Tanúmeghallgatással folytatódott a Kölcsey Ferenc Gimnázium öt tanárának pere
Kedden tanúk meghallgatásával folytatódott a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiumán a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium öt kirúgott tanárának tárgyalása. Törley Katalint, Sallai Katalint, Palya Tamást, Ocskó Emesét és Molnár Barbarát azért bocsátotta el a Belső-Pesti Tankerületi Központ, mert többször is részt vettek a polgári engedetlenségben.
A keddi tárgyalásra beidézték az iskola igazgatóját és igazgatóhelyettesét.
Fazekas Csaba igazgató szerint mikor a tankerületvezető átadta a figyelmeztető leveleket, azt mondta: felsőbb instrukciók alapján cselekszik. A tankerület jogi képviselője szerint ilyen nem hangzott el. Fazekas Csaba szerint a tanárok polgári engedetlensége szimbolikus volt, valójában sokan akkor is dolgoztak, amikor papíron nem vették fel a munkát. Az igazgató szerint súlyosabban sértette a diákok tanuláshoz való jogát a tanárok kirúgása, mint az, hogy tiltakozásképpen nem tartottak meg egy-egy órát.
A tárgyaláson nem jelent meg a tankerületi vezető, jogi képviselője a bíró kérdésére azt mondta: beteg, erről később fognak bemutatni igazolást. A bíró tájékoztatta a jogi képviselőt, hogy az igazolást a tárgyalás előtt kellett volna benyújtani.
A tárgyalás május 7-én, csütörtökön folytatódik.
A Kölcsey igazgatója szerint eleinte a tankerület az igazgatóknak azt üzente: „hagyjátok, hadd csinálják”
Fazekas Csaba igazgató azt mondta: 2022. tavaszán 13 olyan nap volt, amikor legalább egy pedagógus részt vett polgári engedetlenségben. Többen is részt vettek volna benne, de nem akarták akadályozni az oktató-nevelő munkát. Az igazgató szerint a fenntartó ekkor nem figyelmeztette írásban az érintetteket, az igazgatók pedig azt az üzenetet kapták, hogy „hagyjátok, hadd csinálják”.
2022. augusztus végén változott meg a kommunikáció. Ezután az volt az elvárás az igazgatók felé, hogy a jogszerű sztrájkot hagyják, de a polgári engedetlenséget minősítsék törvénytelennek. 2022. szeptember 5-én azonban folytatódott a polgári engedetlenség. Fazekas Csaba azt mondta: szeptember 9-én kapták meg a tanárok a tájékoztató/figyelmeztető levelet, ezt a tankerületvezető személyesen adta át a pedagógusoknak. Az igazgató elmondása szerint mikor a tankerületvezető átadta ezeket a leveleket, annyit fűzött hozzá: ő felsőbb, pontosabban a „közép-irányító szerv” instrukciói alapján teszi a dolgát. A tankerület jogi képviselője szerint nem hangzott el olyan, hogy felsőbb utasításra cselekszik a tankerület vezetője.
Fazekas Csaba komoly veszélyként értelmezte, hogy ha valaki újra részt vesz a polgári engedetlenségben, akkor kirúghatják. Ezért egy értekezleten megkérte a kollégáit, hogy inkább a jogszerű sztrájkkal érvényesítsék érdekeiket. Ezután valóban kevesebben vettek részt a polgári engedetlenségben: a harminc helyett hét-nyolc tanár. A többiek sztrájkoltak, de az igazgató szerint a gyakorlatban nincs különbség a sztrájk és a polgári engedetlenség között.
Fazekas Csaba szerint a tanárok polgári engedetlensége szimbolikus volt, ez abból is látszik, hogy többen dolgoztak a munkabeszüntetésük alatt. Volt, aki a lyukas órájában vállalta a polgári engedetlenséget.
Azt nem tartja elképzelhetőnek, hogy a tankerület ne tudta volna, miért történik a polgári engedetlenség.
Miért pont ennek az öt tanárnak a munkaviszonya szűnt meg?
A kirúgásokra és a figyelmeztető levelek átadására Fazekas Csaba így emlékezett vissza: azt az utasítást kapta a tankerület-vezetőtől, hogy hat pedagógust hívjon be a saját igazgatói irodájába, úgy, hogy a behívott tanárok ne találkozzanak egymással. Ezután kaptak az érintettek egy papírt, őt nem tájékoztatták arról, mi történik. Ő azt hitte, mindenkit kirúgnak.
