Az új magyar törvénytervezet komolyan veszélyezteti a civil társadalmat és a független médiát, főként választások előtt.
EUObserver
„A civil szervezetek ellen irányuló új magyar törvény frontális támadás az EU Bizottsága ellen” – mutatott rá cikkében Hegedűs Dániel (German Marshall Fund).
Európa pluralista demokráciája egyre gyakoribb és egyre intenzívebb tekintélyelvű kihívásokkal néz szembe az újabb Trump-kormányzat hivatalba lépése óta. Az európai illiberális szereplők fokozódó mértékben készek tekintélyelvű taktikákat alkalmazni a hatalom megtartása érdekében, amint erősödik a hazai ellenzék, és erodálódik a legitimitásuk.
A most benyújtott törvénytervezet a Magyarországon 2017 óta bevezetett civil-ellenes törvények ötödik része lehet.
Ám ez a mostani nyílt támadás a demokratikus és alapjogok ellen, de az uniós jog alapvető elvei és az EU Bizottságának tekintélye és kompetenciái ellen is.
A szerző részletesen ismertette a tervezetet, és rámutatott: az emögött álló belpolitikai logika világos: az ország szuverenitását fenyegető veszélynek minősül minden olyan bírálat, amely árnyékot vethet a magyarországi demokráciára és alkotmányos voltára, amennyiben külföldi támogatásban részesül, és befolyásolhatja a szavazók magatartását.
Az egyértelmű cél mindannak a megfojtása, ami még megmaradt a kritikus civil társadalomból és a független médiából. Mégpedig a jövő évi választás előtt, amelyet – ha vasárnap tartanák - a Fidesz elvesztene.
Legalább ilyen komoly azonban az a kihívás, amelyet a törvény az uniós jog és az uniós intézmények ellen intéz. Az egész uniós politikát minősíti egy tagállam szuverenitását fenyegetőveszélynek. Emellett közvetlenül kihívást intéz az uniós jog felsőbbsége és az EU Bizottságának politikája ellen.
A bizottságnak fel kell ismernie a támadás példátlan voltát, mert a támadás nem csupán egy pluralista liberális demokrácia utolsó bástyái ellen irányul egy egyre inkább tekintélyelvű tagállamban, hanem az uniós jogrend és a bizottság előjogai ellen is. Amennyiben a bizottság ne ad hasonlóan eltökélt választ, akkor hatalmas kárt szenved az uniós jogrend integritása. Az EU Bizottságának fel kell ismernie, hogy a helyzet nagyon sürgető, mert nem engedheti meg, hogy ez a törvény érvénybe lépjen, és kifejtse romboló hatását.
Fel kell ismerni emellett a hasonló szlovák és magyar törvények közös gyökereit, és egységes megközelítéssel kell reagálni. Nevezetesen azzal, hogy a bizottság kéri az Európai Bíróságnál a törvények alkalmazásának ideiglenes felfüggesztését, és egyben kötelezettségszegési eljárásokat indít. A bizottságnak eltökélt és erélyes, nyomatékos választ kell adnia tekintettel az EU autokráciára törekvő alakjaira.
(A nemzetközi sajtó nagyon széles körben ismertette az „orosz mintáéra” kidolgozott törvénytervezetet, és az ellene való tiltakozás tényeit is. A szerk.) (euobserver.com)
Neue Zürcher Zeitung
A magyar kormány fél a választási vereségtől, ezért a „tavaszi nagytakarítás” keretében új támadást intéz a civil szervezetek és a sajtó ellen – összegezte a helyzetet Meret Baumann, a lap közép-európai tudósítója. Olyan törvény készül, amely a bírálók szerint orosz mintára elhallgattatna minden ellenfelet, ha azok külföldről támogatást kapnak, de még Magyar Péter is célkeresztbe kerülhet.
Amikor Orbán a márciusi nemzeti ünnepen meghirdette a programot, a beszéd még az ő mércéjével mérve is agresszívnak számított.
