A megkérdezettek 66 százaléka ért egyet azzal a véleménnyel, hogy „a nemzeti konzultációt és hasonló szavazásokat a Fidesz a közvélemény manipulálására használja” – derült ki a Publicus Intézet lapunknak készített kutatásából.
Jóval árnyaltabb a magyarok véleménye Ukrajna EU-s csatlakozásáról, mint azt a Voks 2025 „véleménynyilvánító szavazás” eredményei mutatják – derült ki a Publicus Intézet Népszava megbízásából készített június végi, reprezentatív felméréséből. A megkérdezett ezer ember 38 százaléka állította, hogy kitöltötte a szavazólapot, ennek ellenkezőjét 61 százalék mondta.
A leglelkesebbek a Fidesz szavazói, 91 százalékuk válaszolt a kérdésre, amely úgy szólt: „Támogatja-e Ön, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen?”. Az ellenzéki szavazók 15 – azon belül a tiszások 11 –, a bizonytalanok 34 százaléka töltötte ki a szavazólapot írásban vagy online. A kormány hivatalos kommunikációja szerint a június 20-i lezárásig „kicsit kevesebb” mint 2 millió 285 ezer szavazólap érkezett be, ebből 244 564 szavazat volt online. Hidvéghi Balázs a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára minden idők egyik legsikeresebb szavazásának nevezte a Voks 2025-öt, ennél többen csak 2017-ben válaszoltak az emberek a kormány kérdéseire a „Soros-tervről” szóló nemzeti konzultáción.
Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy a kormány által nyilvánosságra hozott részvételi eredmények ellenőrizhetetlenek és az online felületen akár többször is ki lehetett tölteni a kérdőívet. Mindez annak ellenére történt így, hogy eleinte a kormány az eddigi hasonló szavazásoktól eltérően, a visszaélések kiküszöbölése érdekében speciális, a papírpénzekhez hasonló biztonsági elemeket tartalmazó szavazólapokat küldött ki, és azt ígérték közjegyző jelenlétében összesítik majd a szavazatokat.
A Voks2025 „hivatalos” eredménye szerint a véleményt nyilvánítók 95 százaléka szavazott Ukrajna uniós csatlakozása ellen, és csupán 5 százalék mellette. A Publicus teljes népességre reprezentatív eredményei ugyanakkor mást mutatnak:
57 százalék szavazott nemmel a szomszédos ország EU-ba való belépésére, 38 százalék viszont támogatná azt, 5 százalék nem válaszoló mellett.
A kérdés megítélésében nem meglepő módon nagy a törésvonal a két politikai oldal támogatói között. Míg a kormánypárt szavazóinak 97 százaléka ellenzi és csupán 2 százaléka támogatja Ukrajna csatlakozását, az ellenzékiek körében 62 százalék a támogató (a Tisza szavazóinak 67, a DK-sok 77 százaléka), 33 százalék nemmel szavazó mellett. A pártválasztásukban bizonytalanok között 32 százalék áll az ukrán EU tagság mellett, 60 százalék viszont nem támogatja azt. A férfiak (44 százalék) illetve a budapestiek (54 százalék) körében az átlagon felüli a csatlakozás mellett állók aránya.
Ugyanakkor lényegesen árnyalódik a kép, ha az ország Unióba való belépését bizonyos feltételek teljesüléséhez kötik a kérdezők. Azok körében, akik elsőre nem támogatnák, 24 százalék a csatlakozás mellé áll, amennyiben lezárul az oroszokkal folytatott háború, az ellenzékiek körében ez az arány 38 (ezen belül a Tisza szavazói között 51), a kormánypártiaknál 19 százalék.
Így összességében az emberek 53 százaléka Ukrajna belépése mellett áll: 13 százalék akár a gyorsított eljárásban történő felvételt is támogatja, a háborútól függetlenül. 25 a háborútól függetlenül, de nem gyorsított eljárásban, 2 százalék a háború lezárása után akár gyorsított eljárásban is, további 13 százalék pedig a háború lezárása után, nem gyorsított eljárásban támogatja az ország csatlakozását. Ez utóbbi álláspontot képviseli a kormánypárti szavazók 17 százaléka is.
