Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Kikutatták, hogy a magyarok nem demokráciában élnek

Belföld
2023.07.11.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

Ha ez nem demokrácia, akkor mi?

Közkeletű nézet szerint a magyar választókat a saját jólétük érdekli, a demokráciával kapcsolatos kérdéseket távolinak, lényegtelennek gondolják – a demokrácia megléte sokak számára nem is támogatandó. E vélekedés szerint egy szűk ellenzéki magon („a belvárosi értelmiségen”) kívül senki nem gondolja azt sem, hogy Magyarországon diktatúra lenne.

Az első állításban van igazság, 2022 őszén a megélhetési költségek, az alacsony fizetések és az egészségügyi ellátás alacsony színvonala volt az első három helyen az ország problématérképén, azonban 13 százaléknyi válaszadó elsőnek, másodiknak vagy harmadiknak a demokrácia leépülését jelölte meg (még a kormánypártiak 10 százaléka is így nyilatkozott). A European Social Survey 2020-as felmérése szerint a magyar lakosság 76 százaléka tízes skálán legalább 8-as értéket ad arra a kérdésre, hogy mennyire fontos neki, hogy az országot demokratikusan kormányozzák, 44 százalékuk pedig a maximális értéket adta. Erre a felmérésre adott válaszból persze nem következik semmilyen cselekvés, de az sem igaz, hogy a magyar választót 2010 óta sose mozgatta volna meg a demokrácia kérdése. A 2011. december 23-án elfogadott új választási törvényt az egyik legeseménydúsabb tiltakozás követte az Orbán-rendszer történetében, a 2018-as harmadik kétharmados győzelem utáni tüntetések pedig talán a legerőteljesebbek, legnagyobb létszámúak voltak.

A demokrácia iránti legalábbis elvi elkötelezettség viszont a magyarok nagy többségére jellemző: az MTA TK 2020-as kutatása szerint a társadalom 69 százaléka a demokráciát tartja a legjobb (vagy legalábbis a legkevésbé rossz) rendszernek, 22 százalék volt közömbös, és mindössze 3 százalék preferálta a diktatúrát (6 százalék pedig nem tudott véleményt alkotni). Osztályhovatartozás, iskolai végzettség szerint sem voltak jelentős különbségek e tekintetben. Párthovatartozás szerint pedig azt tapasztaltuk, hogy – kis különbséggel, de – éppen a kormánypártok hívei válaszolták azt a legnagyobb arányban, hogy „a demokrácia minden más politikai rendszernél jobb”. Ez persze nem meglepő, tekintve, hogy a rendszer önképében, legitimációjában központi helyet foglal el a demokrácia: az Orbán-kormány számtalan intézkedése során hivatkozik a választási eredményre, arra, hogy az emberek mögötte állnak a nyugati, „globalista”, „liberális” elittel szemben – hasonlóan számos más populista vezetőhöz. Tehát különböző indíttatásból ugyan, de az ellenzékiek és a kormánypártiak politikai térképén is fontos helyen áll a demokrácia.

A 2020-as ESS kutatásban mindössze 9 százalék nyilatkozott úgy, hogy elfogadható az, ha egy erős vezető a törvények felett áll. Miközben persze a társadalomban erős a tekintélyelvűség, a demokrácia (legalábbis nyílt) tagadása, de még a rendszerközömbös álláspont is egy kisebbség sajátja, e kisebbség aránya ráadásul az MTA TK kutatása szerint csökkent 2017/2018-hoz képest.

Igény tehát volna rá, még úgy is, hogy igazán erős nyomást a kormányra ebben az ügyben nem (sem) sikerült helyeznie az ellenzéknek. A 21 Kutatóközpont 2023. áprilisi adatai pedig azt is demonstrálják, hogy az emberek jelentős többsége észleli a demokrácia hiányát, és mentes a rendszer demokratikusságával kapcsolatos illúzióktól.

A táblázatból látható, hogy kérdésfeltevéstől függően egyötöd-egyharmad gondolja úgy, hogy Magyarországon demokrácia van, a társadalom fele szerint viszont nincs demokrácia (míg nagyjából minden negyedik válaszadó nem tudott vagy nem akart választani a két opció közül). A legtöbben azzal értenek egyet, hogy Orbán Viktor hatalomra jutása után kevésbé lett demokratikus az ország, és más országokhoz képest Magyarország kevésbé számít demokratikusnak.

Egyedül a diktatúra nyílt kimondása volt valamivel kevésbé jellemző, de 42 százalék ettől sem riadt vissza. Ez annál is inkább figyelemre méltó, mert ezt az álláspontot következetesen még az ellenzéki politikusok közül is kevesen képviselik.

