Átszervezi működését a Soros György által alapított Open Society Foundations, és megszünteti az Európai Unión belüli tevékenységének egy jelentős részét.
A döntés többtucatnyi magyarországi civil szervezetet érinthet, amelyek az elmúlt években a kormány célkeresztjébe kerültek. Többségüket nem érte váratlanul a hír, más bevételi lábakra is tudnak támaszkodni. Alex Soros a CEU elüldözése után azt ígérte, kitartanak addig a napig, amíg Magyarország ismét demokratikus ország lesz, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója szerint még messze vagyunk attól, hogy az utolsó „Soros-katona” is elhagyja Magyarországot.
Átszervezi működését a Soros György által alapított Open Society Foundations (OSF, magyarul: Nyílt Társadalom Alapítványok), és megszünteti az Európai Unión belüli tevékenységének nagy részét – derült ki hétfőn a Szabad Európa és a 444 cikkéből. A döntésről múlt pénteken levélben tájékoztatták az összes olyan magyarországi szervezetet, amely részesül az alapítvány támogatásából.
A levél szerint az OSF vezetése „radikális stratégiai irányváltásról döntött” annak érdekében, hogy a szervezet forrásai a lehető legnagyobb hatást tudják elérni. Az OSF Európai Unión belüli tevékenységének nagy része 2024-től megszűnik, és az eddig Európába szánt forrásokat a világ más részeire összpontosítják.
Alissa Sadler, az OSF szóvivője a 444-nek megerősítette a hírt. A Telexnek is elküldött reakciójában azt írta, hogy az európai tevékenység újrakalibrálása része a szervezetek globális újraszervezésének. „Továbbra is támogatunk civil szervezeteket Európa-szerte, beleértve az unió külpolitikájával foglalkozó csoportokat, és az európai roma közösséget; támogatni fogjuk az emberi jogokat, a demokráciát és az elszámoltatható kormányzást a régióban, különösen Ukrajnában, Moldovában, Kirgizisztánban és a Nyugat-Balkánon, nemzeti alapítványaink munkáján keresztül” – fogalmazott a szóvivő, utalva rá, hogy a tevékenység fókusza mostantól az unió határain kívülre helyeződik át.
Az átalakítás komoly, akár 40 százalékos létszámleépítéssel jár, a 444 információi szerint az elbocsátások már az OSF több európai irodájában el is kezdődtek, többek között Berlinben, Barcelonában és Londonban is sok embertől váltak meg.
Nem érte meglepetésként a magyarországi civil szervezeteket, sokan készültek rá
A Nyílt Társadalom Alapítványok honlapján kilencven olyan magyarországi civil szervezet szerepel, melyek különböző összegű támogatásban részesültek 2016 és 2021 között. Vannak köztük kisebb, néhány millió forintos nyertes pályázatok, de akad köztük 700-800 ezer dolláros, vagyis mai áron 175-211 millió forintos támogatás is. Azt lehet mondani, hogy évente átlagosan kb. 1 millió dollár jut Magyarországra, de voltak évek, amikor ennél több, máskor pedig kevesebb támogatást osztottak ki.
Az OSF támogatásából is működik Magyarországon többek közt a jogvédő Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság, az LMBTQ-ügyeket képviselő Háttér Társaság, a korrupcióellenes a Transparency International Magyarország és K-Monitor, valamint az Átlátszó.hu oknyomozó portál (korábban a Direkt36 is kapott donációt). Támogatást kapott a romák oktatását segítő Igazgyöngy és Romaversitas Alapítvány, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület, az Eötvös Károly Közpolitikai Alapítvány, a Political Capital, illetve a női jogokat képviselő Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület, valamint a Patent Egyesület is.
Nem érint jól minket, de nem is drámai a helyzet
– reagált a hírre a Telexnek Martin József Péter, a Transparency International Magyarország (TI) ügyvezető igazgatója. Arról kérdeztük a magyarországi civil szervezeteket, hogy az OSF átalakítása hogy érinti a működésüket, illetve a jövőjüket. Az elmúlt években a TI bevételeinek 15-20 százalékát tették ki az OSF támogatásai, 20 százaléknál soha nem volt magasabb az arányuk. Martin kiemelte, hogy ezek nem adományok, hanem az uniós pályázatokhoz hasonlóan konkrét projektekre kapnak támogatásokat. „Több lábon áll a szervezet, önmagában emiatt nem lesz szükség átstrukturálásra” – tette hozzá.
Bodoky Tamást, az Átlátszó oknyomozó lap főszerkesztőjét nem érte váratlanul az OSF kivonulása, ez ugyanis szerinte már egy-két éve napirenden volt. „2011-es alapításunk óta évente átlagosan 30 millió forint érkezett Soros György alapítványaitól, az Átlátszó teljes évi költségvetése jelenleg kb. 200 millió forint. Az utóbbi időben épp erre a helyzetre felkészülve igyekeztünk diverzifikálni a donorportfóliónkat” – mondta az újságíró a Telexnek.
