Nehéz helyzetbe kerülhetnek az idősek.
A magyar kormány az Európai Unió felé terjeszt egy ezzel kapcsolatos javaslatot, melyet 2023 végéig el kell készítenie.
Vizsgálni kell a nyugdíjkorhatár következő emelését is a nyugdíjba menők számának emelkedése okán – írja az atv.hu. Ez található abban a reformjavaslatban ugyanis, amit a kormány az Unió elé fog terjeszteni.
A nyugdíjreform nincs is olyan messze, hiszen a tervek szerint 2025-ben lépne életbe, de az ezt megalapozó nemzetközi tanulmányt már 2023 végéig elkészítenék.
Tavaly rendkívüli módon megugrott a differencia a magas nyugdíjra jogosultak száma és a legkisebb járadékot kapók között.
A januári 15 százalékos emelés után már 35 ezren vannak, akik havi félmillió forintot meghaladó ellátást kapnak, miközben továbbra is 23 ezer nyugdíjas próbál havi 40 ezer forintnál kisebb összegből vegetálni. Ez azért lehetséges, mert a nyugdíjmegállapítás során mindenkor az előző esztendő átlagkereseti szintjéhez kell igazítani a nyugdíjakat.
“Ha az előző éveket felszorozzuk ezekkel az értékkövetési szorzókkal, ezek egyre magasabbak, hiszen emelkedett az utóbbi években a nemzetgazdasági nettó átlagkereset, emiatt az újonnan megállapított nyugdíjak sokkal magasabbak, mint a régebben megállapítottak” – nyilatkozta Farkas András nyugdíjszakértő az ATV Híradójának.
A kormány reformjavaslata már előre kijelenti, hogy az intézkedések tervezésénél tanulmányozni kell a nyugdíjkorhatár következő emelésének eshetőségét is, hiszen a 2030-as évek közepén a GDP-arányos kiadások feltételezhetően növekednek. Mindez a nyugdíjba vonuló sok „Ratkó-unoka” és a javuló élettartam-kilátások miatt.
A Nyugdíjas Parlament elnöke szerint ez nagyon nem jó irány a korhatár emelése. Karácsony Mihály szerint eleve a mai nyugdíjas évek elérésénél már sokan krónikus betegségekkel, és a munkájukból fakadó állandósult panaszokkal élik mindennapjaikat. (Startlap)