A választások szabad és tisztességes voltát illetően hasonló megoszlásokat tapasztaltunk a 2023. májusi adatfelvételünkön is, csak ott nem ötös, hanem négyes skálán kérdeztük ugyanezt. - írja a 24.hu

Az ellenzéki és a Kétfarkú Kutya Pártot támogató szavazók elsöprő többsége, 73 százaléka hajlott a diktatúra felé, de a bizonytalanok és a Mi Hazánk szavazók 44 százaléka is ezen a véleményen volt. A két csoport mindössze 7, illetve 16 százaléka látja úgy, hogy Magyarországon demokrácia van. A kormánypártiak esetében nagyjából fordított a helyzet: 70 százalékuk demokráciában érzi magát, ám 30 százalékuk legalábbis ingadozó ebben a kérdésben (12 százalék kifejezetten diktatúrának látja a jelenlegi rendszert).

Talán még többet mond a választók helyzetértékeléséről az, hogy hat elnevezés közül melyikkel illetik a magyar politikai rendszert. A táblázatban szereplő első három elnevezés negatív, diktatórikus viszonyokat feltételez, az illiberális demokrácia, a polgári demokrácia és a NER kifejezések viszont a miniszterelnök által is használt fogalmak. Szó szerint ugyanazok a kategóriák és ugyanaz a kérdésfeltevés volt a kérdőívben, mint amit 2017-ben a Medián használt egy HVG-ben publikált kutatás során (kivétel a mindössze 2 százalék által preferált „fasisztoid” jelző, amit elhagytunk). Összességében ennél a kérdésnél is azt látjuk, hogy a magyar lakosság fele úgy ítéli meg, hogy diktatúrában él, 40 százalék pedig demokráciának látja a rendszert. 2017-hez képest volt némi elmozdulás, az akkori 5 helyett 2023-ban már 11 százalékponttal többen jelölték meg a diktatúrát jelentő opciókat, mint a demokráciát feltételezőket. Ahhoz képest viszont minimális a véleményeltolódás, hogy az első adatfelvétel időpontjában még csak két kétharmados győzelem, az ideinél viszont már négy volt mögöttünk. 2012-höz képest ugyanakkor jelentős változás történt: akkor még a társadalom többsége szabad és tisztességes választásnak minősítette a legutóbbi, a még a korábbi szabályok alapján megtartott 2010-es választást (100-as skálára vetítve 58-as átlagpont, szemben a 2023-as – az előző táblázatból számított – 45-ös értékkel). Látható tehát, hogy

a magyarok jelentős része mindig is szkeptikus volt a demokráciát és a választás szabadságát illetően, de a szkeptikusok nem alkottak többséget – az Orbán-rendszer kifejlődéséig.

Visszatérve a 2023-as adatokra, a vélemények polarizáltságát jelzi, hogy a három demokratikus válaszlehetőség közül a nagy többség a „radikálisabb” álláspontot képviselte: a demokráciát érzékelők leginkább a polgári demokrácia opciót választották, ami a rendszer kifogástalan állapotára utal. A diktatórikus válaszok esetében sem finomkodtak a válaszadók: a leggyakoribb a „maffiaállam” említése volt, amellyel – minden bizonnyal – a rendszer korruptságát, hatalmi-anyagi öncélúságát akarták érzékeltetni a megkérdezettek. Az „átmenetibb”, „kompromisszumosabb”, valamennyire talán mindkét oldal számára értelmezhető válaszopciók, mint az illiberális demokrácia és a tekintélyuralmi rendszer jóval kevésbé voltak népszerűek. Pártpreferencia szerinti bontásban ismét azt látni, hogy az ellenzékieknek és a kormánypártiaknak is nagyjából az ötöde ért egyet a „túloldali” állásponttal, a bizonytalanok és a Mi Hazánk szavazói viszont sokkal közelebb állnak az ellenzéki társaikhoz, mint a kormánypártiakéhoz.

Összességében: a kormánypárti szavazók viszonylag fegyelmezetten követik a kormánypárti álláspontot, ugyanakkor nagyjából negyedük igencsak kritikus, valószínűleg tehát nem ezek miatt a kérdések miatt, hanem ezek ellenére szavaz a Fideszre. Ellenzéki álláspontról ugyanakkor nem beszélhetünk, az ellenzék ugyanis ebben a kérdésben nemcsak hogy nem egységes, hanem abban is eltérő stratégiák vannak, hogy mennyire kívánják napirenden tartani a kérdést. Míg 2014 előtt – a Jobbiktól is megkülönböztetve – „demokratikus ellenzéknek” hívták magukat a baloldali, liberális és zöld pártok, addig az utóbbi években már kísérlet sincs közös elnevezés kialakítására, sem a rendszerrel, sem az ellenzékkel magával kapcsolatban. A társadalmi többség azonban az ellenzéki pártok határozott iránymutatása nélkül is kialakult a politikai rendszert illetően: az ellenzéki szavazók a legtöbb kérdésben még egységesebbek is voltak, mint a kormánypártiak. Úgy is megközelíthetnénk ezt, hogy

az ellenzéki és még a bizonytalan szavazók is jóval határozottabban állítják, hogy diktatúrában élnek, mint az ellenzéki politikusok jelentős része.

