Magyarország megbüntetésére készül az EU, de nagyon
Az Európai Unió megfenyegeti Magyarországot, amennyiben a magyar kormány az uniós vezetők legközelebbi ülésén megvétózza az Ukrajnának szánt segélycsomagot - írja vasárnap késő este megjelent cikkében a Financial Times egy birtokába jutott tanácsi jelentésre hivatkozva. Lényegében az szerepel a dokumentumban, hogy az EU szabotálni fogja Magyarország gazdaságát, ha Budapest nem szavaz a többségnek megfelelően. Ezt a hazánknak járó uniós források visszatartásával érné el, ami az anyag szerint elbizonytalanítaná a magyar gazdaság iránt érdeklődő pénzügyi befektetőket és nemzetközi vállalatokat, és egy ilyen büntetés a magyar állampapírhozamok további emelkedését és a forint gyengülését okozná. - írja a Portfolio
Érdekes tanácsi dokumentum - új szintre lép a Brüsszel-Budapest csata
Nagyon érdekes uniós anyag szövege szivárgott ki a Financial Times-ban, melynek online verziója a címlapján vezető anyagként hozza a Magyarországról szóló írást.
A brit üzleti napilap lényegében úgy értelmezi a dokumentumot, hogy az EU szabotálni fogja Magyarország gazdaságát, ha Budapest a héten tartandó csúcstalálkozón megakadályozza az Ukrajnának nyújtott újabb segélyeket. Az FT cikke ezt Brüsszel által kidolgozott bizalmas tervnek nevezi, amely a lap szerint egy újabb szintlépés a Brüsszel és Budapest közötti csatában.
Az uniós tisztviselők által összeállított és a Financial Times által megismert dokumentumban Brüsszel felvázolt egy olyan stratégiát, amely kifejezetten Magyarország gazdasági gyengeségeit célozza, veszélyezteti a valutát és a befektetői bizalom összeomlását idézi elő, hogy "munkahelyeket és növekedést" sértsen, ha Budapest nem hajlandó feloldani a Kijevnek nyújtandó támogatással szembeni vétóját - olvasható az FT cikkében.
A dokumentum leszögezi, hogy "amennyiben a február 1-jei csúcstalálkozón nem születik megállapodás Ukrajna támogatásáról, a többi állam- és kormányfő nyilvánosan kijelenti, hogy a magyar miniszterelnök nem konstruktív magatartásának fényében ... nem tudják elképzelni, hogy" uniós forrásokat biztosítanának Budapestnek.
E finanszírozás nélkül "a pénzügyi piacok, valamint az európai és nemzetközi vállalatok kevésbé lennének érdekeltek abban, hogy Magyarországon fektessenek be" - áll a dokumentumban.
EGY ILYEN BÜNTETÉS "GYORSAN KIVÁLTHATNÁ AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI HIÁNY FINANSZÍROZÁSI KÖLTSÉGEINEK TOVÁBBI NÖVEKEDÉSÉT ÉS A FORINT ZUHANÁSÁT".
A kiszivárgott anyagot az EU Tanácsának egy tisztviselője készítette az FT szerint. A tagállamokat képviselő brüsszeli testület jelentése Magyarország gazdasági sebezhetőségéről ír, többek között a "nagyon magas államháztartási hiányról", a "nagyon magas inflációról", a gyenge valutáról és az egész EU-ban a legmagasabb adósságszolgálati kifizetésekről (a GDP arányában).
Emlékezetes, az FT cikke azok után jelent meg, hogy szombaton olyan hírek láttak napvilágot, miszerint bonyolultabbá váltak az ukrajnai 50 milliárd eurós támogatási programról szóló tárgyalások, mivel a magyar kormány álláspontja az ügyben „nem igazán volt rugalmas”.
Megszólaltatták a magyar miniszter
A lap elérte Bóka Jánost, Magyarország uniós miniszterét, aki az FT-nek azt mondta, hogy Budapest nem tudott a pénzügyi fenyegetésről, de országa "nem enged a nyomásnak".
"Magyarország nem kapcsolja össze Ukrajna támogatását és Magyarország uniós forrásokhoz való hozzáférését, és visszautasítja azt, amennyiben mások így tesznek" - fogalmazott a magyar miniszter. "Magyarország konstruktívan vett részt eddig is a tárgyalásokon, és a jövőben is így tesz" - vetítette előre. Mindenesetre érzékelheti a Magyarországra nehezedő nyomást a kormány, ugyanis Bóka János arról is beszélt, hogy Budapest szombaton új javaslatot küldött Brüsszelnek, amelyben leszögezte, hogy most már nyitott arra, hogy az uniós költségvetést használják fel az Ukrajna-csomagra, sőt, akár közös adósságot is kibocsátana annak finanszírozására, ha más kikötésekkel egészül ki, amelyek lehetőséget adnak Budapestnek arra, hogy később meggondolja magát.
Az FT online kiadásának címlapjának ezen részletén jól látható, hogy a portálnál a Magyarországról szóló írás most a legfontosabb sztori.
Ez lenne EU új stratégiája?
Az EU Tanácsának szóvivője nem kívánta kommentálni a lap értesüléseit. A cikk ugyanakkor felidézi, hogy Brüsszel már korábban is élt a pénzügyi nyomásgyakorlás eszközével, és külön megemlítik Magyarország és Lengyelország esetét, amikor eljárásokat indítottak a két uniós tagállammal szemben a jogállamisági aggályok miatt.
