Az intézkedések a kínai vezető korrupcióellenes hadjárata részeként történnek.
Kína több mint 200 speciális büntetőtábort épített vagy bővített országszerte, hogy kihallgathassa Hszi Csin-ping korrupcióellenes kampányának gyanúsítottjait – derült ki a CNN vizsgálatából.
A kínai vezető a Kínai Kommunista Párton túl a közszféra széles körére is kiterjeszti a vizsgálatokat. 2012-es hatalomátvétele óta Hszi átfogó kampányt indított a korrupció és a hűtlen kezelések ellen. Példátlan gyorsasággal és léptékkel számolt le korrupt tisztviselőkkel és politikai riválisokkal, miközben megszilárdította a párt és a hadsereg feletti ellenőrzését.
A legfelsőbb vezető, aki jelenleg már harmadik ciklusát tölti, a tisztogatókampányt uralmának állandó és intézményesített jellemzőjévé tette. A CNN szerint egyre inkább a társadalom sokkal szélesebb rétegei ellen használja a legfélelmetesebb eszközeit, amelyeket a tisztviselők kordában tartására használ, a magánvállalkozóktól kezdve az iskolák és kórházak vezetőiig − függetlenül attól, hogy a 99 milliós pártjának tagjai-e vagy sem.
A kiterjesztett büntetés részeként – amelyet „őrizetben tartásnak” neveznek – párnázott felületű falak és éjjel-nappali őrzés várja a foglyokat minden cellában, és a fogvatartottak akár hat hónapig is ott lehetnek anélkül, hogy valaha is találkoznának ügyvéddel vagy családtagjaikkal. Ez annak a rendszernek a kiterjesztése, amelyet a párt már régóta használ arra, hogy kontrollt gyakoroljon és félelmet keltsen tagjaiban.
A fogva tartási rendszer
A párt fegyelmi szerve, a Központi Fegyelmi Ellenőrző Bizottság (CCDI) évtizedeken keresztül egy titkos fogva tartási rendszert működtetett a korrupcióval és más vétségekkel gyanúsított kommunista pártkáderek kihallgatására. A vizsgálat alá vont tisztviselőket hónapokra eltüntették a párt büntetőtelepein, szállodákban vagy más titkos helyszíneken, anélkül, hogy jogi képviselőjük vagy családjuk meglátogathatták volna őket.
Egy névtelenül nyilatkozó ügyvéd a csatornának elmondta, hogy sok ügyfele részletesen beszámolt az őrizetben elszenvedett bántalmazásokról, fenyegetésekről és kényszerített vallomásokról.
Legtöbbjük megadta magát a nyomásnak és a kínzásnak. Azok, akik a végsőkig ellenálltak, elenyésző kisebbségben voltak
− mondta az ügyvéd.
A rendszer nem csak a párttagokat veszi célba, hanem mindenkit, aki „közhatalmat” gyakorol − a tisztviselőktől és köztisztviselőktől kezdve az állami iskolák, kórházak, sportszervezetek, kulturális intézmények és állami tulajdonú vállalatok vezetőiig. Őrizetbe vehetnek olyan személyeket is, akikről úgy vélik, hogy érintettek egy vesztegetési ügyben, például olyan üzletembereket, akiket azzal gyanúsítanak, hogy kenőpénzt fizettek egy vizsgált tisztviselőnek.
Párnázott falú szobák
A pályázati kiírások elemzése azt mutatja, hogy a világjárvány idején az építkezések megtorpantak, de 2023-ban és 2024-ben a projektek száma ismét megugrott. Több fogdát építettek, és több forrást különítettek el olyan tartományokban és régiókban, ahol magasabb az etnikai kisebbségek aránya.
Egy, a CNN által megszerzett, belső használatra szánt dokumentum ritka bepillantást enged abba, hogyan néz ki ezeknek a létesítményeknek a belső tere. Minden fogdában, kihallgatószobában és a gyengélkedőn teljesen kipárnázott falakkal, szekrényekkel, asztalokkal, székekkel és ágyakkal kell rendelkezniük, amelyeknek minden széle le van kerekítve a biztonság érdekében.
A dokumentum szerint nem szabad szabadon hagyni az elektromos vezetékeket vagy konnektorokat, a padlót pedig csúszásgátlóval kell ellátni. A fürdőszobákban a mosdókagylókat és a rozsdamentes acél WC-ket is teljesen ki kell párnázni, a zuhanyrózsákat és a térfigyelő kamerákat pedig a mennyezetre kell szerelni.
Ezek a biztonsági elemek azt hivatottak megakadályozni, hogy a fogvatartottak öngyilkosságot kövessenek el − ez a probléma ugyanis már régóta fennáll. (Index)