Az Átlátszó az elmúlt években igyekezett finanszírozása nagyobb részét a mikroadományokra és a személyi jövedelemadó 1 százalékára alapozni, jelenleg ez adja költségvetése több mint 50 százalékát. Emellett más nemzetközi donorszervezetektől, magánadományozóktól és az Európai Unió pályázati alapjaitól is érkeznek hozzájuk források. Bodoky úgy látja:
Azonnali változtatásra nincs szükség az Átlátszó működésében, hosszú távon pedig majd meglátjuk – ez egy sokismeretlenes történet.
Nem érte meglepetésként a döntés a Háttér Társaságot sem. „Egyesületünk működésében az OSF támogatása nem meghatározó, a tavalyi évben kb. 10 százalék volt, korábban több olyan év is volt, amikor egyáltalán nem kaptunk támogatást az OSF-től” – írta lapunknak Dombos Tamás, a szervezet projektvezetője. A nehézséget szerinte inkább az jelenti, hogy az OSF egy hosszú távú, rugalmas donor volt, „a támogatást a szervezetünk által meghatározott prioritásokhoz illeszkedően arra tudtuk költeni, amire valóban a legnagyobb szükség volt”.
Bíznak benne, hogy a döntés nem végleges, hiszen a kivonulás mellett szóló, sajtóban is megjelent hivatalos érvek (azaz hogy „az uniós intézmények és kormányok már most jelentős forrásokat fordítanak az emberi jogok, a szabadság és a pluralizmus védelmére”) Dombos szerint „a magyar kormány és az LMBTQI-kérdés kapcsán egészen biztos nem állnak meg”.
„Az elmúlt öt évben a Menedék Egyesület költségvetésének körülbelül 2 százalékát biztosította az OSF-től érkező támogatás – válaszolta a Telex kérdésére Kováts Andor elnök. – Az esetleges kivonulás az egyesület alapvető működését és programjait nem veszélyeztetné, együttműködésünk eddig is alkalmi, konkrét projektekhez kapcsolódó volt. Ettől függetlenül szomorúak lennénk, ha elveszítenénk egy megbízható, szakmailag felkészült donort, akinek segítségével hiánypótló feladatokat tudunk ellátni.” A szervezet Ukrajnából menekült gyerekek iskolai beilleszkedését segítő programját is az OSF segítette. „Bízunk benne, hogy ezt a munkát a terveinknek megfelelően jövőre is folytatni tudjuk” – írta Kováts.
A kormány célkeresztjében a Soros-szervezetek és a Soros-egyetem
„Az ilyen kérdésekről nekünk, magyaroknak vannak történelmi tapasztalataink: csak akkor hisszük el, hogy a megszálló csapatok valóban távoznak a kontinensről, ha az utolsó Soros-katona is elhagyja Európát és Magyarországot” – reagált a hírre Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, majd hozzátette: a teljes kivonulástól még messze vagyunk.
Több mint hat éve uralja a kormányzati kommunikációt Soros György. A kormány két évvel a 2015-ös migrációs krízis után talált rá az USA-ban élő magyar milliárdos egyik publikációjára, amelyben többek közt arra tett javaslatot Soros, hogy az Európai Unió tagországai évente legalább egymillió menekültek fogadjanak be. Később a visszhangokat látva már csak 300 ezerről írt a milliárdos filantróp, de addigra már Magyarországon az egymillió migránst betelepíteni szándékozó Soros-tervről beszéltek.
Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén!
– 2017-ben egyik napról a másikra kék plakátok lepték el az országot Soros György arcképével, és nem sokkal később nemzeti konzultációt is indított a kormány a témában. Ettől kezdve a fideszes politikusok megszólalásainak kötelező eleme lett Soros, és teletömték sorosozó hirdetésekkel az újságokat, rádiókat, televíziós csatornákat.
Hamarosan már nemcsak Soros volt a kormány célkeresztjében, hanem megindult a Nyílt Társadalom Alapítványok által támogatott magyar civil szervezetek elleni kampány is. A Fidesz Bevándorlást támogató szervezet feliratú matricákat ragasztott a Helsinki Bizottság és több más szervezet irodájára, és az Országgyűlés törvényben írta elő, hogy azoknak a szervezeteknek, amelyek egy év alatt 7,2 millió forintnál több pénzt kapnak külföldről, „külföldről támogatott szervezet” címkét kell viselniük, illetve név szerint be kellett számolniuk arról, hogy kik a külföldi támogatóik. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormány ellen az úgynevezett civiltörvény miatt, majd az Európai Bíróság úgy ítélte meg, hogy a jogszabály nem egyeztethető össze az uniós joggal. A kormány végül kénytelen volt visszavonni a Soros-szervezetek ellen kitalált törvényt.
A Soros György elleni kampány egy más fontos mozzanata volt a Közép-európai Egyetem (CEU) elüldözése az országból, amit a milliárdos saját bevallása szerint azzal a céllal nyitott meg Budapesten 1991-ben, hogy a szocializmus után újjáélessze a kritikus és nyitott gondolkodást a kelet-közép-európai régióban.
