Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

A kormányt továbbra sem érdekli, hogy miből élnek meg az emberek

Belföld
2023.06.25.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
34

Csütörtökön bizonyossá vált, hogy a 2022 ferbruárja, azaz lassan másfél éve velünk levő ársapkáktól augusztusban elbúcsúzunk, és a rögzített áras alapvető élelmiszereket majd a kötelező akciók rendszerében értékesítik tovább a boltokban.

A Mérce által megkérdezett szakértő szerint ezeknek a termékeknek az árát sokkal inkább a forint-euró árfolyama fogja meghatározni, mint a kormány akciói, miközben az infláció még mindig olyan magas lesz, hogy arra szomszédos országokban jövedelempótló intézkedéseket vezetnek be.  

Mint ismert, Gulyás Gergely kormányinfó keretében jelentette be, hogy augusztus elsejétől megszünteti a kormány az élelmiszerárstopot minden eddig hatósági áras terméknél. Az árstopból kikerülő termékekre kiterjesztik majd a júniusban más termékeknél már beindított kötelező akciózást. A boltoknak a beszállítói árhoz – tehát ahhoz az árhoz, amelyen ők a termékhez hozzájutnak – képest 15 százalékkal olcsóbban kell majd adniuk a hatósági árazásból kikerülő termékeket az üzletekben. A kötelező akciózás nem egész termékkategóriákra érvényes, de a miniszter szerint legalább két terméket akciósan kell adni egy kategóriából. 

Az intézkedés meglepte Büttl Ferenc közgazdászt, a Megújuló Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnökét, és ezzel szerinte nincs egyedül a gazdasági kérdéseket közelebbről vizsgáló szakemberek között. Lapunk rendszeres szerzője – aki márciusban részletes cikkben elemezte az árstopok rendszerét újraelosztási-igazságossági szempontból –  maga szeptember-október környékére várta a kormánynak ezt a lépését. 

A frissen bejelentett intézkedés azért is hathat furcsának, mert a kormány eddig többé-kevésbé következetesen azt kommunikálta, hogy az árstopok is addig maradnak, amíg érezhetően nem csökken az infláció. Gulyás Gergely a döntést azzal indokolta, hogy a kormány, a jegybank és független gazdasági szakértők előrejelzése szerint is 15 százalékra csökken az infláció augusztusban, év végére pedig egy számjegyű lesz.

(Az MNB vonatkozó prognózisa szerint  júniusra 20,1 százalék, júliusra 17,5 százalék, augusztusra 15,6 lehet a fogyasztói árak növekedése.) Az infláció látható mértékű lassulásához az is hozzátartozik, hogy a bázishatás nagyon erős, azaz az előző év azonos időszakának a 2022 korábbi hónapjaihoz mérten kiugróan magas árai is közrejátszanak a számok kedvezőbb alakulásában. Erre ráerősít a rezsicsökkentés tavaly júliusi átrendeződése is, az augusztusi bázisban ugyanis már benne vannak a magasabb rezsiárak, ezt maga az MNB kedden megjelent júniusi inflációs jelentése is kiemeli összefoglalójában.

Büttl szerint azért is volt meglepő az ársapkák ilyen korai kivezetése, mert az augusztusra prognosztizált 15 százalékos árnövekedés még akkor is soknak mondható, ha ennél az év elején szignifikánsabb nagyobb mértékű drágulást (25 százalék) is kénytelenek voltunk elszenvedni.

Mint rámutat, a mi régiónkban arra is találunk példát (Ausztria), hogy szociális, jövedelemkiegészítő programokat indít a kormány sokmilliárd eurós értékben, még 10 százalék alatti infláció mellett is. 

Ezek szerint a magyar kormánynak a 15 százalékos infláció nem sok, ha mellette már nem tartja szükségesnek azokat az árstopokat, amelyekre korábban végig úgy hivatkozott, hogy addig lesznek, ameddig kellenek

– mondja Büttl.

Ha az árstopok valóban mérséklő hatással bírnának az inflációra, akkor 15 százalékos fogyasztói áremelkedés mellett hiba lenne őket kivezetni – véli a szakértő, aki szerint a  kivezetésük azt mutatja, hogy a kormány is tisztában van azzal, hogy érdemi hatásuk az inflációra valójában nincs. 

Az árfolyamon több múlik majd, mint az akciókon

Az árstopok rendszerét tehát felváltja a kötelező akciózás világa. Büttl szerint a kormány sokadszorra találta meg azt a megoldást, amellyel szinte minimális gazdasági költséggel tömegekhez juttatja el azt az üzenetet, hogy ha valami jó történik, az biztosan és kizárólag a kormány beavatkozása miatt van. 

