Milyen hatásai lehetnek a két éves csúcsra érő államadósságnak?
Megszorítások is elképzelhetőek, ha nem sikerül lejjebb vinni az államadósságot a kívánt szint közelébe, és biztosan megérzik majd az emberek is, hogy ekkora a hiány - ezt mondta Bukovszki András, a CIB Bank elemzője, mikor arról kérdezte a Pénzcentrum, hogy milyen hatásai lehetnek a két éves csúcsra érő államadósságnak.
Madár István, a Portfolio vezető elemzője szerint azonban kár a vészharangokat kongatni, beszédes viszont, hogy akár a választások előtti osztogatást is előrébb hozhatja a kormány, ha úgy döntenek. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a magasabb kamatok lehetnek veszélyesek, Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője szerint pedig semmi meglepő nincs a magas államadósságban, de figyelni kell arra, hogy év végére mekkora lesz. Miért lett ekkora a hiány a büdzsében, és mit tehet a kormány annak érdekében, hogy lejjebb menjen? És mit fog érezni belőle az átlagember?
A Magyar Nemzeti Bank friss jelentése szerint az év elején Magyarország GDP-arányos államadóssága 75,9%-ra nőtt, az államháztartás hiánya pedig továbbra is magas, bár az előző év elejéhez képest csökkent, miközben a háztartások megtakarítási hajlandósága jelentős, ami hozzájárul a külső egyensúly javulásához - minderről a Pénzcentrum is beszámolt a héten.
A szakértőket most arról kérdeztük meg ezzel kapcsolatban, hogy vajon szükséges lehet-e kiigazítás a büdzsében, hová vezethet még a csúcson lévő államadósság. Kijelenthető-e, hogy nagy a baj, valamint pontosan mit jelent az az átlagembereknek, ha ekkroa szinten van az államadósság mértéke?
75 százalék fölött jár a hiány
A jegybank által közzétett legújabb pénzügyi számlák statisztikája három fontos makroökonómiai trendet tárt fel az év első negyedévével kapcsolatban. Az adatok szerint a bruttó hazai termék (GDP) arányában kifejezett magyar államadósság
75,9%-ra nőtt az időszak végére, ami a 2022-es év második negyedéve óta a legmagasabb érték.
Ez arra utal, hogy az év végi államadósság-kezelési gyakorlat ismét előtérbe került, amely korábban, különösen a 2010-es évek elején volt jellemző. Ebben az időszakban a kormány több pénzügyi manővert is alkalmazott az adósságszint ideiglenes csökkentése érdekében.
Az államháztartás hiánya ugyanakkor enyhén mérséklődött, de továbbra is magas szinten maradt. A szezonálisan igazított adatok alapján a GDP-arányos deficit 6,5% volt az első negyedévben, ami az elmúlt egy év legnagyobb értéke, bár ez alacsonyabb a tavalyi év eleji adatoknál. Ennek eredményeként a négy negyedéves gördülő deficit 5,7%-ra csökkent. Bár ez még mindig magasnak tekinthető és bizonyos kockázatokat rejt magában az idei 4,5%-os hiánycél elérését illetően, remény van arra, hogy a gazdaság újraindulásával javulhatnak ezek a mutatók.
Nincs még baj
Madár István, a Portfolio vezető elemzője azt mondta lapunk kérdésére: a vészharangokat korai megkongatni, mert az államadósság rendezése a tervek szerint, kimondott rendben zajlik.
Egyáltalán nem állítható, hogy nagy lenne a baj, hiszen jelenleg az államadósság finanszírozása teljesen megnyugtató módon, rendben zajlik. Ugyanakkor ez egy kockázatos pozíció, mert amennyiben a világgazdaságban nagyon kedvezőtlenre fordulna a hangulat, akkor a befektetők először a magas és nem csökkenő adósságállományú országoktól vonják meg a bizalmat. Ezt a kockázatot viszont mérsékli, hogy a lakosság kezében van az államadósság jelentős része
- mondta Madár István. Arra is kitért, hogy talán ebben az évben már nem is lesz szükség kiigazításokra, mert a GDP-arányos hiány is jónak mondható. Ennek ellenére is elképzelhető azonban, hogy a választások előtti "költekezést" előrébb hozhatják.
