Az Európai Bizottság elítélte az ukrán büntető törvénykönyv átalakítását, mely szerinte gyengíti Kijev uniós törekvéseit.
Több ezer ukrán gyűlt össze kedden Kijevben és más városokban, tüntetve az ellen, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta azt a jogszabályt, amely a kritikusok szerint aláássa az ország korrupcióellenes infrastruktúráját. E tüntetések volt az első nagyobb kormányellenes megmozdulások a több mint három éve tartó háború során.
A kedden elfogadott, vitatott törvényjavaslat a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatalt (NABU) és a Korrupcióellenes Különleges Ügyészséget (SAPO) a legfőbb ügyész alá rendeli, a legfőbb ügyészt pedig az elnök nevezi ki. Sokak szerint a kormányzat így reagál arra, hogy a korrupcióellenes hivatalok az utóbbi időben Zelenszkij belső körének ügyeit vizsgálták.
Ursula von der Leyen szerdán felhívta Zelenszkijt, és közölte, hogy erősen aggódik miatta, és magyarázatot kér arra, hogy miért fogadtak el egy olyan törvényt, mely a NABU és a SAPO függetlenségét is gyengíti. "Von der Leyen elnökasszony közölte a módosítások következményeivel kapcsolatos komoly aggályait, és magyarázatot kért az ukrán kormánytól" - közölte szerdán a Bizottság szóvivője, és hozzátette, jhogy a jogállamiság tiszteletben tartása és a korrupció elleni küzdelem az Európai Unió alapvető elemei, és hogy mint tagjelölt országtól, Ukrajnától elvárják, hogy teljes mértékben tartsa be ezeket a normákat. "Ebben a kérdésben nincs kompromisszum" - szögezte le a szóvivő.
Az orosz invázió kezdete óta először bírálta Zelenszkijt az Európai Bizottság
Kedden Marta Kos, az Európai Bizottság bővítési biztosa határozott rosszallásának adott hangot, és próbálta visszatartani Kijevet a vitatott törvényjavaslat elfogadásától.
A korrupció elleni küzdelem központi szerepet játszik Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozási törekvéseiben. Zelenszkij esti beszédében igyekezett válaszolni a fokozódó kritikákra. "A korrupcióellenes infrastruktúra orosz befolyás nélkül fog működni, ettől pedig mielőbb meg kell tisztítani. Több és könnyebb igazságszolgáltatásra van szükség" - mondta Zelenszkij, utalva a NABU irodáiban a közelmúltban az orosz kémkedés vádja miatt végrehajtott razziákra. Az elnök hozzátette, hogy "fontos, hogy a főügyész eltökélt abban, hogy Ukrajnában valóban biztosítsák a büntetés elkerülhetetlenségét azok számára, akik a törvény ellen vétkeznek. Erre van igazán szüksége Ukrajnának." (Euronews)
Miért veszélyezteti Ukrajna új korrupcióellenes törvénye az EU-csatlakozási reményeket?
A kedden elfogadott, nagy vihart kavart törvény a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatalt (NABU) és a Korrupcióellenes Különleges Ügyészséget (SAPO) a legfőbb ügyész alá rendeli, a legfőbb ügyészt pedig az elnök nevezi ki. A hivatalok az utóbbi időben Zelenszkij belső köreit is vizsgálták.Az elmúlt három évben az Európai Unió újra és újra megerősítette, hogy rendíthetetlenül és mindenre kiterjedően támogatja Ukrajnát az Oroszország brutális, teljes körű inváziója elleni küzdelemben.
Ez az ígéret nem pusztán retorikai volt. Pénzügyi támogatásban, fegyverekben és lőszerben, energiabiztonságban, barangolási szolgáltatásokban, szabadkereskedelmi megállapodásban és a menekültek ideiglenes védelmében nyilvánult meg. Az EU által javasolt hétéves költségvetésben szerepel egy külön 100 milliárd eurós alap, amely az ország hosszú távú újjáépítését hivatott segíteni.
A héten azonban ez a front először tört meg, amikor az Európai Bizottság nem titkoltan kifogásolta az új ukrán jogszabályt.
A törvény, amelyet a parlament kedden olyan gyorsasággal fogadott el, hogy Brüsszelt is láthatóan váratlanul érte, két korrupcióellenes szervet - a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatalt (NABU) és a Korrupcióellenes Különleges Ügyészséget (SAPO) - közvetlenül a politikailag kinevezett főügyész felügyelete alá rendeli.
A főügyésznek mostantól lehetősége lesz arra, hogy kiválassza a NABU és a SAPO által kezelt ügyeket, és azokat más állami szervekhez rendelje át, ami a kritikusok szerint azzal a kockázattal jár, hogy a végrehajtó hatalom befolyásolhatja és esetleg félre is siklathatja a nagy horderejű nyomozásokat. A főügyész emellett írásos utasításokat is adhat majd az ügynökségeknek.
