Péntek éjjel megjelent a módosított pályázati kiírás a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektori székére, amely már a legmagasabb állami kitüntetések egyikéhez köti a pozíció betöltését.
Márpedig ilyennel az egyetem jelöltje, Kutnyánszky Csaba professzor, karnagy, oktatási rektorhelyettes, a Karmester és Karvezető Tanszék és a Zeneakadémia Doktori Iskolájának vezetője nem rendelkezik. A pályázati kiírás bővítése tehát egyben jelentős szűkítés volt.
Csák János kulturális és innovációs miniszter a javarészt az Indexen megjelent – és a tárcavezetőnek is elküldött – tiltakozások hatására visszavonta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem élére kiírt rektori pályázatot, és új pályázati kiírást ígért. A bejelentéskor az ATV Egyenes beszéd című műsorában azonban már több aknát is elhelyezett, ami újabb botrányt ígért.
Az új kiírás péntek éjjel meg is jelent, a változatosság kedvéért nem a kormany.hu Kulturális és Innovációs Minisztériumot érintő dokumentumai között, de még csak nem is ott, ahol az előző, visszavont rektori pályázat szerepelt, a Közszolgálati Állásportálon, hanem a Belügyminisztérium Rendészeti, Vezetőkiválasztási, Vezetőképzési és Továbbképzési Főosztályának közszolgálati álláspályázatai között.
A meghirdetett álláspályázat alapján a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora felelős lesz többek között az intézmény hazai zenei oktatásban játszott szerepének növeléséért, az országos zenei tehetséggondozásban játszott szerepének és nemzetközi elismertségének erősítéséért. A felsőoktatási intézmény első számú vezetőjeként felel az intézmény fejlesztésére és korszerűsítésére vonatkozó koncepció kialakításáért, az intézmény missziójának és víziójának megújításáért, a nemzetközi kiválóság megerősítését célzó stratégiai célok és akciók megfogalmazásáért. Kezdeményezésére a kancellárnak belső ellenőrzési vizsgálatot kell elrendelnie.
Kizárták a pályázatból Kutnyánszky Csabát
A pályázati feltételek között szerepel, hogy a jelöltnek rendelkeznie kell legalább 5 éves, nemzetközileg kiemelkedő és elismert alkotó- vagy előadóművészi, és legalább 5 éves oktatói tapasztalattal, legalább 5 év vezetői tapasztalattal, nagyszámú, nemzetközileg is elismert lemezfelvétellel, nemzetközi zenei versenyeken elnyert díjakkal, nemzetközi zenei versenyek értékelői (zsűrizési) tapasztalatával, az európai zenei élet meghatározó művészeti és oktatási intézményeinek ismeretével, magas szintű jártassággal zenei intézmények működtetését, menedzselését illetően, SZAKMAI TELJESÍTMÉNYÉNEK ELISMERÉSEKÉNT A 271/2008. (XI. 18.) KORMÁNYRENDELETBEN SZEREPLŐ VALAMELY ÁLLAMI KITÜNTETÉSSEL.
Zenetudománnyal foglalkozó szakember esetén pedig nemzetközileg kiemelkedő zenetudósi tevékenységgel, valamint több mint 10, valamely világnyelven írt, nemzetközi szakirodalomban idézett tudományos publikációval és nemzetközi zenetudományi konferenciákon szerzett előadói tapasztalattal. A kiírás megjelenését követő harminc napon belül, vagyis 2023. augusztus 21-ig van lehetőség pályázni a pozícióra. A pályázat elbírálásának határideje 2023. október 31. Vigh Andrea jelenlegi rektor megbízatása szintén október 31-én jár le.
