Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Kína a technológiai jövőért zajló háborúban bevetette szuperfegyverét

Gazdaság
2023.10.14.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

Szeptemberben már néhány kínai cég engedélyt kapott a germánium és a gallium kivitelére, az augusztusi totális exportstop rávilágít arra, hogy a világ második legnagyobb gazdasága hatékony fegyvert vetett be a technológiai jövőért folytatott kereskedelmi háborúban.

Alig egy hónappal azután, hogy Peking bejelentette: korlátozza a félvezetők gyártásához nélkülözhetetlen germánium és gallium exportját, augusztusban ténylegesen a nullára csökkent a kínai kivitel. A nyári exportkorlátozásra azt követően került sor, hogy az Egyesült Államok, Európa és Japán blokkolta a chipek és chipgyártó berendezések kínai értékesítését, hogy megakadályozzák az ország hozzáférését a katonai felhasználásra alkalmas kulcsfontosságú technológiákhoz. Peking ugyanakkor azt állítja, a germánium és a gallium kivitelére szeptemberben már kiadott néhány exportengedélyt.

Még nem látható, hogy mennyire szigorúak a korlátozások, ám ha Kína jelentős mennyiségű exportot blokkol, zavart okozhat a globális ellátási láncban – mondta Xiaomeng Lu, az Eurasia Group igazgatója.

Az amerikai földtani intézet (USGS) adatai szerint tavaly Kína a gallium globális termelésének 98 százalékát, a finomított germánium termelésének pedig 68 százalékát adta.

Noha az Egyesült Államok és szövetségesei elvileg alternatív utakat is kereshetnek, a két elem feldolgozására szolgáló független ellátási lánc kiépítése több mint húszmilliárd dolláros beruházást igényelne, és amellett éveket venne igénybe – vélte Marina Zhang, a Sydney-i Műszaki Egyetem docense. A gallium és germánium feldolgozására szolgáló finomítási technológiák és létesítmények nem honosíthatók meg egyik napról a másikra, különösen, ha figyelembe vesszük a kitermelésük és bányászatuk környezeti hatásait – folytatta Zhang.

A két elem éves globális kereskedelmi forgalma ugyan csupán néhány százmillió dollárt tesz ki, de mindkettő kritikus fontosságú a félvezető-, védelmi, elektromosautó- és kommunikációs iparágak ellátási láncai számára, amelyek viszont egyenként több százmilliárd dolláros értéket képviselnek.

A gallium puha, ezüstös színű, késsel könnyen vágható fém. Általában olyan vegyületek előállítására használják, amelyekből a mobiltelefonokba és a műholdas kommunikációs eszközökbe gyártanak chipeket. Ezzel szemben a germánium kemény, szürkésfehér és törékeny félfém, azaz metalloid, amelyet fényt és elektronikus adatokat továbbítani képes optikai szálak gyártására vetnek be. Önmagában egyik sem fordul elő a természetben. Általában az alumínium, cink és réz bányászatának melléktermékeként keletkeznek.

Előállításuk amellett, hogy költséges és technikailag is kihívást jelent, energiaigényes és környezetszennyező is – állítja Ewa Manthey, az ING árupiaci stratégája. Kína azért tett szert domináns szerepre a két fém előállításában, mert képes volt tudatosan olyan alacsonyra szorítani az előállítási költségeket, hogy ezzel máshol nem tudták felvenni a versenyt – teszi hozzá.

A washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja által összeállított adatok szerint 2005 és 2015 között Kína galliumtermelése 22 tonnáról 444 tonnára lőtt ki.

Az agytröszt elemzői szerint Kína az alumíniumiparban szerzett vezető pozícióját használta fel a galliumtermelés felpörgetésére, mivel kötelezte alumíniumtermelőit, hogy hozzák létre a gallium kitermeléséhez szükséges kapacitást. A kínai termelés fellendülésével párhuzamosan 2013 és 2016 között Kazahsztán, Magyarország és Németország is beszüntette a gallium előállítását, habár Németország 2021-ben bejelentette, hogy az emelkedő árakra tekintettel újraindítja a gyártást.

Jellemző adat, hogy Oroszország, Japán és Dél-Korea 2022-ben együttesen a globális galliumkészlet 1,8 százalékát termelte. A germánium esetében kedvezőbb a helyzet, hiszen a kanadai Teck Resources a világ egyik legnagyobb termelője, az amerikai Indium Corporation pedig a germániumvegyületek és -ötvözetek világelső gyártója. A szintén kanadai 5NPlus és a belga Umicore pedig mindkét elemet előállítja.

