Van, ahol heti egy műtétet végeznek, máshol a számokkal trükköznek, miközben rekordszintű az ágyak kihasználatlansága.
Pálosi Mihály a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főosztályvezetője a Magyar Kórházszövetség konferenciáján a várólistákról adott helyzetjelentést, valamint a várólistát csökkentő program eredményeiről számolt be. Kiss Zsolt NEAK-főigazgató szerint erre nem lehet megoldás a magánszolgáltatók bevonása, az intézményi eltérések miatt szigorúbban ellenőriznek a jövőben, csakúgy, mint az eltérő kontrolling adatok miatt. Mint elhangzott, a Heves vármegyei pilot alapján számolnák fel az újraképződő kórházi adósságoknak.
A várólistákat 2010 óta követik nyomon, azóta összesen 70 milliárd forint érkezett ezek csökkentésére, ami a a NEAK főosztályvezető szerint 2020-ig szép eredményt is hozott. „A Covid után vannak területek, ahol gyakorlatilag visszatértünk a kezdetekhez”– jegyezte meg Pálosi Mihály. Évente 60 millió orvos-beteg találkozás történik, és 800 ezer műtét, ebből 240 ezer műtétnél van várólista, 27 ezren 60 napon túl várakoznak. Most Magyarországon az egyik leggyakrabban végzett beavatkozás a szürkehályog műtét, évente 95 ezer operációt végeznek, jelenleg 4500-an vannak várólistán. A szakorvostól a műtőig a szürkehályog esetében átlagban 45 nap telik el, ugyan a háziorvostól a szemészig eltelt időt egyelőre nem mérik.
Végtelenné váló listák
A csípő és a térdprotézis műtéteknél még hosszabb a lista. Előbbinél 3 hónaptól háromnegyed év, mire sorra kerül valaki a 7 ezer várakozó közül, a 13 500 térdprotézis-operációra váró sorában szerencsés esetben fél év után elvégzik az eljárást, amire a többség egy évet vár, de van, ahol még ezt követően is hónapokat kell várni. Ebből a szempontból, a Nyugat-Dunántúlon, vagy Észak- Magyarországon élők rosszabb helyzetben vannak. A gerincműtét néhány száz beteget érint, a speciális eljárást csak néhány intézmény végzi az országban.
A csípőprotézis műtéteknél majdnem a kezdetekhez tértünk vissza, a térdprotézis operációknál pedig jelentős pozícióvesztés történt
– fogalmazott a főosztályvezető, hozzátéve, a NEAK adatai szerint intézményenként ezekben elég nagy a szórás. Azon feltételezés mentén, hogy nem mindenhol egyenlőek a feltételek a listára kerülést illetően, szakmai tagozattal együtt várólista protokollokat terveznek, amiből kiderül, milyen feltétel alapján kap előjegyzést a beteg, és hogyan lehet előrébb kerülni.
Fel nem használt finanszírozások
„Év elején kiosztunk egy keretet, idén intézményenként kétezer műtétre szólt, aminek szeptember 30-ig időarányosan kevesebb mint a felét sikerült teljesíteni” – ismertette, rávilágítva, a kórházak fele még el sem kezdte ezen összegek felhasználását, ami főleg csípő és térdprotézis műtétre vonatkozik.
Az orvosok 20 százaléka végzi a műtétek 80 százalékát, ilyen műtét elvégzésére 200 orvosnak van kompetenciája, a jelenlegi adatok szerint 54 orvos viszi az operációk negyedét
– tudatta a NAV főosztályvezetője.
„Vannak, akik hetente csak egyszer műtenek, évente mindössze 50 alkalommal. Pest vármegyében nincs nagy mozgás a betegek részéről operáció miatt. A nálunk jobb helyzetben lévő országokban centrumokba tagozódik az ilyen ellátás. A várólisták az egészségügyi ellátásnak tulajdonképpen egy kicsi szelete, 2400 műtétről van szó. Azt látja a NEAK, hogy az ő részükről finanszírozási akadálya nincs a műtétek elvégzésének a finanszírozott műtétek felére nem kerül sor, illetve elég nagy eltérések vannak ebben intézményenként a listára kerülést illetően”– mondta.
Erre szakmai szabályrendszert vezetnének be. Felvetette, hogy helyben legyen műtét vagy az eljárásban gyakorlott heti 30-40 műtétet elvégző központban. A NEAK főigazgató, Kiss Zsolt hozzátette, örülnének, ha kikerülne a közbeszédből a várólista, az említett kórházakban heti két műtéttel már felére lehet redukálni a várakozási időt. Az 5 milliárdos várólista csökkentő forrásból még 3 milliárd felhasználható, mint rámutatott, ez a többletműszakok költségét is fedezné.
Idén négyezer protetikai műtétet magánszolgáltatónál végeztek el, ennyi család került olyan helyzetbe, hogy 2-4 millió forintot ki kellett termelnie
– Kiss Zsolt szerint ez nem maradhat így.
Problémás a magánszolgáltató bevonása
A NEAK-főigazgató a belügyminisztert idézve elmondta, át kell gondolni, milyen módon engedjük át a magánpraxisba a teljes munkaidőben foglalkoztatott orvosokat. Mint megemlítette, több fórumon elhangzott olyan javaslat, hogy erre a tevékenységre beengednek magánszolgáltatókat.
