Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Katonai város épül a Fekete-tenger partján: Európa legnagyobb NATO-bázisának építése lendületesen halad

Külföld
2024.08.19.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

Az már egyáltalán nem számít újdonságnak, hogy Románia déli partvidékén, a Fekete-tenger mellett, a Mihail Kogălniceanu légitámaszpont környékén zajlik Európa legnagyobb NATO-bázisának építése. 

A bázis kiemelt jelentőséggel bír a NATO keleti szárnyának megerősítése szempontjából, különösen Oroszország Krím-félsziget annexiója és Ukrajna elleni inváziója óta. A tervek szerint 2040-re több mint 10.000 NATO-katona állomásozik majd itt, szárazföldi, légi és tengeri egységekből, akik a szövetség keleti védelmében játszanak kulcsszerepet.

Az építkezést és a legitámaszközpont fejlesztését sorra megnézte már a BBC, a Deutsche Welle, a Szabad Európa. A legfrissebb podcastet a német N-tv csatorna készítette, a riporter így magyarázza a nézőknek, hogy mi is épül a Fekete-tenger partján: „a tervek szerint a bázist körülbelül tízszer nagyobbra bővítenék, mint a berlini Tempelhofer Feld, és még a Rajna-vidéki Pfalz tartományban található nagy Ramstein bázis is eltörpül majd mellette.”
A bázis fejlesztésének gondolata már 2009-ben, Oroszország grúziai agressziója felmerült. Ez volt a NATO számára az első komoly figyelmeztetés Oroszország egyre agresszívabb külpolitikájával szemben.

Ezt követte a 2014-es krími orosz annexió, amikor a NATO felismerte a térség stratégiai fontosságát. A Krím-félsziget közelsége – mindössze 230 kilométerre Románia partjaitól – különösen fontossá tette a Fekete-tenger régiójának védelmét. A bázis létrehozásával Románia egy kulcsfontosságú szereplővé vált a NATO keleti szárnyán, amely az orosz agresszió elleni védekezés egyik fő pillére lett.

2017-ben dőlt el, hogy a Krím annexiójára válaszul a NATO fokozni fogja jelenlétét a keleti tagállamokban, különösen Lengyelországban, a balti államokban és Romániában. Ez volt az első gyakorlati lépés a Mihail Kogălniceanu légitámaszpont megerősítése és bővítése felé. Ekkor a NATO több multinacionális harccsoportot telepített a keleti szárnyra, beleértve Romániát is, hogy megerősítse a szövetség kollektív védelmét Oroszországgal szemben.

Az építkezés és a bázis jelenlegi állapota

A tervek szerint a bázis területe 3.000 hektárra növekszik, és a következő 20 évben mintegy 2,5 milliárd eurót fektetnek be a projektbe. Az infrastruktúra fejlesztésének részeként új kifutópályákat, hangárokat, lőszerraktárakat és üzemanyagtárolókat építenek. Emellett egy teljes katonai várost is kialakítanak, amely iskolákat, óvodákat, üzleteket és kórházat foglal magában, hogy a katonák és családjaik számára minden szükséges ellátást biztosítsanak. A támaszponton összesen 10.000 NATO-katona fog állomásozni, amikor a bázis bővítése teljesen elkészül .

Fontos megjegyezni, hogy 2023 júniusában megérkezett az első kilenc F-16-os vadászgép Romániába a tervezett 32-ből, amelyeket Norvégiától vásároltak. Ezek közül három az aranyosgyéresi bázison állomásozik, míg hat a Mihail Kogălniceanu légitámaszponton található. A teljes flotta átadását 2025 végére tervezik.

Az N-tv csatorna beszámolója szerint jelenleg mintegy 70.000 NATO-katona állomásozik Romániában, beleértve az Egyesült Államok, Németország és más szövetséges országok erőit. A Mihail Kogălniceanu bázis további fejlesztéseivel ez a szám növekedhet.

A Bundeswehr már áthelyezte Eurofighter vadászgépeit a bázisra, amelyek a NATO keleti légtér védelmét biztosítják. Nicolae Crețu, a bázis parancsnoka a Szabad Európa Rádiónak elmondta, hogy a NATO-partnerek közötti együttműködés soha nem volt még olyan erős, mint most, amit a közös gyakorló repülések is bizonyítanak.

Feszültségek és orosz reakciók

A bázis bővítésére Oroszország élesen reagált. Andrei Klimov, az Orosz Külügyi Bizottság alelnöke egy nyilatkozatában „fenyegetésnek” nevezte a bázist, és figyelmeztette Bukarestet, hogy a NATO-központ egy esetleges konfliktus esetén célponttá válhat. Klimov szerint minél nagyobb és minél közelebb van egy ilyen oroszellenes bázis Oroszországhoz, annál valószínűbb, hogy egy esetleges konfliktus esetén támadási célponttá válik.

A német N-tv riportja szerint a Fekete-tenger felett az elmúlt években több veszélyes incidens is történt, beleértve a 2022 szeptemberében történt esetet, amikor egy orosz vadászgép rakétát lőtt ki egy brit felderítő repülőgépre. Szerencsére a rakéta nem talált célba, de az eset rávilágít a térségben uralkodó feszültségekre. 2023 márciusában egy amerikai MQ-9 Reaper drón ütközött össze egy orosz vadászgéppel, ami a drón lezuhanását eredményezte.