A dehumanizáló nyelvezet a nemzetiszocialisták, illetve a Kreml hangjára emlékeztetett, és nagy felháborodást váltott ki. Most már világosabban látni, hová is akar kilyukadni a politikus. A Pride-ot már betiltották, most pedig olyan szabályozás jön, amely ajtót nyit a politikai önkénynek. A polgári szerveződések még uniós forrásokra sem pályázhatnának, ami alighanem a uniós jogba ütközik.
A bizottság már az ellen a törvény ellen is szerződésszegési eljárást indított, amelynek alapján létrejött a Szuverenitásvédelmi Hivatal. De még évekbe telik, amíg lesz bármiféle eredmény. Az ellenzék ugyanakkor hadüzenetnek minősíti az új indítványt, szerinte az ország halad a putyinizálódás felé.
Lehet, hogy a Fidesz valóban fél a választási kudarctól, de addig még sok idő van és a sok gazdasági baj, illetve az üres államkassza megnehezíti Orbán dolgát. Ugyanakkor elemzők szerint az új törvénnyel Magyarország búcsút int az európai normáknak. Akadnak, akik attól félnek, hogy Magyar Pétert kizárhatják a választásból.
(A cikk csak előfizetőknek olvasható.) (nzz.ch)
Frankfurter Allgemeine Zeitung
Éles bírálatok érik Orbán „tisztogatási törvényét” – jelentette Bécsből Stefan Löwenstein. A Fidesz el akarja vágni a civileket és a független sajtót a külföldi adományoktól. A párt a szuverenitásra hivatkozik, a bírálók ellenben párhuzamot látnak a putyini Oroszországgal.
A tervezetet egy mezei fideszes képviselő nyújtotta be, de világos, hogy itt a kormányfő elképzeléséről van szó. Hiszen már korábban tavaszi nagytakarítással fenyegetett, ellenfeleit poloskáknak nevezve. Kovács Zoltán szerint tenni kell, hogy ne lehessen a külföldi érdekeknek megfelelően manipulálni a politikai döntéseket, mert az eltorzítaná a demokráciát.
Az olyan civil szervezetek, mint az Amnesty, a Transparency International vagy a Human Rights Watch valóban részesülnek támogatásban külföldről. Olyanok utalnak nekik pénzt, mint a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány, amely magánszervezet, vagy a Norvég-alap, illetve Trump hivatalba lépéséig a USAID volt.
Az NGO-k nyilvánosan elszámoltak bevételeikkel. Az új indítvány ugyanakkor az ellenzők szerint alkalmas arra, hogy belefojtsa a szót a hatalommal szemben álló erőkbe. Vagy úgy, hogy gazdaságilag tönkreteszi, vagy úgy, hogy megfélemlíti azokat.
(A cikk csak előfizetőknek olvasható.) (faz.net)
Die Presse
Európa számára az egész háborúban nem a Kreml a legnagyobb probléma, hanem az, hogy a jelek szerint Magyarország elhatározta: Moszkva csapatában kíván játszani. És ez még csak nem is kínos számára. Amit egy tagállam megtehet, hogy blokkolja az EU-t, azt Orbán meg is teszi – idézte az egyik jelentős kormány képviselőjét a tekintélyes osztrák konzervatív lap brüsszeli tudósítója.
A szerző nem árulta el, hogy kit idézett, de jelezte, hogy nagykutyáról van szó. Az illető kifejtette, hogy nagy tévedés azt hinni: ha megszüntetik az egyhangú döntéshozatal elvét a külpolitikai kérdésekben, akkor egy csapásra megoldódik a magyar probléma.
A gond ott van, hogy akad egy tagország, amely már nem demokrácia, és átállt Putyin oldalára, mégpedig olyan kérdésben, amely meghatározó a földrész számára. Ám ez nem csupán az orosz hódító háború miatt veszélyes. Ha ugyanis trójai faló van az Unióban, az probléma Washington számára is.
A tudósító ehhez hozzátette: Európa ne ringassa magát abba a hitbe, hogy a Kreml békét akar. A diplomata szerint az orosz elnök étvágya csak nőtt, egész Ukrajnát be akarja kebelezni. Enged bizonyos kérdésekben, ám csupán azért, hogy Zelenszkijt gyengítse, illetve szétzúzza az ukrán nemzetet.