Összességében azonban a kínai termelést helyettesítő kapacitások kiépítése rendkívül költséges és időigényes lenne – erősítette meg Chris Mille

Hosszabb távon azonban a piac alkalmazkodik a helyzethez, főleg akkor, ha az árak még feljebb mennek, amire van esély, hiszen a gallium ára kedden 269 dollár volt tonnánként, ami több, mint 17 százalékos emelkedés június 1-jéhez képest. A germánium ezalatt mintegy 3 százalékkal drágult. Néhány globális bányavállalat már jelezte, hogy beszállna az üzletbe, kerül amibe kerül, másrészt mindkét fém helyettesíthető, ha kisebb hatékonysággal is. Végül az Egyesült Államokban programot hirdettek a két elem kinyerésére a használt eszközökből is – olvasható a Világgazdaságban. (hirado.hu)

Címlapkép forrása: pixabay.com/istockphoto.com
gazdaság
USA–KÍNA-KONFLIKTUS
KÍNA
USA
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.10.14. - 11:03
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Technológiai forradalom egy magyar garázsban: LemonAI

    Technológiai forradalom egy magyar garázsban: LemonAI

  • Befellegzett a visegrádi négyeknek

    Befellegzett a visegrádi négyeknek

  • Orbán: Felgyújtottak egy templomot Kárpátalján

    Orbán: Felgyújtottak egy templomot Kárpátalján

  • Sorra építenek le a magyar nagyvállalatok, több ágazatban is gyorsult a létszámcsökkenés

    Sorra építenek le a magyar nagyvállalatok, több ágazatban is gyorsult a létszámcsökkenés

  • Kiderült, hogy az Air India-gép kapitánya maga kapcsolta le az üzemanyag-adagolót, ez okozta a katasztrófát

    Kiderült, hogy az Air India-gép kapitánya maga kapcsolta le az üzemanyag-adagolót, ez okozta a katasztrófát

  • Novák Katalin több tízmillió közpénzt költött ruhákra az elnöksége alatt, a többségüket a lemondása után ingyen megtarthatta

    Novák Katalin több tízmillió közpénzt költött ruhákra az elnöksége alatt, a többségüket a lemondása után ingyen megtarthatta

  • 7,3-as erősségű földrengés volt Alaszka partjainál

    7,3-as erősségű földrengés volt Alaszka partjainál

  • Ismét kitört az egyik izlandi vulkán, evakuálták az embereket

    Ismét kitört az egyik izlandi vulkán, evakuálták az embereket

  • Fekete-Győr András szerint Tiborcz egyik üzlettársa kereste meg

    Fekete-Győr András szerint Tiborcz egyik üzlettársa kereste meg

  • Besokallt Brüsszel az uniós pénzek ellopása miatt, drasztikus lépést jelentettek be

    Besokallt Brüsszel az uniós pénzek ellopása miatt, drasztikus lépést jelentettek be

  • Furcsán és egy kaptafára születtek, majd módosultak a MÁV és egy NER-közeli cég vasúti szerződései

    Furcsán és egy kaptafára születtek, majd módosultak a MÁV és egy NER-közeli cég vasúti szerződései

  • Kiderült, mi a baj a magyar iparral: ezért csökkent a termelés

    Kiderült, mi a baj a magyar iparral: ezért csökkent a termelés

  • Hiába reklamált Mészáros ásványvizes cége, nem ők nyerték a MÁV 902 milliós tenderét

    Hiába reklamált Mészáros ásványvizes cége, nem ők nyerték a MÁV 902 milliós tenderét

  • Megszületett a megállapodás Budapest finanszírozásáról

    Megszületett a megállapodás Budapest finanszírozásáról

  • Úgy verte át, rúgta ki és hagyta cserben az olasz multi a magyar munkavállalóit, ahogy a 90-es években volt szokás

    Úgy verte át, rúgta ki és hagyta cserben az olasz multi a magyar munkavállalóit, ahogy a 90-es években volt szokás

  • Nemet mondtak a pedagógusok javaslataira, az Orbán-kormány nem akar változtatni a tanárértékelés rendszerén

    Nemet mondtak a pedagógusok javaslataira, az Orbán-kormány nem akar változtatni a tanárértékelés rendszerén

  • Amerikaiak 185 milliárdért vennének meg egy magyar céget

    Amerikaiak 185 milliárdért vennének meg egy magyar céget

  • Orbán: Brüsszelben áll a bál, kitört a vihar!

    Orbán: Brüsszelben áll a bál, kitört a vihar!

  • Önazonossági törvény: megvan az első település, amely rendeletet hozott

    Önazonossági törvény: megvan az első település, amely rendeletet hozott

  • Orbán két miniszter kivételével jelentősen emelte a kormánytagok fizetését

    Orbán két miniszter kivételével jelentősen emelte a kormánytagok fizetését

  • Új jelölésre lehetnek figyelmesek az autósok

    Új jelölésre lehetnek figyelmesek az autósok

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element