkimaradás van, miután az ország legnagyobb erőműve meghibásodott.
Az ország kommunista kormánya bezáratta a nem létfontosságú állami intézeteket és az ipari dolgozók egy részét is munkabeszüntetésre késztetik. Mi állhat az áramkimaradás hátterében? Lesz tartós megoldás?
Az Észak-Amerikát sújtó szélsőséges időjárási körülmények az elmúlt pár hétben több tízmilliárd dollár kárt okoztak az Egyesült Államok déli partvidékén. Mindazonáltal, nemcsak az Egyesült Államok számára okozott fennakadást a hurrikánok sorozata, hanem a floridai partoktól alig 150 kilométerre lévő Kubában is.
Kubában a hurrikánok szerencsére nem okoztak akkora mértékű közvetlen kárt, mint északi szomszédjánál, viszont kisebb-nagyobb áramkimaradások és a súlyos esőzésből adódó földcsuszamlások, özönvizek így is előfordultak.
Kuba számára az igazi problémát a hajózási útvonalak ideiglenes járhatatlansága jelentette.
A kubai villamosenergia-termelés (és a mindennapi élet) elsődleges üzemanyaga a kőolaj, amelyet az ország önmagma nem termel eleget, tehát erőteljesen importra szorul. A nyersanyag tankerhajókon érkezik, vagyis érkezne, ha az időjárási körülmények engednék.
Ezt bonyolítja, hogy a kommunista vezetésű ország historikusan rossz kapcsolatokat ápol az USA-val, emiatt számos – még a hidegháború korából megmaradt – szankció sújtja. Donald Trump kormányzása alatt a Kubát célzó szankciók még tovább sokasodtak. Így Kuba számára a legfőbb kőolajkereskedő partner Venezuela, mellette még Oroszország és Mexikó exportál az országba olajat.
Venezuela viszont – a hosszantartó válságsorozatoknak köszönhetően – kevés kőolajat szállít az utóbbi időben, mindössze alig a felét annak, amit 2023-ban. Ráadásul az orosz és a mexikói szállítások is elapadtak.
A kubai villamosenergia-termelés több, mint 80%-a származik kőolajból, viszont az ország szükségletének csupán nagyjából negyedét fedezi a saját termelése.
A fennálló külkereskedelmi problémát súlyosbítja, hogy a kivetett szankciók miatt a szigetország már nagyon hosszú ideje nem képes az erőműveit megfelelően karbantartani. Az áramellátás koporsójába (október 18-án dél körül) az verte bele az utolsó szöget, amikor az Antonio Guiteras erőmű is meghibásodott és leállt.
Ekkor az egész országban megszakadt az áramellátás.
⚠️ Confirmed: Network data show a significant decline in internet traffic in Cuba; the incident is attributed a power outage due to the shutdown of Antonio Guiteras thermoelectric plant per the Ministry of Energy ⚡️ pic.twitter.com/E7dUqStW8t
— NetBlocks (@netblocks) October 18, 2024
Kubában eddig is nagyon nehéz körülmények uralkodtak. Gyógyszer-, üzemanyag-, víz- és ételhiánytól is szenved a lakosság. Ennek részben az országot kormányzó kommunista gazdaságpolitika az oka – a fogyasztás szabályzásának castrói öröksége -, viszont az amerikai szankciók is nagyban hozzájárulnak.
Az országot kormányzó Miguel Diaz-Canel elnök az áramellátást sújtó problémákért az amerikai szankciókat tette felelőssé, valamint elismerte azt is, hogy az országban tomboló korrupció és az állami szektor hatékonytalansága is közrejátszott a villamoshálózat nem megfelelő karbantartásában.
Nem meglepő, hogy kubaiak százezrei menekülnek az országból és – ironikus módon – éppen az USA-ba emigrálnak a legtöbben, ahol az életszínvonal összehasonlíthatatlanul magasabb.
Kuba az elmúlt pár évben egyre több erőforrást fektetett a megújuló energiatermelésbe. Ennek jelenleg még csekély nyomai vannak, viszont a napsütötte szigetország számára valóban érdemes lehet a megújuló energiaforrások kiaknázása. Az átállás költségei viszont erőteljesen ellenhatnak az ilyen jellegű törekvéseknek, pláne, ha éppen általános válság uralkodik.
Ennélfogva úgy gondolom, nem várható érdemi változás a kubai energetikában rövid-, illetve középtávon. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint valahogyan kiküszöbölik – nagyjából egy-, másfél héten belül – az ellátási hiányt, viszont tartós megoldást nem fognak találni. Véleményem szerint hasonló híreket gyakran fogunk hallani a jövőben is. (Danube Institute Blog)
Szijjártó Péter: Magyarország kész kölcsönös előnyökkel járó együttműködést építeni Kubával
Magyarország kész kölcsönös előnyökkel járó együttműködést építeni Kubával, hazánk ugyanis nyitott, exportorientált gazdaságként keresi az együttműködés lehetőségét mindenkivel, aki hajlandó erre - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.