(24.hu)

21 kutatóközpont
demokrácia
közvélemény-kutatás
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.07.11. - 05:44
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Kiugróan sokan szabadulnának a balatoni ingatlanjaiktól

    Kiugróan sokan szabadulnának a balatoni ingatlanjaiktól

  • Orbán Viktor az amerikai-magyar kapcsolatok jövőjéről értekezett, de Donald Trump tanácsadójával is találkozott Washingtonban

    Orbán Viktor az amerikai-magyar kapcsolatok jövőjéről értekezett, de Donald Trump tanácsadójával is találkozott Washingtonban

  • „Figyelj, nyomigyerek” – Ceglédi Zoltán ismét nekiment Magyar Péternek

    „Figyelj, nyomigyerek” – Ceglédi Zoltán ismét nekiment Magyar Péternek

  • Félbe kellett szakítani az Operaház előadását: „Ez bármilyen kényszer-büfészünetnél kínosabb volt”

    Félbe kellett szakítani az Operaház előadását: „Ez bármilyen kényszer-büfészünetnél kínosabb volt”

  • Nagyon érdekli a Fideszt, mennyit foglalkoznak az emberek Magyar Péterrel

    Nagyon érdekli a Fideszt, mennyit foglalkoznak az emberek Magyar Péterrel

  • A cseh és a lengyel miniszterelnök kiabált Orbánnal

    A cseh és a lengyel miniszterelnök kiabált Orbánnal

  • A következő évtizedben gyakorlatilag jégmentessé válhat az Északi-sarkvidék

    A következő évtizedben gyakorlatilag jégmentessé válhat az Északi-sarkvidék

  • Három nagy pornóoldal beperelte az EU-t

    Három nagy pornóoldal beperelte az EU-t

  • Az ország egyik legjobb gimnáziumát vinnék el Köves Slomóék

    Az ország egyik legjobb gimnáziumát vinnék el Köves Slomóék

  • Gazdatüntetés Budapesten és a vidék 12 pontja

    Gazdatüntetés Budapesten és a vidék 12 pontja

  • Átlagos idő, kevesebb eső

    Átlagos idő, kevesebb eső

  • Svédország hivatalosan is a NATO-tagja lett

    Svédország hivatalosan is a NATO-tagja lett

  • Nem lesz Békemenet március 15-én, megindokolták a döntést

    Nem lesz Békemenet március 15-én, megindokolták a döntést

  • Novák Katalin díszvacsorán járt Orbánnál

    Novák Katalin díszvacsorán járt Orbánnál

  • Pénteken dől el, hogy szabadulhat-e a lúgos orvos

    Pénteken dől el, hogy szabadulhat-e a lúgos orvos

  • Deutsch Tamás rendkívüli kéréssel fordult ocsis Mátéhoz

    Deutsch Tamás rendkívüli kéréssel fordult Kocsis Mátéhoz

  • Kényszerleszállást hajtott végre a Wizz Air egyik repülőgépe Kolozsváron

    Kényszerleszállást hajtott végre a Wizz Air egyik repülőgépe Kolozsváron

  • A Boldog-ügy koronatanúja a bíróságon azt mondta, megfenyegették, hogy a képviselő „kib@szatja” a pályázatait, ha nem működik együtt

    A Boldog-ügy koronatanúja a bíróságon azt mondta, megfenyegették, hogy a képviselő „kib@szatja” a pályázatait, ha nem működik együtt

  • Titkolja a külügy, hogy megfosztották-e Balog Zoltánt diplomata útlevelétől

    Titkolja a külügy, hogy megfosztották-e Balog Zoltánt diplomata útlevelétől

  • Orbán Viktort és Moszkvát sejtik a spanyolok a Talgo megvásárlása mögött

    Orbán Viktort és Moszkvát sejtik a spanyolok a Talgo megvásárlása mögött

  • Fenntartóváltás csak a szülői közösség, a diákönkormányzatok és a pedagógus közösség egyöntetű támogatásával lehetséges

    Fenntartóváltás csak a szülői közösség, a diákönkormányzatok és a pedagógus közösség egyöntetű támogatásával lehetséges

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element