Nem sokkal a hír bejelentése után interjút adott az mta.hu-nak a Nobel-díjas fizikus.
Ez a díj visszajelzés a politika irányába is, hogy talán nem volt annyira rossz döntés a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóközpontot létrehozni – ez egy olyan technológia, amiben van jövő, és ami további fontos felfedezések alapjául szolgálhat – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas kutató a Magyar Tudományos Akadémiának adott interjújában miután két társával, Pierre Agostinivel és Anne L’Huillier-vel megosztva megkapta az idei fizikai Nobel-díjat az ultrarövid időtartamú fényimpulzusokkal való kutatási eredményeiért.
Az attoszekundumos fizika a minket körülvevő világ elemi részecskéinek vizsgálatára ad lehetőséget, és nagyon fontos gyakorlati alkalmazásai lehetnek az ehhez szorosan kapcsolódó lézerfejlesztéseknek is. Krausz Ferenc például most azt vizsgálja kutatócsoportjával, hogy egyes vérmintákban bekövetkező változások elég specifikusak-e ahhoz, hogy lehetővé tegyék a daganatos betegségek egyértelmű diagnosztizálását még a betegség korai szakaszában.
A kutató a díjjal járó pénz jelentős részét felajánlotta
Krausz Ferenc azt mondta, hogy nem számítottak a díjra. Ugyanis a Nobel Alapítvány néhány héttel ezelőtt szervezett a kutatási témájukban egy Nobel-szimpóziumot, ami általában azt üzeni a közösségnek, hogy az éppen adott szakterület elérte a fizikai Nobel-díj Bizottság ingerküszöbét. Viszont a statisztikák alapján ez szinte biztosan arra utal, hogy az adott évben nem ebben a témában ítélik oda az elismerést.
Krausz Ferenc a Nobel-díj összegéért kapott pénz jelentős részét annak a Science4People jótékonysági alapítványnak ajánlotta fel, ami az attoszekundomos közösség kezdeményezésére segít az orosz–ukrán háború kárvallottjainak.
Krausz Ferenc rendszeresen látogat Magyarországra, ezért szembesült azzal, hogy a háború hatásai teljesen máshogy jelentek meg itthon, mint például Németországban.
„A híradások, a képek nagyon magukkal ragadtak, és elgondolkodtam, hogy személy szerint én mit tudnék tenni az ügyben. Először arra gondoltam, esetleg elmegyek segíteni a határra a menekültek fogadásában, de aztán láttam, hogy ezt csodálatosan megoldották a honfitársaim.”
Végül a tudományos közvéleményhez fordult adományokért. A segítségükkel nem csak kifejezetten a magyar kisebbséget, hanem mindenkit támogatnak, akik a háború miatt erre rászorulnak.
A módszer orvosi alkalmazása nagyon biztató eredményeket mutat
Magyarországon két attoszekundumos fizikával foglalkozó kutatóhely is működik: a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóközpont mellett létrejött a Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központ is. A szegedi központ kifejezetten azzal a céllal épült, hogy az attoszekundumos fizika témakörében kínáljon infrastruktúrát érdeklődő kutatóknak egész Európából.
A Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központot Krausz Ferenc vezeti, az MTA-nak ennek működéséről azt mondta: „az orvosi alkalmazás területén nagyon biztató eredményeink vannak”. Az utóbbi időben nyolc különféle rákfajtára valamilyen szinten érzékeny volt a módszerük, ahogy a szívkoszorúér-betegségekre, a cukorbetegségre és a prediabéteszre is. „Ezen felismerések bátorítottak fel bennünket, hogy Magyarországon nagyobb fába vágjuk a fejszénket, és ne csak egyes betegségeket kezdjünk el vizsgálni, hogy érzékeny-e rájuk a módszer, vagy sem, hanem próbáljuk meg azt a kérdést megválaszolni, hogy a módszer alkalmazható-e esetleg egy széles körű egészségmegőrzési program alappilléreként, tulajdonképpen az egészségi állapot felügyeletére” – mondta a kutató. Azt viszont hozzátette, hogy a meggyőző bizonyítékok megszerzése hosszú (további 6-8 évig tartó) folyamat.
A kutatótól megkérdezték azt is, mit tud ajánlani egy alapképzést kezdő fizikushallgatónak, miért éppen az attoszekundum tudományterületét válassza. Krausz Ferenc szerint ez a terület megadja a lehetőséget azoknak is, akik inkább a számítógép mellett szeretnek dolgozni, de a molekuláris ujjlenyomat kutatása azoknak is vonzó lehet, akik az élettudományok vagy a technológiai berendezések iránt érdeklődnek. (Telex)