A tárcavezető a kubai kollégájával, Bruno Rodríguez Parrillával közös sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy utoljára 1983-ban került sor hasonló látogatásra hazánkban, majd kiemelte, hogy bár a két ország csaknem kilencezer kilométerre fekszik egymástól, vannak olyan kapcsolódási pontok, amelyeket meg kell próbálni kiaknázni.
Bejelentette, hogy aláírtak három együttműködési megállapodást is, részben a tudomány és innováció területén, és ez lehetővé teheti a fejlesztések összehangolását az egészségügyi tudományok, például a biotechnológia vagy a nukleáris medicina területén, továbbá hozzájárulhat az élelmiszerbiztonság és a karbonsemlegesség minél gyorsabb eléréséhez. Kiemelte, hogy továbbra is évi tíz kubai diák tanulhat ösztöndíjjal a magyarországi egyetemeken, illetve elmondta, hogy legutóbb tizenhárom magyar meghívott vett részt a kubai-magyar rektori konferencia ülésén, a Semmelweis Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem pedig már építi a karibi szigetországban működő partnerintézményekkel az együttműködéseket. "A külügyi intézetünk és a Kubai Külpolitikai Kutatóintézet közötti megállapodás pedig lehetővé teszi a külpolitikával foglalkozó fiatalok számára a látókör kibővítését" - tudatta.
Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy kubai hivatali partnere a BRICS csúcstalálkozójáról érkezett, így első kézből értesülhetett a kazanyi ülésen történtekről. Emlékeztetett rá, hogy az Európai Politikai Közösség vezetői pedig épp Budapesten gyűlnek majd össze november elején, és a reményét fejezte ki, hogy egyszer majd a nagy nyugati és keleti országok vezetői egymással is tárgyalóasztalhoz ülhetnek. "És ezáltal lehetővé teszik azt, hogy a következő évtizedei a világnak ne a blokkosodásról, hanem az összeköttetésekről, a tiszteletteljes globális együttműködésről szóljanak" - fogalmazott. Figyelmeztetett, hogy erre különösen nagy szükség lenne amiatt, mert az emberiség jól láthatóan olyan kihívásokkal néz szembe, amelyek a politikai beállítottságtól és szimpátiától, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül mindenkit érintenek. "A háborúk, a terrorizmus, az energia- és élelmiszerbiztonsági kihívások elől nem bújhat el senki. Ezek mind globális problémák, amelyekre globális megoldást kell találni, és globális megoldások csakis akkor lehetnek, ha képesek vagyunk egy tiszteletteljes globális együttműködést felépíteni" - szögezte le.
"Magyarország megteszi a maga kis részét ebben, mivel mi a párbeszédben hiszünk, a párbeszéd sokkal jobb, mint hogyha nincsen párbeszéd, és mi abban hiszünk, hogy a nemzetközi politikának a kölcsönös tiszteletre kell alapulnia" - tette hozzá. A miniszter végezetül érintette azt is, hogy az ENSZ Közgyűlése jövő héten tárgyalja a Kubával szembeni amerikai embargó enyhítésére felszólító határozatot, amelyet Magyarország is támogat.
"Mielőtt néhány ügybuzgó majd leírja, hogy már megint micsoda Nyugat-ellenes álláspontot visz Magyarország, szeretném elmondani, hogy ez az Európai Unió egységes álláspontja" - mondta. Majd felidézte, hogy az EU néhány éve megállapodást írt alá Kubával a politikai párbeszédről és az együttműködésről, amely azonban máig nem tudott teljes egészében hatályba lépni, mert Litvánia nem ratifikálta, márpedig ennek épp itt lenne az ideje.
"Érdekes módon a nemzetközi liberális mainstream nem bélyegzi meg Litvániát, mint az európai egység aláásóját. Érdekes módon, amikor Magyarország nem támogat valamilyen intézkedést az Európai Unióban, akkor azonnal jön a megbélyegzés" - hangsúlyozta.
"Magyarország és Kuba együttműködését nem ma kezdtük. Jövőre a diplomáciai kapcsolatok felvételének 65. évfordulóját fogjuk ünnepelni, és készen állunk arra, hogy ezt az együttműködést egy kölcsönös előnyökkel járó együttműködéssé alakítsuk, hiszen Magyarország nyitott, exportorientált gazdasággal rendelkező ország, amely nyilvánvalóan keresi az együttműködés lehetőségét mindenkivel, aki hajlandó erre" - összegzett. (MTI)