Azt várja, hogy az amerikaiak segítségével az övé lesz a szomszédos állam, az európai biztonsági rendszerrel egyetemben. Trump különmegbízottja, Witkoff, büszke arra, hogy az égvilágon semmit sem tud a térségről. Ám minden egyes alkalommal úgy tér haza Moszkvából, hogy az oroszok meggyőzik a maguk igazáról.
(A cikk csak előfizetőknek olvasható.) (diepresse.com)
Ukraine News Agency
Az ukrán-magyar konzultációk nem álltak le, csupán halasztást szenvedtek, és keresik a folytatás lehetőségét – mondta Olha Sztefanisina, az Európa-ügyekért és az Euró-atlanti integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes, igazságügyi miniszter.
„A nemzeti kisebbségekről szóló konzultációkat elhalasztottuk, de nem mondtuk le. Új lehetőséget keresünk a párbeszéd folytatására” – mondta a politikus egy műsorban.
Hozzátette: Magyarországnak is érdekében kell állnia, hogy ez a konzultáció folytatódjon, hogy rendezni lehessen a Budapestet aggasztó kérdéseket.
Mint ismeretes, a magyar fél május 11-én lemondta a május 12-re kitűzött első fordulót, amelyet eredetileg a rendszeres tárgyalások kezdetének szántak. Később Sztefanisina jelezte, hogy reménykedik a Magyarországgal folytatott párbeszéd újbóli felvételében. (interfax.com.ua)
The Wall Street Journal
Putyin keményen nyet-et mondott a négy nagy európai ország vezetőjének teljes és feltétel nélküli tűzszüneti felhívására a múlt héten, majd bedobta, hogy legyenek közvetlen orosz-ukrán tárgyalások Isztambulban, ám ott nem jelent meg. Trump azzal igyekezett elütni a dolog élét, hogy addig nem is lesz semmi, amíg ő nem találkozik orosz kollégájával – írta a lap szerkesztőségi cikkében.
Ám közelebb járunk a valósághoz, ha azt mondjuk, hogy mindaddig nem lehet érdemi fejlemény, amíg a Kreml nem érzi úgy: megéri neki párbeszédet folytatnia. Putyin távolmaradása a Boszporusz partjáról a legújabb bizonyíték, hogy valójában nem akar véget vetni a háborúnak. Azt hiszi, hogy Amerika magára hagyja Ukrajnát, így Oroszország könnyebben megtarthatja az elfoglalt területeket.
Amióta ismét Trump a Fehér Ház lakója, a Kreml 346 rakéta- és több mint 13 ezer dróntámadást indított. Nagyon úgy fest, hogy új hadműveletet készít elő. Tudja, hogy az ukránok heteken belül kifogynak az amerikai munícióból.
A békét úgy lehet a legjobban elérni, ha Washington fokozza az oroszokra nehezedő nyomást. Ehhez kellő lökést adhat, ha szankciókat vet ki azokra az országokra, amelyek orosz energiahordozókat vesznek. Azon felül közölheti, hogy fokozza Kijev katonai támogatását. Trump és Ukrajna is jobb helyzetben lesz így, már ha az elnök végre leül orosz kollégájával. Béke erő útján, fejtette ki egykor Reagan, Hadrianus után szabadon.
(A cikk csak előfizetőknek olvasható.) (wsj.com)
Bloomberg
A vasűárnapi lengyel elnökválasztás kimenetele barométerként mutatja majd, hogyan is áll a populista hullám Európában. Döntően meghatározza, hogy az ország helyre tudja-e állítani a jogállamot, és hogy az EU megbízható partnere marad-e a demagóg PiS nyolcéves uralma után.
Az eredményt izgatottan várják az Unióban, miután a többi közt Magyarország és Szlovákia populista irányítás alá került és a szélsőjobb felbátorodott Trump visszatérte nyomán. Vagyis Lengyelország lakmuszteszt lesz, mert kiderül, meg lehet-e fordítani a demokrácia visszacsúszását.
