A közvélekedéssel szembemenve Kelemen Hunor azt állítja, tévesen értelmezik Orbán Viktor idei tusványosi beszédét azok, akik szerint a magyar kormányfő revizionista gondolatokat is megfogalmazott Tusnádfürdőn.
Egy péntek délutáni kolozsvári rendezvényen az RMDSZ elnöke a Transtelex kérdésére kifejtette, a román-magyar diplomáciában nem hagy mély nyomot ez a sokat vitatott beszéd, az idei Orban-Ciolacu találkozó folytatásának megvan az alapja.
A Transtelex kérdésre válaszolva védelmébe vette Orbán Viktor idei tusványosi beszédét Kelemen Hunor a Kolozsvári Magyar Napok RMDSZ által működtetett helyszínén, az Oázisban tartott péntek esti kötetlen beszélgetésen. A szervezők által „délutáni kotyogóként” meghirdetett esemény végén arról faggattuk a szövetségi elnököt, milyen szerepe volt a bukaresti informális román-magyar miniszterelnöki találkozó létrejöttében. Megkérdeztük tőle azt is, hogyan vélekedik a közös ebéd után három nappal elhangzó, Romániával szemben barátságtalan tusványosi Orbán-beszédről.
Ismert, hogy a Kelemen Hunor részvételével tartott informális tárgyalások után a magyar miniszterelnök egy Facebook-bejegyzésben „egy szép barátság kezdetének” nevezte a román fővárosban tartott találkozót. Majd Tusnádfürdőn a román diplomáciát ironizálva arról beszélt, hogy a tusványosi fellépése előtt hivatalos levelet kapott a bukaresti külügyminisztériumtól, amiben próbálták megszabni neki, miről beszélhet és miről nem.
A kerülendő témák között volt a nem létező romániai közigazgatási területi egységek, ami a miniszterelnök szerint Erdélyre és Székelyföldre vonatkozhatott, és hozzá is tette: „mi sohasem állítottuk, hogy ezek román közigazgatási egységek lennének”. Szavait a közönsége vastapssal fogadta, mert Orbán úgy szúrt oda, hogy mindenki megértette a célzást: „Székelyföld nem Románia!” De a célzást megértette a magyar kormányfőt revizionizmussal vádoló román sajtó, a román politikusok, a magyarországi ellenzéki média és a román külügy is, amelyik bekérette a bukaresti magyar nagykövetet.
„Szerintem az én értelmezésem a helyes”
Az RMDSZ elnöke azonban az Oázisban fenntartotta, hogy nem így kell értelmezni Orbán vitatott kijelentését. A kérdésünkre adott válaszában előbb elmagyarázta, hogy szerinte a magyar kormányfő tusványosi beszéde két részre osztható. Az első része az volt, amelyben Orbán kifigurázta azt a külügyminisztériumi demarsot, amelyben megszabták neki, hogy miről beszélhet Romániában.
Kelemen értésre adta, hogy a magyar kormányfő ironikus hangnemében nem talál kivetnivalót.
„Szerintem a román külügyminisztériumban pontosan bemérhették, hogy mi lesz Orbán reakciója, mert azért ott profik dolgoznak. Ha egy ilyen demarsot küldenek, akkor azt nem hagyja szó nélkül a magyar miniszterelnök. Én sem hagynám szó nélkül. Ezt nem lehet csinálni. Erre azért nem volt példa, hogy megmondják, miről mit beszélj” – jelentette ki az RMDSZ elnöke, hozzátéve: nem hinné, hogy mély nyomokat hagyna a román-magyar diplomáciai kapcsolatban a külügyminiszteri demars orbáni kifigurázása.
Kelemen szerint Orbán beszédének második részével „nem volt különösebben semmiféle probléma”, mert nem Romániáról szólt. „Egy ez vízió volt arról, hogy az erőviszonyok a világpolitikában hogyan fognak kinézni néhány év múlva. Lehet egyetérteni vele, lehet vitatni. Én nem tudom ezt másképpen kommentálni, minthogy tessék jobb, másabb elemzést, másabb víziót jobb érvekkel fölvázolni” – mondta a politikus.
Amikor felhívtuk a figyelmét, hogy nem elsősorban a demars kifigurázást kifogásolták Bukarestben, hanem Orbánnak a román nemzeti érzelmeket sértő „Székelyföld nem Románia!” üzenetét, az RMDSZ elnöke a magyar kormányfő beszédéből tévesen idézve reagált: „Azt mondta a külügyminisztériumi demars, hogy Orbán ne beszéljen olyan közigazgatási egységekről, amelyek nem léteznek. Ő meg erre azt mondta: soha nem állította azt, hogy Székelyföld közigazgatási egység lenne”. Amikor pontosítottuk, hogy a magyar kormányfő Székelyfölddel összefüggésben „román közigazgatási egységet” említett, Kelemen azt válaszolta:
Én is tudok olvasni és értelmezni dolgokat. Orbán szavainak az volt az értelme, hogy Székelyföld nem közigazgatási egység, mert valóban nem közigazgatási egység, a Bánság és a Partium sem az.
