Az 5193 méteres Shkhara csúcsán még nyáron sem állt magyar hegymászó, 2300 méter magas déli falán pedig télen eddig mindössze egyetlen páros jutott fel
A legzordabb évszakban szeretne nemzetközileg is kiemelkedő teljesítménnyel előrukkolni a Magyar Nemzeti Hegymászó Válogatott. Négyen ismét nekivágnak az 5193 m magas Shkhara sziklás, havas, jeges déli falának. Grúzia legmagasabb hegycsúcsának több próbálkozás ellenére nincs még magyar megmászása nyáron sem, a 2300 méter magas déli falat pedig télen eddig mindössze egyetlen világklasszis grúz páros tudta leküzdeni 2018-ban. A magyar csapat által választott útvonalat télen még senki sem mászta meg. A technikailag önmagában is nehéz mászást sokszorosan nehezíti a téli évszak cudar időjárása, hóviharokkal, lavinaveszéllyel és gyakran mínusz 25 fok alatti hőmérséklettel.
Forrás: Shkhara téli expedíció 2020, credit @MNHV
Az expedíció négytagú, két, jól összeszokott kötélpárosban (Kocsis Dávid - Ruskó András, dr. Ágoston Viktor - dr. Szász László). 2020 március elején ugyanebben a felállásban másztak, sajnos a rossz idő beköszönte akkor meghiúsította a csúcsmászást, 4300 méterről vissza kellett fordulniuk. A lejövet után pedig sürgősen haza kellett indulniuk a Covid-járvány miatt. Az alpinisták az azóta eltelt időszakban is aktívak voltak. Dr. Ágoston Viktor és dr. Szász László 2022-ben szintén a válogatott szervezésében tagja volt a 5984 méter magas pakisztáni Bondit Peaket a világon elsőként megmászó négytagú magyar expedíciónak, Kocsis Dávid és Ruskó András pedig az Alpokban mászott több, nemzetközi elismerést kiváltó utat. Utóbbi páros a technikás téli mászásokra specializálódott, a Magas-Tátrában számos téli utat elsőként másztak meg, és az Alpokban is több sziklás-jeges mix út első magyar megmászói.
Forrás: Shkhara téli expedíció 2020, credit @MNHV
A csapat a tervek szerint alpin stílusban mászik, ami azt jelenti, hogy teljesen önállóan, csak a saját tudásukra és erejükre támaszkodva másznak, nem építenek előzetesen táborláncot, hanem egyetlen „rohamban”, folyamatosan haladnak egyre feljebb a hegyen, sátrukat minden reggel lebontva, este pedig az újabb elért magasságban az arra alkalmas helyen újra felállítva. A mászáshoz nem használnak előre rögzített köteleket sem, ahol szükséges, menet közben biztosítják egymást. Ez a hegymászás legtisztább, legnemesebb formája, ugyanakkor ez az, amely csúcssiker tekintetében a legkevesebb eséllyel kecsegtet. Itt a csúcs csak hab a tortán, a fókusz a megtett úton, a mászóút nehézségeinek leküzdésén van. A tényleges lehetőségekről csak a helyszíni időjárási és hó- illetve terepiszonyok alapján kapnak valós képet a mászók.
Forrás: Shkhara téli expedíció 2020, credit @MNHV
Kocsis Dávid elárult még néhány részletet az expedícióval kapcsolatban:
A korábbi mászásunk során sok tapasztalatot gyűjtöttünk a heggyel, a hóviszonyokkal kapcsolatban, így újraterveztük a logisztikát és a mászás stratégiáját. Ez is közrejátszik abban, hogy egy korábbi időpontot választottunk a hegy mászásához (január vége-február eleje).
Január 19-én érkezünk meg Grúziába. Aznap éjszakára már Ushguliba szeretnénk eljutni, hogy a felkészülést mihamarabb megkezdjük. Legalább egy napot pihenünk ott, mielőtt nekivágunk a hegynek. Tervünk, hogy a fal általunk 1. táboraként (kb. 3470 m) számon tartott havas párkány "szigetre" legalább 10 napi élelmet felviszünk, hogy ott ki tudjuk várni, ha esetleg rosszabbra fordulna az időjárás. Ez a hely védett a lavináktól. Már az ide való feljutáshoz is át kell mászni a fal első ún. kulcsrészét. Amennyiben ideálisak a körülmények, a telihold környékén tervezzük a csúcs elérését.
A csapat január 19-én reggel 06:00 órakor indul a Liszt Ferenc repülőtérről. Haladásukat a Magyar Nemzeti Hegymászó Válogatott hivatalos közösségi oldalain (Facebook, Instagram) lehet majd követni.
Magyar Nemzeti Hegymászó Válogatott
Forrás: Shkhara téli expedíció 2020, credit @MNHV
A Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség elődszervezete a mászásban kiemelkedő teljesítményt nyújtó hazai sportolókat Hegymászó Válogatottként már az 1970-es években összefogva segítette a világszínvonalon is elismerésre méltó eredmények elérésében. Ilyen emlékezetes expedíció volt például 1989-ben a 6831 méter magas Kedarnath Dom keleti falának nemzetközi visszhangot kiváltó első megmászása, valamint a 6904 m magas Thalay Sagar északi falának első megmászása. Ezt a korszakot a néhai Ozsváth Attila és Dékány Péter neve fémjelezte, majd később Erőss Zsolt haladt tovább az általuk megkezdett úton. Két évtizednyi szünet után Kandrács Ildikó elnök asszony kezdeményezésére a 2019-ben felállított hegymászó válogatott ugyanezen szemlélet mentén alakult újjá.
