2022-ben az EU-ban az egy lakosra jutó rendelkezésre álló jövedelem mediánja 18 706 vásárlóerő-paritás (PPS) volt, ami a 2021-ben regisztrált 18 011 PPS-ről emelkedett ekkorára.
Nemzeti szinten a legmagasabb rendelkezésre álló medián jövedelemmel rendelkező uniós országok 2022-ben Luxemburg (33 214 PPS), Hollandia (25 437 PPS), Ausztria (25 119 PPS), Belgium (24 142 PPS), Dánia (23 244 PPS) és Németország (23 197 PPS) voltak.
Ezzel szemben Bulgária (9 671 PPS), Szlovákia (9 826 PPS), Románia (10 033 PPS), Magyarország (10 217 PPS) és Görögország (10 841 PPS) jelentette a legalacsonyabb értékeket a vásárlóerő-paritás alapján – olvasható az Eurostat legutóbbi felmérésében.
A PPS-ben kifejezett rendelkezésre álló ekvivalens jövedelem mediánja figyelembe veszi a jövedelemeloszlást, valamint az adott háztartás méretét és összetételét. Az egységnyi PPS figyelembe veszi az árszínvonalbeli eltéréseket, biztosítva az országok közötti összehasonlíthatóságot.
A vásárlóerő-paritás (PPS) azt mutatja meg, hogy ugyanaz a képzeletbeli áru- és szolgáltatáskosár, amely az összehasonlítás támpontját jelentő országban (illetve térségben, például az EU-ban) a valuta egységébe kerül, az összehasonlított országban a hazai valuta hány egységéért vásárolható meg.
A magyar lakosság egyharmadának nincs vésztartaléka
A magyar háztartások bruttó pénzügyi eszközállománya 38 százalékkal nőtt 2019 és 2022 között, ám inflációval kiigazítva a bővülés mindössze 11 százalék – derül ki az Allianz 2023-as globális vagyonosodási jelentéséből. Bár ez a növekedés optimizmusra ad okot, a lakosság mintegy 80 százalékának nincs tartaléka.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az elmúlt évek bizonytalanságai és gazdasági nehézségei miatt minden korosztály számára felértékelődött a takarékoskodás és a pénzügyi öngondoskodás fontossága, ennek ellenére a lakosság mintegy 80 százalékának még mindig nincs érdemi megtakarítása, több mint 30 százalékának pedig vésztartaléka sem. (Economx)
