A Telex egy házaspár, "Nóra és Tamás" történetét meséli el, akik albérletüket bérlő H. Anita által elkövetett közokirat-hamisítás áldozataivá váltak.
H. Anita létrehozta saját, hamis személyazonosságát, és ezáltal több millió forint kárt okozott nekik, miközben elhúzta a kelletlen kiköltözést és a bérleti díj fizetését. Az ügy bonyolult, mivel a rendőrség, a bank és más hatóságok is érintettek, de a házaspár úgy érzi, hogy senki sem tud segíteni nekik. A helyzet jogi megoldása körüli bürokratikus problémák és a csalás részletei fényt derítenek arra, hogy az ügy hátterében milyen hiányosságok állnak az intézmények részéről.
- A csaló, H. Anita, hamis személyazonosságot hozott létre és más néven, Nóra adataival akart banki ügyeket intézni.
- H. Anita 5,5 millió forintos kárt okozott a házaspárnak a bérleti díj nemfizetésével.
- A rendőrség több büntetőeljárás keretein belül vizsgálja az ügyet, de a jogi folyamatok elhúzódnak.
- A házaspár próbálkozott különféle módszerekkel kitenni a bérlőjüket, de a bürokrácia és a felelősséghárítás megnehezítette a helyzetet.
- A bank nem tudott megfelelően reagálni a hamisítványokra, ami tovább rontotta a házaspár helyzetét.
- A rendőrség és más hatóságok részéről érzett tehetetlenség és a bürokratikus akadályok miatt a házaspár bizalma az intézmények iránt csökkent.
- A bíróság elismerte a házaspár jogait, de az ügy még nem zárult le, és a fellebbezések miatt az eredeti válasz késlekedik.
„Születési ideje: 1983. február 30. És ezt teljes komolysággal beközölte rendőrünknek egy fővárosi bankfiókba befáradt banki csaló, akinek személyazonosságával kapcsolatos problémái, már ha fogalmazhatunk így, ezzel nem értek véget.”
„Azért tartjuk fontosnak elmondani a történetünket, mert nem egy embert érint ez a probléma – mondja Nóra és férje, Tamás.”
„Hét hónapja nem tud jogerőre kerülni az ügy, több mint másfél éve mi tartjuk el őket” – mondják.
„Szerencsénk van, mert az albérletből befolyó összeg csak keresetkiegészítés lenne – de akkor is ugyanennyi segítséget kapnánk az igazságszolgáltatástól, ha nem tudnánk a gyerekeinknek enni adni.”
„Ha tényleg veszélyben lenne a megélhetésünk, ki tudna segíteni rajtunk? Ez alapján senki.”