Május 7-én újabb hat évre Vlagyimir Putyin ül Oroszország elnöki székébe, érdekes diplomáciai játszma lesz, hogy mely országok képviselői lesznek jelen a ceremónián.
Május 7-én, kedden Moszkvában ünnepélyes keretek közt hivatalosan is beiktatják Oroszország elnökének Vlagyimir Putyint. Az újabb hat évig tartó elnöki ciklus Oroszország legsúlyosabb gazdasági és diplomáciai válsága közepette kezdődik. Az Ukrajna ellen több mint 800 napja folyó háború miatt várhatóan minden korábbinál kevesebb külföldi államfő és diplomáciai képviselő lesz jelen a Kremlben rendezett ceremónián.
A márciusi elnökválasztás során a szavazatok 87 százalékát szerezte meg a 2000 óta egy megszakítással hivatalban lévő Vlagyimir Putyin. Rácz András Oroszország-szakértő szerint sötét jövő, egy új Brezsnyev-korszak vár Oroszországra, ami tovább halad az egyre zártabb, autoriterebb, paranoidabb működés útján.
A pápa, Kína, Észak-Korea azonnal gratulált az orosz elnök újabb győzelméhez, az EU-s országok államfői közül pedig elsőként és egyetlenként Orbán Viktor gratulált Putyinnak az Oroszországi Föderáció elnökévé történt újraválasztása alkalmából. A magyar kormányfő levelében azt írta, örömére szolgál, hogy a Magyarország és Oroszország közötti együttműködés kölcsönös tiszteleten alapul, ami lehetővé teszi fontos kérdések megvitatását a mostani, nagyon nehéz geopolitikai helyzetben is, és biztosította az orosz elnököt, hogy hazánk készen áll az országaink közötti együttműködés fokozására.
A nyugati országok súlyos választási visszaélésekről, antidemokratikus színjátékról beszéltek. Az orosz elnökválasztás tisztaságáról beszédes képet nyújtottak a groteszk csalásvideók, illetve a híradások megvert, megbírságolt és pszichiátriára cipelt aktivistákról, választási bizottsági tagokról, illetve arról, hogy legalább 22 millió szavazattal csalhattak.
Bojkottálják
A keddi beiktatás olyan szempontból érdekes diplomáciai játszma lesz, hogy mely országok képviselői lesznek jelen a ceremónián. A Reuters híre szerint például Franciaország jelezte, hogy a moszkvai nagykövetük részt vesz az eseményen. Ezzel szemben Németország közölte, hogy nem küldenek semmilyen szintű képviselőt Moszkvába. Korábban az Egyesült Királyság és Kanada is bejelentette: bojkottálják az orosz elnök beiktatását.
Oroszország észak-nyugati szomszédai, a balti országok – Észtország, Litvánia, Lettország – szintén elzárkóztak még az ötlettől is, mondván semmilyen formában nem kívánják legitimálni Putyin posztszovjet rendszerét és az Ukrajnát megszálló hadigépezetét. Hasonlóképp nyilatkozott Csehország is, leszögezve, hogy nem lesznek jelen a moszkvai beiktatáson, írja a Kyiv Independent.
Washington egyelőre nem közölt semmit hivatalosan arról, hogy küldenek-e diplomatát az eseményre, de európai diplomaták szerint ennek elég kicsi a valószínűsége.
Hogy a magyar kormány részéről lesz-e jelen valaki a keddi eseményen, egyelőre nem tudni. Ezzel kapcsolatban kérdéssel fordultunk Havasi Bertalanhoz, a miniszterelnök sajtófőnökéhez, illetve a kormányszóvivőkhöz. Amennyiben kapunk válaszokat, beszámolunk róla.
Régi-új elnök, régi-új kormány
Vlagyimir Putyinnak a keddi lesz az ötödik elnöki beiktatása. Az Orosz Föderáció történetében – a Szovjetunió széthullása óta – nyolcadjára tartanak elnöki beiktatást, az első kettő alkalmával Borisz Jelcint avatták elnöknek, aztán kétszer Putyin következett, majd egy alkalommal Dmitrij Medvegyev, majd 2012 óta sorban harmadjára jön ismét a KGB volt tisztje.
Beiktatása után Putyin kormányt is alakít, aminek a várakozások szerint ismét Mihail Vlagyimirovics Misusztyin lesz a feje. A miniszterelnök mellett valószínűleg pozíciójában marad Szergej Lavrov külügyminiszter és Szergej Sojgu védelmi miniszter, és a pénzügyi, gazdasági minisztériumok élén sem lehet nagy változásokra számítani, írja az Anadolu.
Putyin várhatóan május 9-én, a hagyományos moszkvai győzelmi parádén mond majd beszédet.
