Reprodukciót károsító oldószer került ki a Samsung-gyár közelében lévő gödi földekre.
A születendő gyermekek egészségére veszélyt jelentő N-metil-pirrolidon (NMP) nevű vegyületet az akkumulátorgyártásban is használják. A mérgező anyag súlyos szemirritációt okozhat, valamint irritálhatja a bőrt és a légutakat.
2024. február 21-én értesítette a Greenpeace-t a Göd-ÉRT Egyesület, hogy a Samsung SDI Magyarország Zrt. gödi akkumulátorgyára mellett csőtörés miatt szennyvíz ömlik ki a környezetbe. A csőtörést rövid időn belül elhárították, ám kiterjedt méretű tócsákban a közeli termőföldön maradt a szennyvíz, mellyel bármelyik helyi lakos, arra járó érintkezhetett. A Göd-ÉRT Egyesület képviselője a frissen kifolyó vízből, míg a Greenpeace munkatársai a mellette lévő szántóföldön vettek mintákat - írja közleményében a környezetvédelmi szervezet.
A mintákat ezután a Greenpeace eljuttatta az Eurofins Magyarország laboratóriumába bevizsgálásra.
A vizsgálatok mindkét mintában 200 mikrogramm/liter mennyiségben mutatták ki az NMP jelenlétét.
A magzatkárosító oldószer uniós korlátozás alá esik, ezért a vegyületet az EU-ban csak külön engedéllyel lehet használni.
Bár a nyilvánosság felé nem ismert, hogy pontosan mely vízvezetékben történt a csőtörés, az azonban teljességgel elfogadhatatlan, hogy a szántóföldre kikerülve terheli a környezetet a mérgező NMP-vel szennyezett víz. Az oldószernek semmi keresnivalója nem lenne a kommunális szennyvízben, de ipari szennyvízben sem feltétlenül elfogadható ez a mennyiség - szögezi le a Greenpeace.
A Greenpeace az eset kapcsán adatigényléssel fordult a DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt-hez, a katasztrófavédelemhez, a Pest Vármegyei Kormányhivatalhoz, illetve Göd Város Önkormányzatához. Levelében a zöldszervezet bejelentette a vizsgálati eredményeket, és az alábbiak tisztázását várja:
- Ipari vagy kommunális szennyvíz ömlött ki a Samsung-gyár melletti termőföldekre 2024. február 21-én? Mi volt az NMP szennyezés forrása?
- Véleményük szerint elfogadható-e a zöldszervezetek vizsgálatai során kimutatott 200 mikrogramm/liter NMP jelenléte?
- Tettek-e bármilyen intézkedést a kifolyt szennyezés kezelésére?
- Mi az oka, hogy már több alkalommal csőtörések voltak a Samsung-gyár környékén?
- Tudnak-e arról, hogy máskor is kijuthatott csőtörés vagy más vízszennyezés révén NMP a gyár körül a talajba, talajvízbe?
- Milyen határozatok, büntetések történtek eddig a Samsung-gyárból származó bármely vízszennyezés (csőtörések, a megengedettnél magasabb szennyezettség, talajvízszennyezés) ügyében?
A szervezet közleményében azt írja, ez már a sokadik alkalom, hogy Gödön az emberi egészségre rendkívül veszélyes méreg kerül ki a környezetbe. Ezt a vegyi anyagot találták meg korábban a gödi kutakban, azaz a talajvízben 15 mikrogramm/liter körüli értékben. A Göd-ÉRT Egyesület a 2022-es kútvíz-szennyezés kapcsán hangsúlyozta:
szükségesnek tartja annak tényszerű kivizsgálását, hogy miként kerülhetett a talajvízbe a Samsung-gyárában is használt mérgező oldószer, emellett elengedhetetlennek nevezte állandó talajvízfigyelő kutak létesítését a lakóövezet és az iparterület között.
Megdöbbentő, hogy a hatóságok az Egyesület egyik követelését sem teljesítették. Később kiderült, hogy a Samsung-gyár csak 2021-ben több mint 80 tonna NMP-t bocsátott ki a levegőbe - ezt a jelentős kibocsátást a jogszabályok félreértelmezése miatt engedte akkor a hatóság.
A Greenpeace ezért azt követeli, hogy
- a hatóságok a lehető leghamarabb tisztázzák a szennyező anyag eredetét, és ha az akkumulátorgyár az NMP forrása, akkor végre biztosítsák, hogy ne történjenek további szennyeződések;
- a kormány erősítse meg a hatóságokat, biztosítsa azok függetlenségét, hogy azok valóban fel tudjanak lépni a szennyezések ellen;
- legyen a szennyezőkkel szemben sokkal hatékonyabb a fellépés, szülessenek arányos, elrettentő büntetési tételek;
- folyamatos és nyilvánosan azonnal elérhető monitoring mérések biztosítsák az akkumulátorgyárak és kapcsolódó üzemek megfelelő, szennyezésmentes működését;
- a cégek csak az elérhető legjobb, legbiztonságosabb technológiát alkalmazzák, és működjenek transzparensen. Ellenkező esetben a működésükhöz ne kapjanak engedélyt;
- az akkumulátoripari létesítményekről a helyi lakosság, civilek bevonásával döntsenek, és azok ne erőltetett menetben, kiemelt állami beruházásként épüljenek.
A Greenpeace követelése, hogy a hatóságok ezeket az elvárásokat érvényesítsék annak érdekében, hogy a cégek szabályszerű működésével garantálni tudják a dolgozók, a környéken lakók és gyermekeink egészségét. Ezeknek az elmulasztása olyan súlyos következményekkel járhat, hogy minden hibát és szennyezést teljesen ki kell zárni - szögezi le közleményében a környezetvédelmi szervezet. (Infostart)
