Egyre több területen akarják megszabni az árakat, amivel torzítják a piacot és a versenyt.
Saját hatása alá került a kormány, annyira működőképesnek látja az árrés-stopot, hogy a tervei szerint a kiskereskedelmi láncok után a drogériákra, jelesül a DM-re, a Müllerre és a Rossmannra is kiterjeszti. Erről a kabinet a szerdai ülésén tárgyalt. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábbi Facebook-videójában azt mondta, azért rájuk, mert a háztartási cikkek piacának 40 százalékát uralják, s ha csökkentik az áraikat, az továbbgyűrűzik más üzletekbe is. Az árrés-stopot 30 termékkörre – egyebek mellett a vécépapírra, zsebkendőre, fogkrémre, dezodorra, testápolóra, pelenkára – vezetnék be. Kerestük a nagy hazai drogérialáncokat, a Rossmann és a Müller nem válaszolt, Kanyó Roland, a DM marketing és PR menedzsere pedig azt írta, egyelőre nem tudnak nyilatkozni, mert „mi sem rendelkezünk további információval”. Annyit még hozzátett, hogy felelős vállalatként a jogszabályokat mindig betartják.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) viszont a KSH márciusi kiskereskedelmi gyorsjelentése kapcsán - miszerint az ágazat forgalmának volumene a nyers adat szerint 0,4 százalékkal mérséklődött – úgy nyilatkozott, hogy nem várható általános fellendülés abban az szektorban, ahol az árrés-stopot bevezetik. Kár erre egyfajta csodaszerként tekinteni, ami rendbe teszi az inflációt és felpörgeti a keresletet. A szervezet szerint ugyanis a számok azt jelzik, hogy
a hatályba lépés utáni első hetek szolid vásárlási hulláma után az intézkedés pozitív hatása elmúlik, és inkább a kormányzati beavatkozásokkal szükségszerűen együtt járó fogyasztói elbizonytalanodás keresletcsökkentő hatása érvényesül.
Úgy véli, a bizonytalan szabályozási környezet hatására a kiskereskedők nagy többsége elhalasztja a beruházásokat, termékfejlesztéseket, mindezt pedig előbb-utóbb a vásárlók is megérzik. Éppen ezért az árrésstop következtében rövidtávon felszabaduló többlet jövedelem nem a fogyasztást növeli, s nem járul hozzá a gazdaság erősítéséhez.
A szervezet szerint egyébként az árrésstop elérte a kívánt hatást, az élelmiszer infláció átmenetileg fékeződött, ez viszont nem lesz örök életű, mivel a beszállítói árak is emelkednek. Az OKSZ mindezeket figyelembe véve éppen a most készülő kormányzati lépéssel ellentétes előjelű változtatás, azaz az árrésstop - tervezettnek megfelelő -, május végi kivezetését javasolja. Hozzáteszik, hogy a fogyasztói bizalom helyreállítását és lakossági fogyasztás növekedést a nyugodt, kiszámítható piaci környezetben zajló éles verseny szolgálja leginkább, csak így erősíthető a kiskereskedelem hozzájárulása a magyar GDP emelkedéséhez, a költségvetés hiányának mérsékléséhez.
Ahogy az lenni szokott, a Nemzetgazdasági Minisztérium erre azonnal kiadott egy ellenközleményt, mert szerinte az OKSZ félrevezető módon vont párhuzamot a kiskereskedelmi forgalom márciusi mérséklődése és az árréscsökkentés bevezetése és annak hatásai között.
Ugyanakkor lényegében az OKSZ-szel egybecsengő véleményt fogalmazott meg lapunknak egy magas beosztású hitelintézeti vezető. Úgy látja, a lépés a rég elmúlt, tervgazdálkodási idők rutinjait idézi (táblázatukban mutatjuk a szocialista és az orbáni árszabályozás összehasonlítását) . Abból tanulva, nem lenne szabad a folyamatokba fölülről beavatkozni, mert azzal torzul a piac, és ami sokkal problémásabb, a fejlődés iránya. Az ilyen lépések hosszú távon soha nem szülnek jót. Akad rövidtávú előnyük, amelyek elvakíthatják a törvényhozókat, de amit most megnyernek, azt egyszer vissza kell adni. Ez törvényszerű – fogalmazott. A probléma akkor jelentkezik majd, ha a most elmaradó beruházásokat szeretnék felpörgetni, azaz pótolni. Akkor a gyors kivezetés inflációs sokkot és a fogyasztás visszaesését okozhatja. Ez pedig aligha az, amit a nemzetgazdasági tárca látni szeretne majd. Szerinte az ilyen helyzetekben ágazati és szakmai egyeztetésekre lenne szükség, ahol a teljes termékpályákkal leülve a terheket mindenki számára elviselhető szintre „belőve”, megoldást találnának. Ez a kabinet azonban a felülről érkező intézkedéseket részesíti előnyben. Azok azonban mindig és mindenhol torzítják a piacot, amelyek sosem hoznak előremutató változásokat.
Petschnig Mária Zita: ez színtiszta politika
A kormánynak az árszabályozási intézkedésekkel nincs semmilyen gazdasági célja, színtiszta politikai cselekvésről van szó, amivel annak a látszatát akarja kelteni, hogy cselekvőképes és fel tud lépni az inflációval szemben - nyilatkozta lapunknak Petschnig Mária Zita, közgazdász. Az intézkedéseknek következményei és a társadalmi ára lesz. Mindenki láthatta, hogy mi történt a boltokban és a benzinkutakon, amikor feloldották az ár-stopokat: megugrott egyes élelmiszerek ára és az infláció mértéke is. A következmények hasonlóak lesznek az árrés-stopok feloldása után, ezek az intézkedések is csak rövidtávon csökkentik az inflációt.
Petschnig Mária Zita szerint látva az egyre szaporodó árrés-stopokat, azok nagy valószínűséggel a választások utánig velünk maradnak, hiszen a Fidesz választási kampányának a részét képezik. Olyan népszerűség növelő intézkedésekről beszélünk, amelyek nem kerülnek a kormánynak semmibe, hiszen az árát a kiskereskedelmi cégek, majd a kivezetéskor végső soron a lakosság fizeti meg. A multik ugyanis a nekik okozott veszteséget nem tudják tartósan finanszírozni. Egyébként az árrés-stop belevág a kormány szokásaiba, hiszen Orbánék mindig is arra törekedtek, hogy a politikai döntések árát más fizesse meg. Ez még a jobbik forgatókönyv, mert ha 2026 után is Orbán Viktor marad hatalmon, akkor az árrés-stopokkal terhelt cégek egy része dönthet úgy, hogy kivonul az országból – vélekedett Petschnig Mária Zita. Hozzátette, rövidtávon a kormányzati árintézkedések valóban csökkentik inflációt. Látva a kabinet elkötelezettségét már az is reálisnak tűnik, hogy teljesül az idei 4,5 százalékos inflációs célkitűzése, ami ugyan magasabb a tavalyi 3,7 százaléknál, de alacsonyabb az év elején mért 5,5-5,6 százalékos árindexeknél. Ugyanakkor a választások után – kerüljön is bárki hatalomra –, ki kell vezetni ezeket az intézkedéseket, ami az infláció átmeneti megemelkedésével jár majd 2026-ban – mondta. (Népszava)
