Álmos Péter, a MOK elnöke szerint az utóbbi egy-két évben nem volt jó kommunikációs irány a bilincsben elvitt orvosok feltüntetése. A várólisták pedig azért nem mozdulnak, mert alulfinanszírozottak az ellátások.
Tavaly 100-120 százalékkal nőtt az orvosokat negatívan feltüntetett hírek aránya, és a police.hu-n is egyre gyakrabban jelennek meg bilincsben elvitt orvosok, ez pedig nem jó kommunikáció – mondta Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke egy sajtótájékoztatón. Az elnök hangsúlyozta, a Nemzeti Védelmi Szolgálat adatai szerint az eljárás alá vont orvosok között egyetlen egy orvos volt a MOK tagja, jelenleg 35 ezer tagja van a kamarának.
A bilincsben elvitt kollegák nemcsak a becsületes kollégák morálját rombolja, hanem az újabb generációk számára is rossz pályaképet mutatnak.
Felmerül az is sokszor, hogy azért nőttek a várólisták, mert a hálapénz kivezetése óta az orvosok kevésbé motiváltak, kevesebbet dolgoznak, de a kamara elnöke szerint erre semmilyen bizonyíték nincs, ezt semmilyen egészséggazdasági mutató nem támasztotta alá.
Valós tény, emelte ki Álmos Péter, hogy volt az orvostársadalomban van egy olyan réteg, amelyik a hálapénzre alapozta a megélhetését, a MOK kutatása szerint – ez anonim volt – ugyanakkor az látszik, hogy az orvosok kisebb része fogadott el korábban borítékot. Vannak az orvosbárók is, akik korábban a kórházakban a műtétek zömét végezték, őket biztosan érzékenyen érintette a paraszolvencia kivezetése, de Álmos Péter szerint ott állnak a kórházban sorba a fiatal orvosok, de a műtétek még sem valósulnak meg, főleg azért, mert az ellátások finanszírozása nem valós árakon történik, ezért is emelkednek folyamatosan a kórházi adósságok. A Magyar Államkincstár adatai szerint január végén nagyságrendileg 81 milliárd forint tartozás halmozódott fel a hazai kórházakban.
Elinflálódtak az orvosbérek
Az orvosok kétharmada a MOK friss kutatása szerint az állami ellátásban 700 ezer és 1,5 millió forint közötti fizetést visz haza. Akik a magánellátásban is dolgoznak, azok egyharmada 300 ezer forintnál kevesebbet kap, minden ötödik orvos pedig 700 ezer és 1,3 millió forintot keres a magánrendelőkben.
A legtöbbet egy 4,5 százalékos orvos réteg keres, akik 2,3 millió forintot vagy ennél is többet visz haza hó végén a magánrendelőkből. De majdnem ugyanennyi orvos van az állami ellátásban is, akik 2,1 millió forintot vagy ennél is többet keresnek havonta.
Azoknak, akiknek a mai jövedelmi viszonyok mellett pedig csökkent a jövedelme, azok 5 százalékot tesznek ki. Ők jellemzően nem járkálnak a két egészségügyi ellátórendszer között.
Az orvosbérek leszakadtak, ugyanakkor soha nem érték el a nyugati orvosbérek 60 százalékát, ráadásul a tavalyi infláció miatt is elveszett a bérek értékkövetése is – mondta Álmos Péter.
A MOK kutatása szerint az orvosok többsége nettó 2,1 millió forint fizetéssel lenne elégedett. Az orvosok 38 százaléka egy 25 százalékos béremelést is indokoltnak tartana.
Az ügyeleti bérrel kapcsolatban is általános elégedetlenség, az ügyeletet vállaló 2861 orvosnak háromnegyede elégedetlen az ott kapott fizetésével.
Az orvosok motivációja nem elsősorban a bér, a kutatás szerint az orvosok leginkább a munkakörülményekre, a leterheltségre panaszkodnak, sokan bizalomvesztettek. Az orvosok több mint fele közepesen vagy rosszabb mértékben motivált, és az orvosok 30 százalékánál klinikailag mérhető depresszív problémák állnak fenn. Erős a sejtés, hogy az orvosok 38 százaléka nem szenved klinikai depresszióban, hangsúlyozta Álmos Péter, de a rossz munkakörülmények komoly funkcionálási problémákat okoznak lelkileg számukra.
