A kormánypárti képviselők indítványát fogadta el a közgyűlés.
A saját indítványuk alapján, egyhangúlag megszavazták a tatabányai önkormányzat közgyűlésének fideszes képviselői, hogy a város területén ne lehessen új akkumulátoripari beruházást indítani. Mindez azután történt, hogy a külügyminiszter irányítása alatt működő HIPA-tól megkeresték a polgármestert azzal, hogy az ipari parkban akkugyárat hoznának létre. Mi állhat a képviselők döntésének hátterében?
Október elején a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) egy udvarias hangvételű levélben fordult Szücsné Posztovics Ilonához, Tatabánya ellenzéki polgármesteréhez, hírt adva egy befektetői megkeresésről. A hivatal szerint a megkeresés egy (meg nem nevezett) akkumulátoripari vállalattól érkezett, melynél lehetséges beruházási helyszínként egy Tatabánya közigazgatási területén elhelyezkedő csarnoképület fejlesztése is felvetődött. Megjegyezték, hogy a beruházás egyelőre még nem eldöntött, a projekt jelenleg csak a helyszínkiválasztás korai szakaszában jár.
A tájékoztatás szerint a beruházás elindításához minimum egy 35 ezer négyzetméter nagyságú csarnok szükséges, melyet később a lehetőségekhez mérten bővíteni kívánnak. A vállalat
- a beruházás első fázisának keretében kisfeszültségű akkumulátorok összeszerelését kívánja végezni, 100 új munkahelyet teremtve,
- míg a második fázis során kisfeszültségű akkumulátorok gyártását célozza meg a helyszínen, 600 új munkavállaló felvételével.
Az első fázist 2026 első negyedévben, míg a második fázist 2028-ban tervezik elindítani. A beruházáshoz 9,25 megawattnyi áramkapacitás lenne szükséges, de a vízigények kapcsán nem szolgáltak előzetes adattal.
A HIPA a válaszra szűk határidőt szabott, de kérésében igen körültekintően fogalmazott: „Szeretnénk az önkormányzat szíves álláspontját is megismerni a tekintetben, hogy lenne-e nyitottság ilyen típusú beruházás fogadására a településen vagy esetleg elzárkóznának ezen ágazatbeli vállalatok letelepedésétől?”
A polgármester válaszlevelében nem javasolta a beruházás megvalósítását a városban, két lényeges pontra hivatkozva. Egyfelől arra, hogy a térségben országos összevetésben is nagyon alacsony a munkanélküliség, így a beruházás munkaerőpiaci feltételei nem állnak rendelkezésre. Szerinte a fejlesztés kizárólag a külföldi munkavállalók számának szükségszerű és komoly növekedésével, potenciálisan pedig a lakosság növekvő ellenérzése mellett lenne megvalósítható. Másfelől pedig arra, hogy a vármegyébe tervezett hasonló beruházások már jelenleg is érintik a Tatai-medence vízbázisát. „Az ezzel kapcsolatos félelem komoly erősödésére, valamint a vármegye más településein tapasztaltakhoz hasonló,
heves tiltakozásra és ellenérzésre számítok, amennyiben egy ilyen terv nyilvánosságra kerül
– fogalmazott.
Külön-külön „felkérdezték” a Fidesz-frakció tagjait
A polgármester nem sokkal később nyilvánosságra hozta válaszlevelét, de a HIPA levelét nem. A város közgyűléséhez pedig a megkeresés kapcsán azzal a javaslattal fordult, hogy a képviselők hozzanak általános érvényű határozatot arról, hogy nem támogatnak semmiféle további akkumulátoripari beruházást Tatabánya területén. (A város ipari parkjában akkugyártás ugyan nem folyik, de három dél-koreai akkumulátoripari beszállító már megtelepedett.)
Szücsné Posztovics Ilonát az ellenzéki összefogás támogatásával választották polgármesterré 2019-ben, viszont a 18 tagú közgyűlésben nincs többsége, mert a nyolc fideszes képviselővel általában együtt szavaz a Mi Hazánk politikusa, illetve az ellenzéki összefogásból kiváló képviselők is.
A városházi fideszes frakció kezdetben nem foglalt állást a beruházási megkeresés ügyében, de azt indítványozta a polgármesternél, hogy hozza nyilvánosságra a levél részleteit.
A városvezető november elején közmeghallgatást hirdetett az ügy kapcsán, amely a beszámolók szerint a megszokotthoz képest hatalmas érdeklődés mellett zajlott. Ezen az eseményen érezhető volt, ami korábban a kisebb lakossági fórumokon is, hogy az embereket „felzaklatja” az akkugyár-beruházások témája, és minden más témát háttérbe szorít, amikor napirendre kerül – számolt be helyi forrásunk. A lakosokat aggasztja a helyi karsztvízkészlet megcsapolása, hiszen a város környékén hatalmas víziközmű-beruházások zajlanak. A jelenlegi csővezeték-építések kapcsán attól tartanak, hogy a jelentős vízkivétel miatt el fog tűnni a környékről a karsztvíz, amelynek készlete amúgy is csökken az éghajlatváltozás miatt.
Forrásunk szerint a közmeghallgatás szokatlan helyzetet eredményezett: a fideszes képviselőknek védekezniük kellett egy olyan ügyben, amelyben egyébként a párt támogatóan lépett fel. A hallgatóság soraiból egyenként nekik szegezték a kérdést, hogy támogatják-e a fejlesztést, vagy sem.