Most úgy látjuk, hogy az idei évben 4,5-5%-os tartományba további kiigazítások nélkül is lejön a GDP-arányos hiány, tehát akár megúszható a további kiigazítás az idén. Viszont azt is fontos látni, hogy a jövő évi további hiánycsökkentési terv már nem teljesül, mert az eddigi kiigazítási lépések egyszerű kiadáseltolások, a jövő évet terhelik. Ha a választás előtti, klasszikus költekező évben a gazdaságpolitika szeretne szavazatokat szerezni, előbbre hozhatja a kiigazítási lépéseket, mondjuk a júniusi választások utánra. Ezzel a jövő évi költekezéshez mozgásteret teremthet
- tette hozzá a Portfolio vezető elemzője. Végezetül elmondta, hogy a családok pénztárcája viszont megérhezheti a magas államadósságok: plusz adókra, illetve más sarcokra is lehet számítani, ha az államnak pénzre lesz majd szüksége.
A magasabb adósság azt jelenti, hogy amikor a kormány felveszi a hitelt, több pénze lesz költekezni. A későbbiekben viszont a kamatterhek egyre jobban nyomják a vállát, ezek kifizetése miatt pedig bevételekre van szüksége. Egy ideig ezt újabb eladósodásból lehet fedezni, de hosszabb átvon muszáj csökkenő pályára állítani az adósságot, és akkor a kamatok forrása már valamilyen klasszikus állami bevétel, például adó lehet, vagy bizonyos állami szolgáltatások rontása. Vagyis minél nagyobb egy ország adóssága, annál erősebb az állami bevételéhség, ami aztán valahogy a lakosság terheinek emelkedéséhez vezet
- zárta gondolatait Madár István.
Orrnehéz büdzsé
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint leginkább a kamatkiadások emelték csúcsszintre az államadósság mértékét, ráadásul magából a stzruktúrából is következett, hogy most így állunk.
A jelenlegi információk alapján túl korai lenne kijelenteni, hogy az év végén az államadósság-ráta, hogyan zárhat. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a magyar költségvetés kiadási oldala orrnehéz, amely azt jelenti, hogy jellemzően az év első hónapjaiban történik a kiadások túlnyomó többsége. Az idei évben a kamatkiadások mértéke (főként lakossági oldalon) kifejezetten magasan alakultak az elmúlt évekhez képest, mely rányomta a bélyegét a költségvetési hiányra. Ebből az orrnehéz kiadási struktúrából következik az Államadósság Kezelő Központ finanszírozási stratégiája is, hogy folyamatosan biztosítani tudják az elegendő finanszírozási szükségletet az államháztartás számára. Emiatt láthatjuk azt, hogy az év kezdetekor rögtön devizakötvény kibocsátásra kerül sor, mely mellett az intézményi kötvénykibocsátás is jellemzően az időarányos terv felett teljesít
- mondta Virovácz Péter. Szerinte a családok leginkább a hitelkamatok emelkedésén fogják azt megérezni, hogy hogyan áll éppen az államadósság kérdése.
Az államadósság mértéke közvetlen és közvetett módon egyaránt hatással van a reálgazdasági szereplőkre. Egyrészt a magasabb államadósság jellemzően magasabb kamatkiadással párosul, pláne akkor, ha az ország valutája nem tartalékvaluta (pl. dollár). A magasabb kamatkiadás pedig szűkíti a költségvetés mozgásterét, hiszen a hiánycél tartása érdekében az elsődleges egyenleget (az az egyenleg, amely a kamatkiadásoktól megtisztítja a költségvetés egyenlegét) kell még inkább kordában tartani. Vegyünk egy egyszerű példát: ha 3% a kitűzött hiánycél, akkor nagyon nem mindegy, hogy a kamatkiadások mértéke 3%, vagy éppen 6%. Hiszen az első esetben az elsődleges egyenleget nullán kell tartani (se nem restriktív, se nem expanzív), de a második esetben az elsődleges egyenlegen kell egy 3 százalék mértékű kiigazítást eszközölni. Vagyis a nap végén kevesebb forrás jut potenciálian produktív állami kiadásokra. Másrészt az államadósság mértéke befolyásolja az ország kockázati felárát, amely jellemzően beépül különböző hiteltermékek kamatlábaiba, így, ha magas az államadósság, akkor a reálgazdasági szereplők ceteris paribus magasabb kamaton juthatnak csak hitelhez
- tette hozzá az ING vezető elemzője.