„Minden műtét alulfinanszírozott”
A várólistákkal kapcsolatban a MOK elnöke elmondta: az objektív adatok szerint várólisták a Covid alatt nőttek meg, a kollégák dolgoznak és lassan csökken a várakozó betegek száma. Példaként említette: hogy a pandémia alatt Magyarországon jellemzően csak a sürgősségi ellátások voltak, szemben Ausztriával, ahol a járvány alatt végig zajlottak a betegellátások.
Arra a kérdésre, hogy Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója azt mondta a Economxnak adott interjújában, hogy 2023-ban hatezer műtét ragadt benn, vagyis ennyi beteg ellátása nem valósult meg, és nem azért, mert nem volt rá forrás, Álmos Péter úgy reagált, ezt nem lehet azzal magyarázni, hogy azért nem műtenek az orvosok, mert már nincs hálapénz. Jelenleg minden műtét alulfinanszírozott, magas a kórházak adóssága, inkább ezért nem valósultak meg ezek a műtétek.
Az, hogy a térd-és csípőprotézis műtéteknél alig mozdulnak a várólisták, az annak is köszönhető, hogy egy ilyen műtéthez több mint tíz fős teamre van szükség - mondta Svéd Tamás, a MOK főtitkára. Ha ebből a teamből csak egyvalaki hiányzik, akkor ezek a műtétek sajnos elmaradnak.
Fontos az állami- és a magánellátás együttműködése
Február végén egy konstruktív tárgyalás zajlott az ágazati vezetők és a MOK között, beadtak egy 109 oldalas anyagot a Belügyminisztériumba, ezek közül három nagyobb területet fognak kiválasztani, amivel mindenképpen foglalkozni kell, válaszolta az Economx kérdésére Álmos Péter. Az egyik legnagyobb gond a betegutakkal van, és fontos az állami- és a magánellátás harmonizálása is, erről egyébként Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár beszélt a Magyar Kórházszövetség konferenciáján.
A betegutak összefésülése kapcsán Álmos Péter elmondta: az a konstrukció valósulhat meg elsőként, amikor valaki egy kivizsgálás során a állami- és magánellátást is igénybe veszi, akkor ezekben az esetekben elfogadják egymás leleteit az egészségügy minden szektorában. Ugyanakkor a MOK továbbra is azt hangsúlyozza, hogy nagy szükség van egy erős és jó alapokkal rendelkező közellátásra. Az biztos, hogy a magánrendelők nem szeretnék az alapellátást átvenni, mert erre sem kapacitásuk sem humánerőforrásuk nincs.
A várólistás műtétekkel kapcsolatban az államtitkárság feladata megszabni, hogy milyen területek lehetnek érintettek, az állami- és magánszektor együttműködése során, de a MOK elnöke szerint nem ez a prioritás a Belügyminisztériumban.
A MOK úgy véli centralizálni kell a betegellátást, és a járóbeteg-ellátás felé kell terelni a betegeket, és ez megoldást jelenthet a kórházakban lévő humánerőforrás gondokra is. Az alapellátást is meg kell erősíteni ahhoz, hogy a szakellátás is képes legyen azt a betegszámot ellátni, amekkora terhelésnek ki van téve.
Nincsenek tartalékok a rendszerben a külföld elszívó ereje továbbra is magas
– mondta Svéd Tamás, a MOK főtitkára.
Megemlítette, hogy erkölcsi, bizalmi válság alakul ki az orvosoknál. Az egészségügy átalakítása elkezdődött, de ebbe jobban bele kellene vonni a kollégákat. Az orvosok szakdolgozók nem látják egyértelműen a jövőjüket sem, kiégtek, feszültek.
Példaként említette, hogy a kórházakban a nőgyógyászatok kiürültek, mert nem rendezték a paraszolvencia utáni helyzetet. Korábban arra kaptak ígéretet a nőgyógyászok, hogy ezt a területet újraszabályozzák. Most az orvosok nem fogadnak el hálapénzt, cserébe viszont az orvosválasztás lehetősége is korlátozott, az orvosok nagy része sokáig várakozott, hogy megszületik az újraszabályozás, de ez nem történt meg, ezért inkább a magánellátást választották, hangsúlyozta a MOK főtitkára.
A kamara úgy véli, hogy a Takács Péter által már említett teljesítménybérezés nem alkalmas az egészségügyben a minőségi szolgáltatások javítására, inkább az történhet meg, hogy az orvosok nem tudják ellátni a súlyosabb eseteket, és majd szelektálniuk kell a betegeik között. (Economx)