Azt ugyanakkor a lap is megjegyzi, hogy
EGY OLYAN STRATÉGIA, AMELY KIFEJEZETTEN EGY TAGÁLLAM GAZDASÁGÁNAK ALÁÁSÁSÁRA IRÁNYUL, ÚJ, JELENTŐS LÉPÉST JELENTENE.
Három uniós diplomata az FT-nek elárulta, hogy számos ország támogatja a tervet. "A hangulat keményebb lett" - mondta az egyikük név nélkül. "Miféle uniót hozunk létre, ha megengedjük ezt a fajta viselkedést?" - utalt Magyarország magatartására a nyilatkozó. Másikuk pedig azt mondta, hogy a tét nagy, ez zsarolás - utalva a magyar álláspontra.
A cikk egy későbbi részében ismét idézik Bóka János, aki elmondta, hogy Budapest "egy konstruktívabb és európai megoldás lehetőségét szeretné megvizsgálni", és felvetette, hogy támogatni tudnák az 50 milliárd eurós tervet, ha éves vétójogot kapna a kifizetésekre vonatkozóan. Más uniós országok már elutasították ezt a javaslatot, mivel attól tartanak, hogy Orbán Viktor minden évben megpróbálná blokkolni, és további engedményeket kicsikarni - írja a portál. Az egyik diplomata ennek kapcsán a lapnak úgy nyilatkozott, hogy "kizárt", hogy a magyar miniszterelnök vétójogot kapjon a finanszírozás felett. Bóka János meglátása szerint "a Magyarországra nehezedő politikai nyomás folyamatos és erős", de ez nem befolyásolja kormánya tárgyalásait. Hozzátette: "meg kellett tennünk egy lépést, és bízunk abban, hogy a másik fél is hasonlóan rugalmas lesz".
Bóka János fontosnak tartja, hogy az EU egységét "megőrizzék", majd arról is beszélt:
ezért hajlandóak vagyunk kompromisszumokat kötni mindaddig, amíg azok nem érintik létfontosságú érdekeinket.
Megemlítette azonban azt is, hogy ha a kompromisszumos törekvés kudarcba fullad, Magyarország eredeti javaslata, egy, az uniós költségvetésen kívüli, külön Ukrajna-alap létrehozása lenne Budapest preferenciája.
Az FT arra is kitér, hogy bár a többi 26 uniós tagállamnak van B-terve arra vonatkozóan, hogy az uniós költségvetéstől függetlenül támogassa Kijevet, ehhez azonban a nemzeti parlamentek szavazására lenne szükség, ami késedelmet és bizonytalanságot okoz.
A cikk szerint több tagállam is mérlegelte, hogy lehetséges-e az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének alkalmazása, amely lehetővé tenné Brüsszel számára, hogy megfossza Magyarországot a szavazati jogától, vagy - egy diplomata szerint - megakadályozza a pénz folyósítását. Mások azonban a cikk szerint elvetették ezt a gondolatot, mivel ehhez egyhangú támogatásra lenne szükség, és sok ország vonakodik ilyen komoly szankciót alkalmazni. (Portfolio)
Az ügyet a Portfolio értelmezte:
A kiszivárgott tanácsi dokumentumban teljesen új elem, hogy a legfelső szintű EU-s döntéshozók explicit arra készülnek: gazdasági nehézségeket okozzanak Magyarországnak, rombolják az üzleti-beruházói hangulatot, amely a munkahelyekek számát és a gazdasági növekedést érintené kedvezőtlenül, illetve gyengítenék a forintot és felhajtanák az egyébként is magas adósságfinanszírozás költségeit, hogy ezen keresztül okozzanak gazdasági és pénzügyi fájdalmat. Régebben, a görög válság időszakában láttunk erre példát, de a magyar kormány és Brüsszel "harcában" ilyenre eddig explicit kimondva nem volt példa. Ha a dokumentumban foglaltak valósak és az EU vezető tisztségviselőinek valóban ilyen, a fentebb bemutatott szándékai vannak, akkor az egy új szintje lehet Magyarország és az Európai Unió viszonyának, egyfajta gazdasági háború indulhat egy EU-tagállammal szemben.
Lényegében gazdasági-pénzügyi nyomásgyakorlással terveznék belekényszeríteni a magyar kormányt abba, hogy vállalja fel a többi 26 másik tagállam által támogatott irányt, ne okozzon túl sok bonyodalmat egy másik, alternatív úttal. Ha pedig ennek a nyomásnak nem enged a kormány, akkor két utat vázol a cikk: vagy a 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárásban megfosztanák a tagállamok Magyarország szavazati jogát (ne tudjon többé vétózni a Tanácsban), illetve új elemként felvillantják, hogy az összes EU-pénzt blokkolni kellene Magyarország számára, tehát még azt is, amit nemrég szabadított ki a kormány (10,2 milliárd euró kohéziós forrás) az igazságügyi reformért cserébe.
A nem túl likvid vasárnap éjszakai kereskedésben nagyon úgy néz ki, hogy a forint folytatja a pénteki gyengülését és az euróval szembeni jegyzések a 388,30-as szint fölé kerültek. Ez új háromhavi mélypontot jelent a hazai fizetőeszköz esetében, amelyik már pénteken nagyon gyengélkedett.
Frissítés: Cáfolták, hogy létezne uniós terv Magyarország megbüntetésére
Hivatalos források cáfolták az EUrologusnak a Financial Times azon értesülését, hogy az EU gazdasági szankciókat készít elő Magyarországgal szemben, ha Orbán Viktor nem támogatja az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd eurós segélycsomagot. A kormány már nem zárkózik el attól sem, hogy az uniós büdzséből támogassák az ukránokat, van azonban egy pont, ahol hajthatatlannak mutatkozik. (hvg.hu)