Arra a felvetésünkre, hogy szerintünk a magyar kormányfő Székelyfölddel összefüggésben a „nem románra” helyezte a hangsúlyt, és ez így csapódott le a közönségében, a román sajtóban és a román politikusok között egyaránt, Kelemen kijelentette: „Szerintem az én értelmezésem a helyes, mert abból indulunk ki, hogy a külügy mit írt. A külügy azt írta: ne mondja nem létező közigazgatási egységekre, hogy… Nem mondta. Tehát onnan kell kiindulni, hogy a külügy mit mondott”.
Arra a kérdésünkre, hogy ezek szerint úgy véli, Orbánnak egyetlen olyan kijelentése sem hangzott el Tusnádfürdőn, ami sérthette a román nemzeti érzelmeket, az RMDSZ elnöke kitérő választ adott.
Kifejtette: a román nemzeti érzelmeket időnként már az is sérti, hogy Romániában magyarul beszélő, magyar iskolába járó emberek élnek. „Most már nehogy ezen elakadjunk. Nem tudjuk, hogy melyek azok a nemzeti érzelmek, amelyeket sértünk és hol van a határ. Én azt gondolom, hogy a kölcsönös tisztelet egymás elfogadása, egymás tiszteletben tartása az alap” – fogalmazott Kelemen.
A politikus kijelentette, hogy „időnként ki kell mondani dolgokat”.
Magyarázatképpen felidézte: 2017-ben, a centenáriumi év előtt a Szabadság napilapnak adott egy hosszú interjút, amellyel a célja az volt, hogy a „románok tudják”, mihez tartsák magukat 2018-ban. Az interjúra akkor „az akadémia elnökétől lefelé” az volt a reakció, hogy az RMDSZ elnökét az országból ki kell utasítani, az állampolgárságát el kell venni. Pedig nem a román érzelmeket akarta sérteni – magyarázta –, hanem azt akarta jelezni, hogy a történelemben vannak helyzetek, pillanatok, amelyeket száz év elteltével is a magyarok a románoktól eltérően értelmeznek. „Én elfogadom, hogy a románok ezt másképpen látják. De nekik is el kell fogadniuk azt, ahogyan ezeket az eseményeket mi látjuk. És ez volt végül is a konklúzió román oldalról, hogy tetszik, vagy nem tetszik, a magyar emberek ezt másképpen élik meg.
Ezeket a típusú történeteket nekünk ki kell beszélni” – részletezte Kelemen. Hozzátette, ezzel a történettel csak azt akarta szemléltetni: egy romániai magyar politikusnak nagyon megnehezíti az életét, hogy folyamatosan a román érzékenységek figyelembevételével kell megnyilvánulnia.
„Az Orbán-Ciolacu találkozó folytatásának is megvan az alapja”
Az Orbán-Ciolacu közötti találkozó létrejöttében játszott szerepére vonatkozó kérdésünkre válaszolva az RMDSZ elnöke értésre adta, hogy erről nem nyilatkozhat. „Kicsit nehéz, szinte lehetetlen számomra erről beszélni. Volt nekem ebben szerepem, de most ez lényegtelen” – jelentette ki.
Azt mindenesetre leszögezte, fontos volt az, hogy létrejött ez a másfél órás beszélgetés a román és a magyar miniszterelnök között. Beszámolója szerint az informális bukaresti találkozó jó hangulatú volt, és nyitott egy olyan perspektívát a román-magyar államközi kapcsolatokban, amilyen 2011 óta nem volt, mert akkor voltak utoljára ilyen magas szintű tárgyalások a két ország vezetése között.
Kelemen kifejtette azt is, azért kellett ilyen hosszú időnek eltelnie, mert a magyar kormányfőt nem hívták meg Bukarestbe. „Azért az úgy nem működik, hogy nincs meghívásom, de jövök. Én sem megyek olyan helyre, ahova nem hívnak” – jegyezte meg.
Szerinte Marcel Ciolacu bátor volt és helyesen cselekedett, amikor meghívta Orbánt a román fővárosba, a magyar kormányfő pedig szintén helyesen járt el, amikor a meghívást elfogadta.
„Én azt gondolom, hogy a folytatásnak is megvan az alapja” – tette hozzá.
Kelemen tavaly is megvédte Orbánt
Orbán Viktor tavaly az ideinél jóval nagyobbat csattanó beszédet tartott Tusnádfürdőn. Akkor kijelentette, hogy a Kárpát-medencében „mi nem vagyunk kevert fajúak”. Ezt a szófordulatot rengetegen rasszistának, többen náci beszédnek nevezték, heves nemzetközi reakciókat váltott ki, és Bukarestben is visszhangja volt. Az RMDSZ elnöke akkor a román kormány miniszterelnök-helyetteseként az ideinél sokkal kényelmetlenebb helyzetből védte meg a magyar kormányfőt.
Egy interjúban kifejtette, hogy nem tartja rasszistának Orbán kijelentését. „A keveredés magánügy, mindenkinek a magánügye a nyugati világban, és általában szinte mindenhol, nem politikai, nem pártpolitikai, nem társadalomszervezési és nem államigazgatási kérdés. Ha szabad így fogalmazni, ez a szív kérdése” – nyilatkozta a politikus. Kifejtette azt is, hogy Orbán kevert fajúságról szóló kijelentését kiragadták a szövegkörnyezetből, és félremagyarázták, egyébként is jól ismeri a miniszterelnököt, és meggyőződéssel állítja, hogy nem rasszista. (Transtelex)