Miért pont ennek az öt tanárnak a munkaviszonya szűnt meg? – kérdezte a bíró. Fazekas Csaba szerint a napokat számolták, ezeket összesítették. Mind az öt tanár átvette már a figyelmeztető levelét, tehát tudniuk kellett, milyen következményekkel jár a polgári engedetlenség. Ezután volt, aki még két, más még három alkalommal nem vette fel a munkát. Ilyen rajtuk kívül még egy személy volt, de neki postán kellett volna átvennie a figyelmeztetését, azonban ezt még nem tette meg.
Az igazgató azt mondta:
a tankerület egyik vezetője azt üzente, a hatodik ember vigyázzon magára, mert ezen a kis körülményen múlt, hogy nem kapott azonnali felmentést.
Fazekas Csaba szerint van olyan tanár, akinek a pótlását még mindig nem tudta megoldani. Tehát szerinte nem állja meg a helyét az a narratíva, hogy azért kellett volna elbocsátani a tanárokat, mert a diákok tanuláshoz való joga sérült. „Sokkal több óra maradt el az elbocsátásukat követően (...), a tanulók érdeke jelentősen sérült” – mondta az igazgató. Éppen ezért, ha megkérdezik a véleményét, ő nem értett volna egyet a tanárok elbocsátásával. Szerinte súlyosabban sértette a diákok tanuláshoz való jogát a tanárok kirúgása, mint a polgári engedetlenségi akciójuk.
Igazgatóhelyettes: A pedagógusok felmentése előtt a tankerület tőlem nem kért adatokat a KRÉTA rendszeréből
A bíróság meghallgatta Bogdán Viktória igazgatóhelyettest is. A bíró arra volt kíváncsi, hogyan működik a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer, ismertebb nevén a KRÉTA. A Kölcseyben Bogdán Viktória kezeli az elektronikus rendszert, ő írja be az órák elmaradását, helyettesítését. Azt szokta kérni a kollégáitól, hogy minden nap reggel 7:00-ig küldjék el neki a változásokat, de legtöbbször már előző este megkapja ezeket. Így a sztrájkoló tanárok esetében is előre tudta, hogy ki, mikor nem fog dolgozni, ezek alapján készítette el az új órarendeket. Ezeket sikerült mindig úgy összeállítani, hogy az elvárásoknak megfelelően a végzősöknek minden óráját megtartsák, a többieknek minimum az óráik felét.
A KRÉTA-ban azt viszont nem rögzítik, miért marad el egy óra, így az sem jelenik meg, hogy egy tanár sztrájkolt vagy polgári engedetlenségben vett részt.
Bogdán Viktória azt mondta: a pedagógusok felmentése előtt a tankerület tőle nem kért adatokat a KRÉTA rendszeréből. A tankerület mindig a tanév végén kér adatokat az igazgatóhelyettestől, Bogdán Viktória szerint a napi dolgokat nem látják. A KRÉTA-ból nem egyszerű megszüntetni valakinek a hozzáférését: a tanárok még azután is be tudtak lépni, hogy már megszűnt a jogviszonyuk. Az igazgatóhelyettes csak úgy tudta kitiltani a kirúgott tanárokat, hogy megváltoztatta a jelszavukat.
A Kölcsey Gimnázium tanárai munkaügyi pert indítottak
A bíró még a november 2-ai tárgyaláson pontos listát kért arról, hogy melyik tanár, hányszor mulasztott. Erre azért van szükség, mert a Belső-Pesti Tankerületi Központ szakmai vezetője nem tudta egyértelműen megmagyarázni, miért pont öt tanárt rúgott ki, annak ellenére, hogy többen is részt vettek a polgári engedetlenségben.
A pedagógusokat a Magyar Helsinki Bizottság civil jogvédő egyesület képviseli. Korábban Tóth Balázs, a kölcseys tanárok jogi képviselője a Telexnek azt mondta: voltak olyanok, akiket nem rúgtak ki, de több órában szüntették be a munkát.
2022. októberben írtuk meg, hogy miután kirúgták őket, a Kölcsey Gimnázium tanárai pertársaságot alapítottak és közösen indítottak munkaügyi pert. A tankerület Telexnek küldött akkori válasza szerint az érintett tanárok felmentése indokolt volt, mert a tanárok írásbeli figyelmeztetés után is többször megismételték „jogszerűtlen cselekedetüket”. A tanulók tanuláshoz való joga pedig sérült a polgári engedetlenség által. (Telex)