A Fidesz mindent megtesz annak érdekében, hogy riogassa az embereket. A szavazólap mellé küldött anyagban többek között azt állítják, Ukrajna csatlakozása után hozzájuk kerülnének a Magyarországnak járó EU-s források, a magyar gazdák földalapú támogatások nélkül maradnának, az olcsó ukrán munkaerő veszélybe sodorná a magyar munkahelyeket, embercsempészek és kábítószerkereskedők lepnék el az országot.
A Publicus kutatásában résztvevők 46 százalékára hatott a gyűlöletpropaganda – ennyien gondolják, hogy Ukrajna belépése negatív hatással lenne Magyarországra.
A Fidesz szavazóinak 91, a bizonytalanoknak 49, az ellenzékieknek 19 százaléka vélekedik így. Azt, hogy pozitív lenne a hatás mindössze 13 százalék gondolja, ezen belül a kormánypártiaknak csupán 1 százaléka. Az ellenzékiek között azok vannak többségben (52 százalék), akik szerint nem lenne érdemi hatása az ukránok belépésének, ezt a teljes mintában az emberek egyharmada gondolja.
Az emberek
43 százaléka úgy látja, hogy az Ukrajnában élő magyarok helyzetére pozitív hatással lenne az EU tagság, 23 százalék szerint inkább negatív, 20 százalék szerint viszont nem lenne érdemi hatása. (14 százalék nem válaszolt.)
Pedig az ukrán vezetés már önmagában a csatlakozási tárgyalások megkezdésének érdekében is javított a magyar kisebbség helyzetén, amikor 2023 decemberében visszaállította a nemzetiségek, nyelvhasználati jogait. Ezt a pozitív tendenciát az ellenzékiek 63, a bizonytalanok 38, a kormánypárti szavazóknak viszont csak 15 százaléka ismerte fel – szerintük lehet az uniós tagság pozitív hatással az ott élő magyarokra.
Kétharmad szerint manipuláció
Bár a Voks2025 hivatalosan „véleménynyilvánító szavazás”, valójában egy átnevezett nemzeti konzultáció, amely semmilyen közjogi jelentőséggel nem bír, nem kötelezi semmire a magyar kormányt, az Európai Uniót vagy az Európai Bizottságot pedig pláne nem. De még abban sem lehetünk biztosak, hogy ezek a szavazások tükrözik a magyar társadalom véleményét. A Publicus kutatásában résztvevők kevesebb mint negyede (23 százalék) mondta, hogy kitöltött valaha nemzeti konzultációs kérdőívet, 76 százalék nemmel felelt. (Érdekesség, hogy ennél jóval többen állították, hogy kitöltötték a Voks2025-öt – lásd fenti cikkünket.) Még a Fidesz szavazói közül is csak minden második vett részt valaha a nemzeti konzultációban, annak másfél évtizedes története alatt. Az ellenzékiek közül 17, a bizonytalanok között 29 százalék töltött ki valaha ilyen kérdőívet.
Az emberek kevesebb mint egyharmada (29 százalék) gondolja, hogy a nemzeti konzultációk eredményei tükrözik az országban élő emberek véleményét.
Ebben valójában csak a Fideszes szavazók hisznek, háromnegyedük gondolkodik így, míg az ellenzékieknek 11, a bizonytalanoknak 22 százaléka.
A konzultációs kérdőívek megítélése kapcsán egy újabb kétharmad formálódott: 66 százalék ért egyet azzal a véleménnyel, hogy „a nemzeti konzultációt és hasonló szavazásokat a Fidesz a közvélemény manipulálására használja, olyan kérdéseket tesz fel, amelyekre csak egyféleképpen lehet válaszolni”.
A kijelentéssel 27 százalék nem értett egyet. Az ellenzékiek 89 (azon belül a Tiszások 93), a bizonytalanok 63 százaléka gondolja, hogy a kormánypárt csupán a közvéleményt manipulálja ezzel az eszközzel. - F. Sz. K. (Népszava)
