Szeptemberben már néhány kínai cég engedélyt kapott a germánium és a gallium kivitelére, az augusztusi totális exportstop rávilágít arra, hogy a világ második legnagyobb gazdasága hatékony fegyvert vetett be a technológiai jövőért folytatott kereskedelmi háborúban.
Alig egy hónappal azután, hogy Peking bejelentette: korlátozza a félvezetők gyártásához nélkülözhetetlen germánium és gallium exportját, augusztusban ténylegesen a nullára csökkent a kínai kivitel. A nyári exportkorlátozásra azt követően került sor, hogy az Egyesült Államok, Európa és Japán blokkolta a chipek és chipgyártó berendezések kínai értékesítését, hogy megakadályozzák az ország hozzáférését a katonai felhasználásra alkalmas kulcsfontosságú technológiákhoz. Peking ugyanakkor azt állítja, a germánium és a gallium kivitelére szeptemberben már kiadott néhány exportengedélyt.
Még nem látható, hogy mennyire szigorúak a korlátozások, ám ha Kína jelentős mennyiségű exportot blokkol, zavart okozhat a globális ellátási láncban – mondta Xiaomeng Lu, az Eurasia Group igazgatója.
Az amerikai földtani intézet (USGS) adatai szerint tavaly Kína a gallium globális termelésének 98 százalékát, a finomított germánium termelésének pedig 68 százalékát adta.Noha az Egyesült Államok és szövetségesei elvileg alternatív utakat is kereshetnek, a két elem feldolgozására szolgáló független ellátási lánc kiépítése több mint húszmilliárd dolláros beruházást igényelne, és amellett éveket venne igénybe – vélte Marina Zhang, a Sydney-i Műszaki Egyetem docense. A gallium és germánium feldolgozására szolgáló finomítási technológiák és létesítmények nem honosíthatók meg egyik napról a másikra, különösen, ha figyelembe vesszük a kitermelésük és bányászatuk környezeti hatásait – folytatta Zhang.
A két elem éves globális kereskedelmi forgalma ugyan csupán néhány százmillió dollárt tesz ki, de mindkettő kritikus fontosságú a félvezető-, védelmi, elektromosautó- és kommunikációs iparágak ellátási láncai számára, amelyek viszont egyenként több százmilliárd dolláros értéket képviselnek.
A gallium puha, ezüstös színű, késsel könnyen vágható fém. Általában olyan vegyületek előállítására használják, amelyekből a mobiltelefonokba és a műholdas kommunikációs eszközökbe gyártanak chipeket. Ezzel szemben a germánium kemény, szürkésfehér és törékeny félfém, azaz metalloid, amelyet fényt és elektronikus adatokat továbbítani képes optikai szálak gyártására vetnek be. Önmagában egyik sem fordul elő a természetben. Általában az alumínium, cink és réz bányászatának melléktermékeként keletkeznek.
Előállításuk amellett, hogy költséges és technikailag is kihívást jelent, energiaigényes és környezetszennyező is – állítja Ewa Manthey, az ING árupiaci stratégája. Kína azért tett szert domináns szerepre a két fém előállításában, mert képes volt tudatosan olyan alacsonyra szorítani az előállítási költségeket, hogy ezzel máshol nem tudták felvenni a versenyt – teszi hozzá.
A washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja által összeállított adatok szerint 2005 és 2015 között Kína galliumtermelése 22 tonnáról 444 tonnára lőtt ki.
Az agytröszt elemzői szerint Kína az alumíniumiparban szerzett vezető pozícióját használta fel a galliumtermelés felpörgetésére, mivel kötelezte alumíniumtermelőit, hogy hozzák létre a gallium kitermeléséhez szükséges kapacitást. A kínai termelés fellendülésével párhuzamosan 2013 és 2016 között Kazahsztán, Magyarország és Németország is beszüntette a gallium előállítását, habár Németország 2021-ben bejelentette, hogy az emelkedő árakra tekintettel újraindítja a gyártást.
Jellemző adat, hogy Oroszország, Japán és Dél-Korea 2022-ben együttesen a globális galliumkészlet 1,8 százalékát termelte. A germánium esetében kedvezőbb a helyzet, hiszen a kanadai Teck Resources a világ egyik legnagyobb termelője, az amerikai Indium Corporation pedig a germániumvegyületek és -ötvözetek világelső gyártója. A szintén kanadai 5NPlus és a belga Umicore pedig mindkét elemet előállítja.
Összességében azonban a kínai termelést helyettesítő kapacitások kiépítése rendkívül költséges és időigényes lenne – erősítette meg Chris MilleHosszabb távon azonban a piac alkalmazkodik a helyzethez, főleg akkor, ha az árak még feljebb mennek, amire van esély, hiszen a gallium ára kedden 269 dollár volt tonnánként, ami több, mint 17 százalékos emelkedés június 1-jéhez képest. A germánium ezalatt mintegy 3 százalékkal drágult. Néhány globális bányavállalat már jelezte, hogy beszállna az üzletbe, kerül amibe kerül, másrészt mindkét fém helyettesíthető, ha kisebb hatékonysággal is. Végül az Egyesült Államokban programot hirdettek a két elem kinyerésére a használt eszközökből is – olvasható a Világgazdaságban. (hirado.hu)