Mindegyik kormánypárti képviselő színt vallott, és kiderült, hogy egyikük sem támogatja egy akkumulátorgyár létrehozását.
A polgármester november 23-ára közgyűlési ülést hirdetett, ahol a HIPA által megpendített beruházás kapcsán a testület határozatot hozhatott. Javaslatához a fideszes városatyák módosító indítványt nyújtottak be, melyben azt több ponttal kiegészítették. A beadványban arra kérték a közgyűlést, hogy ne a polgármester határozati javaslatát, hanem az ő módosító indítványuk javaslatait fogadják el.
A testület végül egyhangúlag a Fidesz-frakció indítványát fogadta el, ennek alapján Tatabánya közgyűlése nem támogatja az akkumulátoripari beruházások végrehajtását a város területén.
Választások előtt ez kényelmetlen téma
A tatabányaihoz hasonlóan az idén januárban Szombathely közgyűlése is olyan határozatot hozott, amelyben lényegében megtiltották, hogy a város közigazgatási területére akkugyárat építsenek. Az eltérés, hogy ott még, a szintén 8 fős fideszes frakció egyetlen tagja sem volt hajlandó szavazni az indítványról.
Most, a júniusi önkormányzati választások felé közeledve már mind nehezebb egy pártnak úgy állást foglalnia, hogy jó ötlet egy akkuipari beruházás. Ha nem akarják, hogy ellenük forduljon a közhangulat, ki kell nyilvánítaniuk, hogy elutasítják az ilyen fejlesztéseket – magyarázta tatabányai forrásunk.
A fideszes képviselők döntését valószínűleg a közvélemény-kutatások is befolyásolták, hisz például egy múlt havi felmérés alapján megtépázta a kormányzópárt népszerűségét Debrecenben a kínai CATL aksigyár-beruházása.
Kérdés, hogy egy ilyen testületi határozat mennyit ér, és mennyire betartható. A kormánnyal szemben semmit nem ér, hiszen
amennyiben a kabinet úgy dönt, hogy egy ilyen iparipark-fejlesztést nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásnak nyilvánít, akkor az felülírja az önkormányzati közgyűlés határozatát.
A mostani helyzetben egyértelmű, hogy a helyi döntéshozóknak nem érdemes kitartani egy ilyen ügy mellett, ha viszont a választások után a központi akarat átlép rajtuk, akkor széttárhatják a karjukat, hogy a beruházási döntés nem az itteni csapaton múlott – értékelt forrásunk.
A szombathelyi példát nézve: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrég éles kritikával illette a helyhatóságot, mondván, hogy az akkumulátorgyár-ellenes intézkedések okán nem sikerült egyetlen projektet sem elindítani az ipari parkban. Marton Zsolt, a város korábbi fideszes alpolgármestere pedig februárban azon sopánkodott, kétséges, hogy a kormány az önkormányzati határozat ellenére nem fog átnyúlni a helyi döntéshozókon. „Óriási erők tudnak megmozdulni egy ilyen beruházás támogatásáért” – figyelmeztetett.
Még mindig teljes a homály a Tatai-medence víziközmű-fejlesztései körül
Tavaszi riportunkban beszámoltunk róla, hogy Tatabánya, Tata és Komárom térségében nagy területet érintő, százmilliárdos nagyságrendű víziközmű-fejlesztések zajlanak. A környéken óriási csővezeték-rendszerek épülnek, és a kormány drasztikus mértékben növelni akarja a víztermelő kapacitásokat. A beruházás-sorozat a térségi forrásvidékeket tápláló, összefüggő karsztvízrendszerre épülne, vagyis kimondottan jó, a megfakadás helyén gyakorlatilag ásványvíz minőségű vízkészleteket csapolnának meg. A klimatikus hatások miatt azonban már évek óta intenzív a vízszintsüllyedés a területen, ebben a helyzetben súlyos veszélyt jelenthet a növekvő vízkitermelés.
A civilek és az ellenzéki politikusok nem tartják kizártnak, hogy az akkugyárakat látnák majd el a Tatai-medence karsztvizével, ám a hatóságok álláspontja továbbra is az, hogy a lakosság növekvő vízigénye miatt van szükség a fejlesztésekre. Épül egy új gerincvezeték a tatabányai ipari park irányába is, a hivatalos magyarázat szerint ez már a biztonságos ipari vízellátás érdekében szükséges, de akkugyárakról itt sem ejtettek szót.
A tatabányai városvezetés is sötétben tapogatózik, amikor a víziközmű-fejlesztések tényleges céljairól szeretne tudomást szerezni. Ezért a közgyűlés a legutóbbi ülésén határozott arról is, hogy 2024 elején rendkívüli ülést tart, amelyre szakértők és más érintett önkormányzatok vezetői mellett meghívja az Északdunántúli Vízmű Zrt. illetékeseit és részletes tájékoztatást kér tőlük a csővezeték-építésekkel és a vízkitermelés növelésével kapcsolatosan. A fideszes képviselők ezt is megszavazták, ám azt ellenezték, hogy az eseményen szakértők is részt vegyenek.
Köszönöm szépen, de a közgyűlésre azt hívok meg, akit akarok
– reagált erre a polgármester. (24.hu)