A bázison szolgáló katonák szigorúan figyelik az orosz légierő mozgását, különös figyelmet fordítva a Fekete-tenger feletti légtérre. És nemcsak a légtérben zajló eseményeket figyelik, hanem részletesen elemzik az orosz repülőgépek felszereltségét is. Minden ilyen találkozás értékes hírszerzési információt biztosít a NATO számára, például az orosz repülőgépek sorozatszámairól, fegyverzetükről és technikai képességeikről. Ezzel teljesebb képet alkothatnak az orosz légi erők kapacitásáról és stratégiáiról. (Transtelex)

Címlapkép: A Konstanca melletti repülőtér katonai részét már a román légierő és a NATO szövetségesei is használják. - Fotó: picture alliance/dpa
ROMÁNIA
NATO
fekete-tenger
Mihail Kogălniceanu katonai bázis
OROSZ-UKRÁN HÁBORÚ
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.08.19. - 19:12
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Technológiai forradalom egy magyar garázsban: LemonAI

    Technológiai forradalom egy magyar garázsban: LemonAI

  • Befellegzett a visegrádi négyeknek

    Befellegzett a visegrádi négyeknek

  • Orbán: Felgyújtottak egy templomot Kárpátalján

    Orbán: Felgyújtottak egy templomot Kárpátalján

  • Sorra építenek le a magyar nagyvállalatok, több ágazatban is gyorsult a létszámcsökkenés

    Sorra építenek le a magyar nagyvállalatok, több ágazatban is gyorsult a létszámcsökkenés

  • Kiderült, hogy az Air India-gép kapitánya maga kapcsolta le az üzemanyag-adagolót, ez okozta a katasztrófát

    Kiderült, hogy az Air India-gép kapitánya maga kapcsolta le az üzemanyag-adagolót, ez okozta a katasztrófát

  • Novák Katalin több tízmillió közpénzt költött ruhákra az elnöksége alatt, a többségüket a lemondása után ingyen megtarthatta

    Novák Katalin több tízmillió közpénzt költött ruhákra az elnöksége alatt, a többségüket a lemondása után ingyen megtarthatta

  • 7,3-as erősségű földrengés volt Alaszka partjainál

    7,3-as erősségű földrengés volt Alaszka partjainál

  • Ismét kitört az egyik izlandi vulkán, evakuálták az embereket

    Ismét kitört az egyik izlandi vulkán, evakuálták az embereket

  • Fekete-Győr András szerint Tiborcz egyik üzlettársa kereste meg

    Fekete-Győr András szerint Tiborcz egyik üzlettársa kereste meg

  • Besokallt Brüsszel az uniós pénzek ellopása miatt, drasztikus lépést jelentettek be

    Besokallt Brüsszel az uniós pénzek ellopása miatt, drasztikus lépést jelentettek be

  • Furcsán és egy kaptafára születtek, majd módosultak a MÁV és egy NER-közeli cég vasúti szerződései

    Furcsán és egy kaptafára születtek, majd módosultak a MÁV és egy NER-közeli cég vasúti szerződései

  • Kiderült, mi a baj a magyar iparral: ezért csökkent a termelés

    Kiderült, mi a baj a magyar iparral: ezért csökkent a termelés

  • Hiába reklamált Mészáros ásványvizes cége, nem ők nyerték a MÁV 902 milliós tenderét

    Hiába reklamált Mészáros ásványvizes cége, nem ők nyerték a MÁV 902 milliós tenderét

  • Megszületett a megállapodás Budapest finanszírozásáról

    Megszületett a megállapodás Budapest finanszírozásáról

  • Úgy verte át, rúgta ki és hagyta cserben az olasz multi a magyar munkavállalóit, ahogy a 90-es években volt szokás

    Úgy verte át, rúgta ki és hagyta cserben az olasz multi a magyar munkavállalóit, ahogy a 90-es években volt szokás

  • Nemet mondtak a pedagógusok javaslataira, az Orbán-kormány nem akar változtatni a tanárértékelés rendszerén

    Nemet mondtak a pedagógusok javaslataira, az Orbán-kormány nem akar változtatni a tanárértékelés rendszerén

  • Amerikaiak 185 milliárdért vennének meg egy magyar céget

    Amerikaiak 185 milliárdért vennének meg egy magyar céget

  • Orbán: Brüsszelben áll a bál, kitört a vihar!

    Orbán: Brüsszelben áll a bál, kitört a vihar!

  • Önazonossági törvény: megvan az első település, amely rendeletet hozott

    Önazonossági törvény: megvan az első település, amely rendeletet hozott

  • Orbán két miniszter kivételével jelentősen emelte a kormánytagok fizetését

    Orbán két miniszter kivételével jelentősen emelte a kormánytagok fizetését

  • Új jelölésre lehetnek figyelmesek az autósok

    Új jelölésre lehetnek figyelmesek az autósok

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element