A kiskereskedők közti éles, piaci részesedésért folytatott versenyben ugyanis mindennapi eszköz az akciók alkalmazása olyankor is, ha azt a kormány nem írja elő. A kormányzati intézkedés nyomán mindehhez kötelező lesz a nagyobb boltokban azt hirdetni, hogy a kabinet beavatkozása miatt lett olcsóbb néhány termék. 

Büttl szerint a fogyasztói árak szempontjából, gazdasági értelemben nincs érdemi jelentősége annak, hogy az árstopokról az akciók rendszerére állunk át. Abban, hogy az élelmiszerláncok egy-egy olyan emblematikus terméknél jelentős leárazásokat hajtanak végre, mint például a trappista sajt (de ezek közé tartoznak a korábbi hatósági áras alapvető élelmiszerek is), a kötelező akciózásánál sokkal nagyobb szerepe van a forint erősödésének. Az importtermékek beszerzési költségeinek csökkenése miatt ugyanis jelentős nyeresége képződik a kiskereskedőknek, mióta már nem 400-420, hanem 370 forint egy euró. Miközben ugyanis egy-egy termék akciós, ugyanabban a termékkategóriában a többi importtermék ára megtartotta a gyenge forint idején képzett árát.  

A nagyobb kiskereskedők ezáltal olyan profitot szednek össze, hogy bőven belefér nekik a drákói szigorral ellenőrzött kötelező akciózás is. Büttl szerint ne lepődjünk meg, ha jövőre ilyenkor azt láthatjuk majd, hogy a Lidl, Aldi és társai – ahol kötelező akciókat végrehajtani –  még nagyobb piaci részesedéssel bírnak majd, miután az emberek még inkább oda mentek be vásárolni. Miközben a kormány retorikájában a multik és a külföldi kiskerláncok ellen lép fel, könnyen lehet, hogy a kötelező akciókkal őket hozza majd helyzetbe az intézkedés alól egyébként mentességet élvező kisboltokkal szemben.

Az árstopok kivezetésével az alapvető élelmiszerek várhatóan drágulni fognak majd ugyan valamelyest, de hogy mennyivel és milyen ütemben, az várhatóan nem attól függ majd, hogy bekerültek-e az akciós termékek körébe, hanem attól, hogy mennyire akarják ezeket a termékeket a kiskerláncok felhasználni a további piaci részesedésért folytatott versenyben

– véli Büttl.  

Ha mondjuk a Lidl az eddigi, rögzített árnál olcsóbban fogja adni a 2,8-as UHT tejet, az nem azért lesz, mert a kormány bevezette a kötelező akciókat, hanem azért, mert az áruházlánc úgy gondolja, hogy ennek a terméknek a leárazásával még több vásárlót tud bevonzani. A kötelező akciók körébe vont termékeken elszenvedett veszteség pedig simán visszajön majd a kereskedőknek az erősödő forinton.

Szociális szempontból szinte jelentéktelen az árstopokról való átállás a kötelező akciókra – mondja a közgazdász, aki szerint az intézkedések, illetve azok hiánya azt bizonyítják, a kormányt továbbra sem érdekli, hogy miből élnek meg az emberek. 

Ha érdekelné, akkor nem mondaná, hogy a 15 százalékos infláció elég alacsony ahhoz, hogy kivezesse az árstopokat. Sőt, az árstopok mellett jövedelemkiegészítő intézkedéseket vezetett volna be.

Büttl szerint ilyenekre már csak azért is szükség lenne, mert egyhavi gyes egy bevásárlásra sem elég már, de a családi adókedvezmény is elvesztette két év alatt értékének egyharmadát.

Nagy bajba kerülhet a mesterségesen hizlalt építőipar

A kormányinfó további jelentős bejelentései voltak a „városi” családi otthonteremtési kedvezmény (csok) megszüntetése és a babaváró hitel reformja, amelynek értelmében 2024-től csak olyan párok vehetik majd föl, ahol a nő 30 év alatti.

A közgazdász azt mondja, a babaváró hitel esetében egy valamelyest várható megszorítást jelentett be a kormány, mert ez a támogatási forma a bevezetése óta rengeteg pénzt vett ki a ma már nagyon bizonytalan lábakon álló költségvetésből. Így az is látszott, hogy nehezen fenntartható, miközben a születésszámra gyakorolt hatása elmaradt a várttól.