Több, mint a hiánycél, és ez nem optimális
Az OTP válaszában azt írta, hogy legalábbis kétséges, hogy idén egyáltalán csökkenhet-e az adósságráta. A covid utáni kormányzati költekezést még nem heverte ki egészen a költségvetés.
A Covid válság kapcsán indult kormányzati költekezést követően a hiány tartósan a GDP 6%-a feletti tartományban ragadt, amelyet tavaly sem sikerült csökkenteni. Idén és jövőre a gazdasági kilábalással párhuzamosan a GDP arányos hiány 5% környékére csökkenhet, amely azonban továbbra is magasabb az idei, 4,5%-ra emelt hiánycélnál is és jócskán meghaladja a fenntartható, illetve a piac és az EU által elvárt 3% alatti mértéket. Az államadósságráta pedig tavaly a magas hiány és a recesszió ellenére csökkent, mert a magas infláció miatt a nominális GDP gyorsan bővült, de az idei évben az alacsonyabb hiány ellenére is kétséges, hogy csökken-e majd az adósságráta, mert a visszaeső infláció miatt kisebb mértékben bővül a nominális GDP, mint 2023-ban
- kezdték válaszukat. Elmondták ugyanakkor, hogy a probléma azért nem akkora, mint sokan láttatják.
A hiány és az államadósság éven belüli lefutása nem egyenletes, így nem meglepő, ha egy-egy évközi negyedév adata magasabb értéket mutat, a kormány számára azonban elsősorban az év végi érték a lényeges, hiszen az adósságszabály erre vonatkozik. A hiány az év elején jellemzően magasabb, mint az év további részében, így az időarányosnál nagyobb első három havi hiány nem jelenti azt, hogy az első negyedéves deficitet néggyel megszorozva jó becslést kapnánk az egyész évi deficitre. A költségvetés év eleji rosszabb teljesítményének hátterében jelentős részben az áfa-bevételek szezonalitása áll, amelyet az utóbbi években a 13. havi nyugdíj februári kifizetése és idén az inflációkövető állampapírok kamatfizetése, illetve egyes kifizetések következő évre halasztása is tovább növelt. Emellett az első negyedéves adósságot az is emelte, hogy az év végén az alacsonyabb adóság kimutatása érdekében a kormány jellemzően kevesebb kötvényt bocsát ki és lecsökkenti biztonsági tartalékát, amit a kincstári egységes számlán (KESZ) tart, majd ezt jellemzően még az első negyedévben nagyobb kibocsátással pótolja, így ilyenkor nemcsak az adósság, hanem a likvid tartalék is megnő. 2024 március végén a kormányzat likvid eszközeinek állománya a GDP mintegy 1,5%-ával magasabban állt, mint 2023 végén. A fenti tényezők miatt nem meglepő, hogy az első negyedév végére a tavalyi év végéhez képest nőtt a bruttó adósság
- tették még hozzá ehhez. Elmondták még, hogy szerintük a már említett magasabb kamatok, másrészt pedig a forint várható gyengülése lesz az, amit az átlagember megérez majd a magas államadósságból.
