Ennek, illetve a hatalmas rezsialap fenntartásának indokoltsága erősen kérdéses.
A múlt héten újabb 102 milliárd forintot utalt ki a kormány az úgynevezett Rezsivédelmi Alap „lakossági rezsivédelmi” kasszájából az Energiaügyi Minisztérium számára „rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezésével összefüggő kiadásokra”. A körülményes megfogalmazás a jogszabályok tükrében úgy egyszerűsíthető le, hogy a kormány ennyit utalt át az orosz gázt tőzsdei áron (illetve vélhetőleg afelett vásárló, majd azt a háztartásoknak részint rezsicsökkentett, részint „lakossági piaci” áron értékesítő MVM-nek.
A Népszava az erről közzétett kormányhatározatok összesítése nyomán végzett számításai szerint az állami energiacsoport csak idén eddig 881 milliárd forintot kapott a tavaly év végén 2610 milliárdosra emelt idei keretből.
Az állami vállalatcsoport elméletileg azért igényli a támogatást, mert a tőzsdei - az MVM oldaláról nézve beszerzési - energiaárak tavaly nagyon elszálltak. A kormány ugyanakkor, legalábbis az átlagfogyasztás alatt, nem módosított a 2014 óta érvényes, „rezsicsökkentett” gázdíjakon. Ez a köbméterenként 50 forintra tehető összeg ugyanakkor töredékét - bizonyos időszakokban több mint huszadát - tette ki az MVM becsülhető, akár köbméterenként ezer forintot is meghaladó beszerzési költségének. Igaz, tavaly augusztustól a kabinet - a tőzsdei (valójában orosz) árugrásra hivatkozva - a háztartási átlagfogyasztás felett a rezsicsökkentett díj hétszeresére rúgó, úgynevezett lakossági piaci díjat vezetett be. Ez ugyanakkor kormányzati számítások szerint csak a lakosság mintegy negyedét érinthette. Ráadásul az enyhe tél miatt a korábbi becsléseknél is kevesebb család fogyasztása léphette túl az átlagos mértéket. Ez viszont még tovább rontotta az MVM bevételeit. Igaz, arról jóval kevesebb szó esik, hogy az állami energiacsoport vállalati ügyfelein azok tőzsdekövető tarifái miatt igen jelentős hasznot ért el. Mindazonáltal a kormány az MVM pénzigényének kielégítése végett tavaly májusban úgynevezett rezsialapot hozott létre, melynek feltöltése érdekében több hazai ágazatra - így magára az energiaiparra (azon belül is főleg a Molra), valamint a légitársaságokra, valamint a távközlési és a gyógyszeripari cégekre is - „extraprofitadót” vetett ki. Az alap tavaly mintegy kétezermilliárdból gazdálkodhatott, amihez az extraadóbevétel mellett a központi költségvetés is hozzájárult 1,2 ezermilliárddal. A helyzet nyomon követése ugyanakkor már csak azért is kusza, mert az MVM saját, 2022-es könyveiben tavalyra csak közel félezermilliárd forintos állami támogatást tüntetett fel. (Ebből viszont még 79 milliárdos nyereségre, sőt, 7,5 milliárdos osztalékra is futotta. Így viszont az alapból tavaly elköltött további, körülbelül ezermilliárd sorsa ismeretlen. (Áprilisban Gulyás Gergely kancelláriaminiszter ígért a Népszavának erről tájékoztatást, de nem kaptak.)
Idén viszont a rezsialap változatlansága a szembeötlő. A tavaly augusztus óta tartó tőzsdei áresés tükrében az idei alap közel háromezermilliárdos keretének tavaly decemberi meghatározása is túlzónak tűnhetett. A tőzsdei áresés ráadásul, nagyjából egyenletesen, azóta is zajlik. Bár a gázadagok adásvételének eredményességébe sem a kormány, sem az MVM nem ad betekintést, a lakossági gázárcsökkentés elmaradását Gulyás Gergely általában azzal magyarázza, hogy most még korábban, drágán vásárolt fűtőanyagot értékesítenek. Nem mintha a hibás beszerzési ütemezésről a lakosság tehetne, idővel ez az érv is egyre hiteltelenebbé válik. A tőzsdei árak ugyanis lassan a 2021 előtti, „békebeli” szinten állnak. Nagy kérdés tehát, hogy ha tavaly, az árcsúcsok idején az MVM „csak” közel félezermilliárdos állami támogatást igényelt, akkor idén, jóval alacsonyabb beszerzési árak, ráadásul a vállalkozások által fizetett, hatalmas, tavalyi szintű tarifákon elért extraprofit mellett, miért igényelt az állami cég az első hét hónapban a tavalyinál is jóval magasabb, közel 900 milliárdos összeget.
De a többi kifizetés se sokkal átláthatóbb. Számításunk szerint a távhőszolgáltatók 216, a központi költségvetési szervek 85, az önkormányzatok 80, az egyházak és civil szervezetek 69, a „versenyszféra” 66, az állami cégek pedig 8 milliárd forintot kaptak eddig a magas gázárak ellentételezésére. Bár a vállalkozások zöme kétségkívül, a tavalyi, rekordárakon kötött szerződésekbe „ragadt”, a támogatások kiszámítása és útja nem követhető. Az ugyanakkor nem állítható, hogy a kormány ne tudná elkölteni az alapot: számításunk szerint eddig idén összesen 1,4 ezermilliárdot fizettek ki.
A másik oldalon, a bevételek nagy részét változatlanul az extraadók teszik ki, amelyek mértékét a kormány ez évre nem változtatta meg. Így viszont marad a kérdés, hogy a tőzsdék esése nyomán mekkora kifizetés válik szükségtelenné, vagyis mennyi pénz marad az alapban.
Szükségtelen lehet a jövő évi sarc
A piaci folyamatokra hivatkozva a kabinet 2024-re valamelyest csökkentette az ágazati extraadókat. Ezzel együtt pedig a rezsialap tervezett méretét is 1341 milliárdra mérsékelték. A közzétett tervezet szerint a legnagyobb tételt változatlanul az energiaipar befizetései jelentenék, ahonnan 514 milliárdos bevétel mellett 192 milliárdnyi extra bányajáradék-befizetést is várnak. A központi költségvetést 483 milliárd forinttal terhelnék. A távközlési cégekre közel száz, a légitársaságokra 39, a gyógyszercégekre pedig 17 milliárdos befizetést rónának. Ez azért fura, mert jelen állás szerint a piaci árak közelítenek ahhoz a 2021 előtti szinthez, amikor a hazai energiaágazat működőképességének fenntartása nem igényelt állami támogatást. (Népszava)