Ez legalább 1,5 millió forintos kiadással csak annak az orvosnak jelentene valamilyen co-payment megoldást, aki közfoglalkoztatottként is el tudja végezni a műtétet. Magam részéről nem támogatom ezt, ebben a rendszerben kell megoldást találni a várólisták redukálására
– szögezte le. Kőrösi László főigazgató-helyettes elmondta, van olyan vidéki egyetemi intézmény, ahol nem tesznek eleget a jogszabályi előírásnak, mely szerint térben és időben elkülönített módon kell működnie a köz és magánellátásnak. „A betegek ugyanazon az ágyon fekszenek, ugyanott és ugyanazzal az eszközökkel műtik őket a közellátási munkaidőben” – sorolta. Feltételezik, hogy ez a probléma több helyen létezik, így közlésük szerint a jövőben a magánellátók még nagyobb térnyerésével szigorúbban ellenőrzi a NEAK.
Rekordszintű az ágyak kihasználatlansága
Kiss Zsolt hangsúlyozta, a biztosító szempontjából kiszámíthatóbb, ha beépül a minőségelvű finanszírozási rendszerbe. „A havi jelentős esetszám elmaradás nem egészséges az ellátórendszer szempontjából” – jelentette ki. Elmondta, történelmi csúcsot értünk el a kórházi ágyak kihasználatlanságában, amire a Covid-időszakon kívül nem volt példa. A rövidebb benntartózkodási idővel járó aktív fekvőbeteg osztályokon 42561 ágyból 3764 szünetel, bár ebben benne vannak ugyan az átalakítások miatt lezárt részek is és regionálisan nagy a szórás, de a krónikus fekvőbeteg ellátás 26 ezer ágyánál hasonló a kihasználatlansági arány – ismertette a főigazgató.
Előadásában arra is kitért, hogy a NEAK kiadásainak 42 százalékát, az alapellátást és a fogorvosokat is beleszámolva 1,1 ezer milliárd forintot már az emelt bérek kifizetése teszi ki. A mozgó bérek költsége még ez év elején havi 74-75 milliárdos tételt jelentett, decemberre már 77 milliárdot kell a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek erre kifizetni. „A biztosító számára kiszámíthatóbb lenne, ha a bérelemek beépülnének az alapbérbe” – fűzte hozzá. Így a 198 ezres alapbér 420 ezres fix bérre, a krónikus fekvőbetegellátás 6600 forintos napidíja 13300 forintra emelkedne.
A kórházi adósságállományról szólva elmondta – az egészségügyi államtitkár korábbi közlését alátámasztva –, hogy október végén 117,6 milliárd forint volt a lejárt kötelezettségállomány. „A konszolidáció egy része még idén, a fennmaradó tétel térítése legalább januárban megtörténik”– fogalmazott.
Modellezett valós ráfordítás
A főigazgató megemlítette, hogy osztályos kontollingban is 20-25 százaékos eltéréseket tapasztaltak egyes intézményeknél. Kiss Zsolt szerint már januárban közelebb kerülhetnek egymáshoz a kórházi finanszírozás és a valós kiadások számai, a Takács Péter által is említett ráfordítás adatgyűjtéssel, „ha nem is intézményi szinten, hanem összellátórendszeri szinten ki tudjuk egyenlíteni a folyamatokat”. A Heves vármegyei pilotprogram alapján jobban meg tudják határozni többek között az egy betegre eső „hotelköltségeket”, azaz a kórházi benntartózkodással járó étkezés, mosdatás, rezsikiadásokat.
A NEAK főigazgató-helyettese Kőrösi László elmondta, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságnak (KEF) a kórházak üzemeltetése éves szintem 30 milliárd forintos tételt jelent. A ráfordítás adatgyűjtés projekt részleteiteiről beszámolva ismertette, hogy az egri kórházban indult aminek kiadásaiból országos átlagot becsülve, már beépítették a költségvetésbe a havonta 1,5 milliárdos éves szintem 150 milliárdos pluszforrást. A modellhez a pilotprogram részeként csatlakozik a gyöngyösi és hatvani kórház, és további hét intézmény, a nyíregyházi, székesfehérvári, győri, a GOKVI, a Korányi, az Uzsoki kórház került be a folyamatba. Mint kiemelte, ezzel a betegségcsoportokhoz köthető kiadások 80-90 százalékát meg tudják határozni.
A valós értéken történő finanszírozás a cél, az adósság állomány növekedésének megszakítása
– hangsúlyozta.
Megjegyezte, a jelenlegi rendszer nem feltétlenül a megfelelő ellátásra ösztönöz ,,inkább az adósságállományról szóló jelentés jó előkészítésére”. Elmondása szerint van olyan intézmény, amely nagyon gyanúsan viselkedik ebből a szempontból: havi 2-3 milliárd forinttal nő a lejárt adósságállománya, a konszolidáció után ismét megemelkedik, mikor rájön, hogy figyelik, akkor hirtelen csökken dokumentált tartozás. „Ez nem járható út, amit felismert a belügyminiszter is, ezért az ilyen intézményeket kiemelt figyelemmel fogjuk kísérni” – húzta alá a A NEAK főigazgató-helyettese. (Index)