A csok szigorítása kapcsán a szakértő szerint az intézkedés ingatlanpiacra gyakorolt hatását érdemes majd figyelni. Részben a csok átalakítása, a magas infláció és a reálkeresetek csökkenése, valamint az állami megrendelések számának apadása miatt ugyanis masszív keresleti oldali visszaesés lesz, miközben a kínálati oldalon az építőipar mesterséges felhizlalása nyomán az elmúlt években méretes kapacitások halmozódtak fel. A közgazdász szerint erre a helyzetre a kormánynak reagálnia kell, mert ha minden így marad, belátható időn belül elbocsátások következhetnek az építőiparban. (Mérce)

Címlapkép: Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő az akciós árakat ellenőrzi egy boltban. - Forrás: Szentkirályi Alexandra Facebook-oldala
VÁLSÁG
gazdaság
GULYÁS GERGELY
infláció
KORMÁNYINFÓ
árstop
kiskereskedelem
ÁRSAPKA
BÜTTL FERENC
SZENTKIRÁLY ALEXANDRA
FORINT ÁRFOLYAM
TEJ
KÜLFÖLDI ÉLELMISZER-ÁRUHÁZAK
KÖTELEZŐ AKCIÓ
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.06.25. - 07:18
34
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Nem csak Coloradóban, tizenöt másik államban is megakadályoznák Trump előválasztási indulását

    Nem csak Coloradóban, tizenöt másik államban is megakadályoznák Trump előválasztási indulását

  • Bryan Adams haknizhatott a Mészáros-csoport karácsonyi buliján

    Bryan Adams haknizhatott a Mészáros-csoport karácsonyi buliján

  • Hosszabb nyitvatartás szombaton, folyamatos hulladékelszállítás az ünnepnapokon

    Hosszabb nyitvatartás szombaton, folyamatos hulladékelszállítás az ünnepnapokon

  • Orbán Viktor: hároméves bérfejlesztési program indulhat a tanároknak, óvónőknek

    Orbán Viktor: hároméves bérfejlesztési program indulhat a tanároknak, óvónőknek

  • A szuperszuverén Szijjártó valahogy elfelejtett kiállni a szlovákiai magyarok jogaiért

    A szuperszuverén Szijjártó valahogy elfelejtett kiállni a szlovákiai magyarok jogaiért

  • Teljes pályás letámadást indított Donald Tusk a PiS uralta intézmények ellen Lengyelországban

    Teljes pályás letámadást indított Donald Tusk a PiS uralta intézmények ellen Lengyelországban

  • Megsemmisítette a bíróság a választókerületek Fidesznek kedvező átrajzolását az V. kerületben

    Megsemmisítette a bíróság a választókerületek Fidesznek kedvező átrajzolását az V. kerületben

  • Az amerikai kormány szerint nincs összhangban a szuverenitásvédelmi törvény a demokráciával

    Az amerikai kormány szerint nincs összhangban a szuverenitásvédelmi törvény a demokráciával

  • 709 ezer forintos fizetésért keres ügynököket a magyar titkosszolgálat

    709 ezer forintos fizetésért keres ügynököket a magyar titkosszolgálat

  • Miért drágább a budapest karácsonyi vásár a bécsinél?

    Miért drágább a budapest karácsonyi vásár a bécsinél?

  • Márciustól megszűnhet a vonatokra és volánbuszokra is jó Budapest-bérlet

    Márciustól megszűnhet a vonatokra és volánbuszokra is jó Budapest-bérlet

  • Novák Katalin nem írta alá, hogy ingyenesen magánkézbe adják az állami tulajdonú kastélyokat

    Novák Katalin nem írta alá, hogy ingyenesen magánkézbe adják az állami tulajdonú kastélyokat

  • Orbánék miatt lett macerásabb sok Ausztriában dolgozó magyar élete

    Orbánék miatt lett macerásabb sok Ausztriában dolgozó magyar élete

  • Váratlan kérdéseket kapott Orbán Viktor a TV2-es interjúban

    Váratlan kérdéseket kapott Orbán Viktor a TV2-es interjúban

  • A karácsony előtt kirúgott takarítók állítják: már vendégmunkások dolgoznak a helyükön

    A karácsony előtt kirúgott takarítók állítják: már vendégmunkások dolgoznak a helyükön

  • Csapadékosra fordul az idő

    Csapadékosra fordul az idő

  • Gelencsér Ferenc lemondott, Donáth Anna visszatér a Momentum elnöki posztjára

    Gelencsér Ferenc lemondott, Donáth Anna visszatér a Momentum elnöki posztjára

  • Vidnyánszky visszavonta lemondását

    Vidnyánszky visszavonta lemondását

  • Lengyelországban elutasították a közmédia finanszírozását, Kaczynskiék ülősztrájkba kezdtek

    Lengyelországban elutasították a közmédia finanszírozását, Kaczynskiék ülősztrájkba kezdtek

  • Megegyeztek az uniós migrációs törvénycsomagról

    Megegyeztek az uniós migrációs törvénycsomagról

  • Vége a bíróságokon az illetékbélyegnek januártól

    Vége a bíróságokon az illetékbélyegnek januártól

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element