A magyar gazdaság legnagyobb problémája a verseny hiánya Zsiday Viktor szerint, ami az alacsony termelékenységet okozza.
A Portfolio konferenciáján a közgazdász arról beszélt, hogy a kormányzati beavatkozások, valamint a piaci szereplők ösztönzőinek torzulása gátolják a hatékony működést. A szakember blogjában kifejti: jelenlegi struktúrában hosszú távon nem várható jelentős gazdasági növekedés.
A verseny hiánya a legnagyobb gond a magyar gazdaságban, és ez okozza az alacsony termelékenységet
- mondta a Portfolio Budapest Economic Forum 2024 konferenciáján Zsiday Viktor, a Hold Alapkezelő, Citadella Származtatott Befektetési Alap portfóliókezelője.
Blogjában "A verseny hiánya" címmel folytatta ezt a gondolatmenetet. "Az elmúlt 15 évben Magyarországon a munkaerő termelékenysége csupán körülbelül éves 1%-kal nőtt, ami borzasztóan kevés. Mi okozza ezt az alacsony ütemet? Valószínűleg számos tényező, de ha csak egyet, a legfontosabbat kellene kiemelnem, akkor azt gondolnám, hogy ez a tényező a verseny hiánya" - írja Zsiday.
- A magyar kormányzat számtalan módon, és jellemzően nehezen kiszámíthatóan, ad-hoc jelleggel avatkozik be a piacba, ami rendkívüli megnehezíti a normális működést (egy nap alatt változó, időnként visszamenőleges, vagy azonnal bevezetendő szabályozások, különadók, stb.).
- Ehhez járul, hogy a hazai intézményrendszer függetlensége és gyorsasága is gyakran megkérdőjelezhető. Független, szakszerűen és gyorsan működő intézmények nélkül nincs jól működő piacgazdaság.
- Bizonyos szektorokban csak néhány, jellemzően államközeli szereplő van, ide betörni szinte lehetetlen.
- Más szektorokban a kormányzat egyes szereplőket támogat, másokat büntet, jellemzően a szocializmus logikájához hasonlóan a hatékonyabbaktól elvéve és a kevésbé versenyképesek felé átcsoportosítva.
- A gazdaság szereplői számára az EU-s és állami források megszerzésére optimalizálás gyakran jóval jövedelmezőbb, mint a piaci versenyben helytállni, ez nyilván torzítja számukra az ösztönzőket: ha pályázatírásban, lobbizásban, ne adj' isten korrupcióban kell jónak lenni, akkor nem a piaci működésre fogok koncentrálni. Ez egyfajta „resource-curse”.
- A gazdaságpolitika bizonyos elemei is a hatékonyság növelése helyett a gyengén működő szereplők kisegítésére irányulnak, ezek kiváló példája a forint állandó leértékelgetése, ami rövid távon segít az exportőrökön, de hosszútávon káros.
"A kérdés az, hogy a fenti tényezőkben lesz-e, várható-e változás a következő években. Amennyibe nem, akkor 5-10 éves távon a múltbeli 1%-os termelékenység-növekedésnél több nem elvárható, és nem is realisztikus. 1-2 éves távon természetesen fel lehet pörgetni a gazdaságot, akár még az áhított 3-6%-os sávba is, de hosszabb távon ebben a struktúrában szinte lehetetlen" - véli Zsiday. Szerinte
Amíg a fenti problémákat nem kezeljük, és nem lesz valódi piaci verseny Magyarországon, addig nem hogy Ausztriát, de Lengyelországot sem fogjuk utolérni.