A felsőoktatási törvény 2017-ben elfogadott módosításakor jogi eszközökkel lehetetlenítették el a kormányzati kommunikációban csak Soros-egyetemnek nevezett CEU budapesti működését. Az egyetem megpróbált megfelelni a kifejezetten ellene kitalált feltételnek, de a magyar kormány nem volt hajlandó aláírni az ehhez szükséges megállapodást New York állammal. Másfél évvel később a CEU vezetése úgy döntött, hogy az egyetem működőképességének biztosítása és a bizonytalan helyzet megszüntetése érdekében Bécsbe költöztetik amerikai akkreditációjú képzéseiket.
Ugyanebben az évben a Nyílt Társadalom Alapítványok az egyre nyomasztóbb magyarországi politikai környezetre reagálva Budapestről egy új regionális központba, a németországi Berlinbe helyezte át működését és mintegy 100 munkatársát.
Forrás: MTI
Orbán Viktor is Soros-ösztöndíjjal tanult Angliában
A Nyílt Társadalom Alapítványok Soros György pénzügyi befektetéseinek hozamából működik világszerte. A szervezet honlapja szerint 2021-ben összesen 1,5 milliárd dollárt (kb. 513 milliárd forintot) fordítottak az emberi jogok védelmére vagy a demokráciák kiépítésének támogatására.
A források legnagyobb részét, 26 százalékát jelenleg is az Egyesült Államokba helyezik ki, ahol 2021-es adatok szerint 401 millió dollár támogatást nyújtottak. Ezt az összeget elsősorban olyan szervezetek és magánszemélyek kapták, amelyek a mélyreható faji, gazdasági és politikai egyenlőtlenségek kezelésén dolgoznak. Európába és Közép-Ázsiába a teljes összeg 13,5 százaléka ment, ami 209,4 millió dollárt jelenti (ez kb. 73 milliárd forint).
Soros György 1984-ben hozta létre Magyarországon az első jótékonysági alapítványát. A 2007-ig csak Soros Alapítványként ismert kezdeményezés arra törekedett, hogy elősegítse a rendszerváltást Kelet-Európában. Az egyeduralkodó Magyar Szocialista Munkáspárt információs monopóliumát például azzal törték meg, hogy fénymásológépeket osztottak szét független szervezeteknek. Az alapítvány a rendszerváltás idején jelentős összeggel finanszírozta a demokratikus ellenzéket és azon belül az akkor még liberális Fideszt is.
Orbán Viktor 1989-ben a Soros Alapítvány 10 ezer dolláros ösztöndíjának köszönhetően tanulhatott az Oxfordi Egyetemen.
Az alapítvány a nyolcvanas évek közepén a kommunista Kínában is irodát nyitott, de ezt 1989-ben a hatóságok megszüntették, nem sokkal a Tienanmen téri vérengzés előtt. Az alapítvány a kelet-európai rendszerváltások idején irodákat nyitott Lengyelországban, Ukrajnában, Oroszországban, majd Albániában, a balti államokban, Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Kazahsztánban, Kirgizisztánban, Moldovában, Romániában és Szlovákiában.
Felsorolni is hosszú, hogy a különböző országokban milyen célokat támogattak: hozzájárultak a délszláv háború kárainak enyhítéséhez, a dél-afrikai apartheid lebontásához, Mianmar, Indonézia, Pakisztán, Afganisztán, Sierra Leone vagy Libéria átalakulásához. Olyan szervezetek támogattak, amelyek küzdöttek a kisebbségek, köztük a romák vagy a muszlimok hátrányos megkülönböztetése ellen, a liberális drogpolitika terjesztéséért, a korrupció leküzdéséért, vagy felhívták a figyelmet a klímaváltozás káros következményeire.
Alex Soros: Én már alig várom a napot, amikor Magyarország ismét demokratikus ország lesz
A most 93 éves Soros György egy június 11-én megjelent interjúban jelentette be, hogy pénzügyi birodalma irányítását fiának, Alexander Sorosnak adja át. Alex már akkor arról beszélt: ő politikusabb alkat, mint az apja, és továbbra is támogatni fogja a baloldali politikusokat Amerikában.
Bármennyire is szeretném kivonni a pénzt a politikából, amíg a másik oldal is ezt teszi, nekünk is ezt kell tennünk
– fogalmazott a Donald Trump visszatérése miatt aggódó Alex, és azt is mondta, támogatóként a lehető legtöbbet meg fogják tenni, hogy megakadályozzák a republikánus exelnök újraválasztását.
A 38 éves Alex Soros először a közösségi médiába posztolt, feltűnő bulikon készült fotói miatt került címlapra, majd 2011-ben csatlakozott a Nyílt Társadalom Alapítványok igazgatótanácsához, és ekkortól kezdtek szorosabban együtt dolgozni apjával. Ő már New Yorkban született és ott is nőtt fel, Budapesten csak néhányszor fordult meg. Amikor 2019-ben, a CEU elüldözése után Budapesten járt, azt mondta: szereti Budapestet és Magyarországot. „Én már alig várom a napot, amikor Magyarország ismét demokratikus ország lesz. Addig azonban kitartunk” – mondta az egyetemről. (Telex)