A kormányzó Civil Koalíció jelöltje kényelmes többséget élvez a felmérésekben, de alighanem még egyszer meg kell mérkőznie Nawrockival. Győzelme azért fontos Tusk számára, mert akkor végre hozzáláthatna az igazságszolgáltatás átalakításához, amit idáig meggátolt a búcsúzó államfő, Duda.
Ha viszont az ellenzék képviselője kerekedik felül, az meggyengítené a koalíciót. Folytatódna a parlament bénultsága és nem kizárt, hogy megnyitná az utat Kaczynski számára a revánshoz a két év múlva esedékes választáson.
(A cikk csak előfizetőknek olvasható.) (bloomberg.com)
Financial Times
Vasárnap kiderül, mennyire jön be Kaczynski játszmája, hogy megint egy sötét lovat indít az elnökválasztáson, miután ez a trükk egyszer már bejött neki Duda esetében. Csakhogy Nawrocki messze nem olyan, mint a most távozó államfő. Botrányokba bonyolódott, és messze le van maradva a kormánypárt jelölje, a varsói polgármester mögött – írta a lap tudósítója.
Olyanok vannak a számláján, hogy állítólag bűnözőkkel barátkozik, és burkolt propagandát csapott egy könyvnek, amelyet ő írt egy gengszterről. Viszont ha Trzaskowski győz, akkor végre beindulhatnak a reformok, lendületet vehet, a PiS örökségének felszámolása, mert nem kell majd az elnök vétójával számolni. Feltehetőleg azonban lesz második forduló június 1-én. Ám ha Kaczynski embere veszít, akkor kiderül, a politikus mennyire tartja kézben az ellenzéket. Alighanem még inkább kiéleződne a feszültség pártján belül, mert ellenfelei neki rónák fel a kudarcot.
(A cikk csak előfizetőknek olvasható.) (ft.com)
Financial Times
Románia arra példa, miként nem szabad harcolni a populizmus ellen, mert a szélsőjobb felemelkedését azok a pártok tették lehetővé, amelyek a 89-es forradalom óta vezették az országot. Így értékelte a lap külpolitikai szerkesztője, aki szerint a román politikát jelenleg eluralta az egykor Nagy-Románia Párt szelleme, némi trumpi beütéssel.
Ha Simion győz, akkor olyan felfordulás jön, amilyet a rendszerváltás óta nem élt át az ország. A befektetők meg vannak döbbenve. Uniós és NATO-illetékesek attól tartanak, hogy Bukarest lator államként csatlakozik Magyarországhoz. Senki sem lepődne meg.
A változásnál serényen bábáskodtak a hagyományos pártok, de az is világos, hogy a korábbi, érvénytelenített elnökválasztásba jócskán beleszólt Moszkva digitális kampánya. Emellett hírek szerint régi kommunista hálózatok is segítik Simion pártját.
A román politika nem seperte be a globalizáció előnyeit, viszont túlzottan engedékenynek bizonyult a szélsőjobbos fenyegetéssel szemben, lebecsülte annak nacionalizmusát. Ám amikor ráébredt a veszélyre, igen gorombán járt el, hatályon kívül helyezte a novemberi választás eredményét. Ám úgy tűnik, ezzel csupán feltüzelte a másik oldalt.
A MAGA-mozgalom számára Simion sikere újabb örvendetes szög lenne az EU koporsójába. A liberálisok és a nemzeti kisebbségek szerény reményeiket a bukaresti polgármesterbe vetik. De még ha ő lesz is a győztes, akkor is felfordulás vár Romániára, ha nem működésképtelenség.
Sir George Jacobescu, aki a Canary Wharf Csoport, az egyik legnagyobb európai ingatlancég főnöke úgy értékelte: tragikus, hogy főleg a külföldi románok közül sokan a szélsőjobbos AUR-t támogatják a rothadt elittel szemben. Ez olyan, mintha felégetnék az egész erdőt, noha elég volna kivágni csupán a korhadt fákat.
(A cikk csak előfizetőknek olvasható.) (ft.com)