A pályázati kiírás tehát nem szűkíti le a jelentkezők körét a komolyzenészekre, és az előadóművészek mellett az alkotóművészeknek is lehetőséget ad – a tiltakozások a korábbi kiírás diszkriminatív volta miatt történtek –, ám egy újonnan belekerült passzussal komoly korlátokat is beépít a lehetséges pályázókat illetően. A jelzett kormányrendelet ugyanis a Kossuth-díj, a Széchenyi-díj adományozásának rendjéről, valamint a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj alapításáról és adományozásáról szól, márpedig az egyetem jelöltje, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professzora, oktatási rektorhelyettese, a Karmester és Karvezető Tanszék és a Zeneakadémia Doktori Iskolájának vezetője, KUTNYÁNSZKY CSABA NEM RENDELKEZIK EZEN DÍJAK EGYIKÉVEL SEM, TEHÁT A PÁLYÁZATBÓL EZENNEL KIZÁRTÁK.
Az előző kiírásban a szakmai teljesítményének elismeréseként magyarországi állami és (vagy) művészeti díjjal kellett rendelkezni, ebbe tehát nemcsak a legmagasabb állami díjak, hanem a középdíjak, például a zenei területen releváns Liszt Ferenc- vagy Erkel Ferenc-díj, illetve egyéb művészeti díjak is beletartoztak.
További furcsaságok
Miután Csák János az ATV Egyenes beszéd című műsorában elszólta magát, hogy aznap találkozott a Keller András vezette Magyar Muzsikusok Szövetsége (MMSZ) elnökségének küldöttségével, és megvitatták a Zeneakadémiával kapcsolatos igényeket, maga az egy hónapja alakult szövetség is kiadott egy közleményt. Eszerint
Csák János miniszter úr fogadta az MMSZ küldöttségét, amelyben részt vett Kelemen Barnabás Kossuth-díjas hegedűművész, Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész, Keller András Kossuth-díjas hegedűművész, karmester, valamint Csonka András, az MMSZ főtitkára. Csák János miniszter megvitatta a küldöttséggel a kérdést, s bár nem minden javaslattal értett egyet, az elvi célokban osztotta a Szövetség véleményét, aminek kulcsa, hogy nemzetközileg elismert szakember vezesse az intézményt.
Vagyis Keller Andrásék egyetértettek abban, hogy Keller András vezesse a továbbiakban a Zeneakadémiát, Kutnyánszky Csaba mellett ugyanis ő a másik jelölt, aki eddig azt nyilatkozta, hogy megpályázza a rektori széket. (Az MMSZ elnöke Keller András, az elnökség tagjai Balázs János, Baráti Kristóf, Bogányi Gergely, Kelemen Barnabás, Rost Andrea és Várjon Dénes.)
Csák János az ATV adásában meg is erősítette:
Egy dologban nem tudunk engedni: hogy ez az intézmény kerüljön föl abba a pozícióba, ahol nemzetközileg lennie kell. Ehhez kell egy karizmatikus vezető, olyan, aki állt már a világ nagy színpadjain, aki tudja, hogy milyen zsűriben lenni, aki maga a koncerttermekben, a felvételeknél lemezeket adott ki, olyan ember kell, aki világtótoronyként vonzani fogja a nemzetközi hallgatókat, nemzetközi oktatókat. (...) Nekem olyan kell, aki állt már a világ színpadjain, aki érezte azt a rivaldafényt, aki a példaképe lehet a jövendő hallgatóknak.
És bár a kiírásban szerepelnek a zenetudománnyal foglalkozó szakemberek is is, Csák János szerint nem tudósra vagy hivatalnokra van szükség a Zeneakadémia élén. „Olyan ez, tudja, mint a hadtörténetben – mondta az ATV-ben –: a hadtörténész, az oké, írja meg a hadtörténetet. De nem bíznék rá egy hadsereget, azt inkább tábornokokra bíznám.” Az ügynek minden bizonnyal lesz folytatása, mert a pályázat szövegét nem egyeztették az egyetem szenátusával, illetve a hatályos törvények szerint továbbra is a szenátus dönt a rektorjelölt személyéről. (Index)