A magas hiány és államadósság hozzájárul az ország kockázati megítélésének romlásához, ami gyengébb forinthoz és magasabb kamatokhoz vezet. Mindez csökkenti a jegybanki kamatcsökkentések lehetőségét, lassítva a növekedést és megnehezítve a hitelhez jutást az átlagember számára. Közben a leromlott költségvetési egyensúly nehezebbé teszi a forráshiányos közszolgáltatások, így az oktatás és egészségügy színvonalának megőrzését, amelynek negatív hatását a lakosság is megérzi. Továbbá, a már eleve magas hiány következtében a 2026-os választások előtt nem lesz lehetőség költségvetési lazításra. Mindez az amúgy növekvő bérek mellett is óvatosságra és tartalékaik növelésére készteti a szereplőket, amely visszafoghatja a beruházásokat és a fogyasztást, így a költségvetés bevételeit is
- zárták a válaszadást.
Jönnek a megszorítások?
Bukovszki András, a CIB Bank elemzője szerint bizony kell arra számítani, hogy a magas államadósság miatt megszorításokra is szükség lehet.
A tavaly tavasszal tervezett költségvetési számok (már csak a tényadatok miatt sem) köszönőviszonyban sincsenek a valóssággal, így mindenképp szükséges a különböző bevételi és kiadási soroknak az újraszámolása. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása alapján az idei év költségvetésének módosítása folyamatban van, de hogy mikor kerül hivatalosan publikálásra arra nincs pontos információ (kormányinfón az „első félév után” hangzott el. Amennyiben a kormány akarja magát tartani a már megemelt 4,5%-os hiánycélhoz, a legoptimistább forgatókönyv szerint is több százmilliárd forintnyi egyenlegjavító intézkedésre lesz még szükség a korábban belengetett közel 700 milliárd forintnyi beruházáselhalasztás mellett
- írta válaszában a CIB elemzője. Kitért arra is, hogy a családok leginkább a szolgáltatások, az állami feladatok lelassulásán át fogják érezni az egészet.
A fő probléma nem csak önmagában a magas adósságszint, hanem hogy az utóbbi időben megváltozó kamatkörnyzet nyomán csak meglehetősen „drágán” tudja magát refinanszírozni a magyar állam. A magas államadósság magas kamatokkal párosulva pedig jelentős kamatkiadást eredményez, ez viszont érdemi forrást von el más állami feladatok finanszírozásától
- tette hozzá Bukovszki András.
Több út áll a kormány előtt
Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője nem lepődött meg az aállamadósság mas szintjén - de az szerinte már nagyon is lényeges, hogy az év végére mekkora lesz ugyanez a szám.
Nem meglepő az államadósság ráta emelkedése – az év végi szám lesz azonban a fontos. A költségvetési hiánycél (GDP arányában 4,5%) addicionális intézkedések nélkül valószínűleg nem érhető el, de az, hogy vajon ezekre sort kerít-e a kormány egyelőre bizonytalan. Az költsgévetési kiigazító intézkedések irányulhatnak a bevételek növelésére (adóemelések) és/vagy a kiadások csökkentésére, de úgy is dönthet a kormány, hogy nem avatkozik be a folyamatokba (és majd év végén/ jövő év elején ismeri csak el, hogy nem sikerült a hiánycélt elérni viszont a tavaliyhoz képest még így is jelentősen csökken a hiánymutató)
- írta az elemző. Azt is hozzátette, hogy az átlagember szerinte legfeljebb akkor érzi majd ezt, ha a büzdsé elszenvedi az ütést.
A lakosság mindezt közvetlenül nem érzi – azonban az esetleges költségvetési kiigazításnak valószínűleg volnának olyan következményei amelyek érintenék a lakosságot (vagy legalábbis bizonyos csoportjait, a kiigazítások természetétől függően). A magasabb adósságráta miatt magas államadósságfinanszírozás költségek természetesen lyukat ütnek a költségvetésbe, és az általános állami szolgáltatások színvonalán ez meglátszik, bár ez leginkább “madártávlatból” látszik csak
- írta a lap kérdéseire Török Zoltán.
Az elemzők tehát összességében nem lepődtek meg az államadósság mértékén, de az fontos szerintük, hogy sikerül-e valahogyan kiigazítani. Egyikük szerint a megszorítás sem elképzelhetetlen, és a magasabb kamatokra, valamint a forint gyengülésére is számítani kell később, ha a dolgok mégsem a tervek szerint alakulnának. (Pénzcentrum)