A felháborodást fokozta, hogy a parlamenti szavazásra egy nappal azután került sor, hogy a biztonsági szolgálatok orosz kémkedés vádja miatt rajtaütöttek a NABU irodáin. Hiába törtek ki spontán, felháborodott tüntetések Ukrajna-szerte, Volodimir Zelenszkij elnök aláírta a törvényt.
A korrupcióellenes infrastruktúra működni fog, csak orosz befolyás nélkül - ettől meg kell tisztítani. És több igazságszolgáltatásra van szükség
- indokolta az elnök esti beszédében, miért van szükség szerinte az intézkedésre.
"Fontos, hogy a főügyész eltökélt abban, hogy Ukrajnában valóban biztosítsák a büntetés elkerülhetetlenségét azok számára, akik a törvény ellen vétkeznek. Erre van igazán szüksége Ukrajnának".
Másnap a rendkívüli konfliktus eszkalálódott, amikor Ursula von der Leyen felhívta Zelenszkijt, és magyarázatot követelt a vitatott jogszabályokkal kapcsolatban.
"Von der Leyen elnök asszony közölte erős aggodalmát a módosítások következményeivel kapcsolatban" - mondta egy szóvivő. "A jogállamiság tiszteletben tartása és a korrupció elleni küzdelem az Európai Unió alapvető elemei. Mint tagjelölt országtól, Ukrajnától elvárják, hogy teljes mértékben betartsa ezeket a normákat. Nem lehet kompromisszumot kötni".
Néhány órával a telefonbeszélgetés után Zelenszkij ígéretet tett arra, hogy új törvényjavaslatot nyújt be "a jogállami rendszer erejének biztosítása érdekében", további részletek megadása nélkül.
A hatalmi ágak szétválasztása
A korrupció elleni küzdelem központi szerepet játszott Ukrajna törekvésében, hogy csatlakozzon az EU-hoz. Az újságírók és elemzők az elsők között vetették fel ezt a kérdést, amikor Zelenszkij az orosz háború első napjaiban benyújtotta a tagsági kérelmet, és továbbra is kiemelt téma maradt.
A korrupció a Szovjetunió összeomlása óta közismerten állandó probléma Ukrajnában, ahol az oligarchák és a szervezett bűnözés a politikai átmenet káoszát kihasználva igyekeztek kifosztani a gazdaság megragadható ágazatait. A korrupciót a választásokon, az igazságszolgáltatásban, a közigazgatásban, az oktatási rendszerben és az üzleti szektorban is kimutatták.
A Transparency International folyamatosan a korrupció terén Európa legrosszabbul teljesítő országai közé sorolja Ukrajnát. Bár az ország pontszáma az elmúlt évtizedben mérsékelten nőtt, továbbra is a 100 vezető állam között van.
A hatalmas kihívás tudatában a Bizottság a korrupció elleni küzdelem megerősítését azon hét előfeltétel egyikévé tette, amelyet Ukrajnának teljesítenie kellett a csatlakozási tárgyalások hivatalos megkezdése előtt.
A vezetők megállapodtak abban, hogy a tárgyalásokat 2023 decemberében kezdik meg, annak ellenére, hogy Kijev csak részleges előrelépést ért el a korrupció és az oligarchák elleni küzdelem, valamint a kisebbségek jogainak biztosítása terén.
Azóta Brüsszel arra bátorította Ukrajnát, hogy folytassa erőfeszítéseit, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy meggyőzzék a nemzetközi adományozókat és befektetőket, hogy tőkét hozzanak az országba.
A bővítési jelentés legutóbbi, 2024 októberében kiadott verziója szerint Ukrajna "tovább javította" korrupcióellenes keretrendszerének hitelességét, és "megerősítette a 2014-es forradalomra válaszul létrehozott NABU és SAPO függetlenségét és intézményi kapacitását".
A NABU a legmagasabb szintű korrupciót vizsgálja, ügyeit pedig a SAPO felügyeli és vezeti a büntetőeljárást. Az ügyeket ezután a Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság tárgyalja. "A NABU és a SAPO megőrizte működési hatékonyságát, és továbbra is fontos intézményi pillérei a korrupcióellenes infrastruktúrának" - közölte a Bizottság.
A jelentés kiemelte, hogy a SAPO a főügyészségtől "különálló jogi személyiséggé" vált, és azt javasolta, hogy a SAPO vezetője az ügyészségtől "függetlenül" indíthasson vizsgálatot a parlamenti képviselők ellen.
Ezeket az elemeket az új törvény semmissé teszi, amely a legfőbb ügyészt helyezi mindkét ügynökség élére, mint végső döntőbírót.
Tudatos szétválasztás?
A nyilvánvaló visszalépés azzal fenyeget, hogy tovább rontja Ukrajna európai integrációjának amúgy is bizonytalan helyzetét.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök vétójával megakadályozta, hogy az ország megkezdje a csatlakozási tárgyalások első, Fundamentals néven ismert csoportját. Ez a klaszter a korrupció elleni küzdelmet is magában foglalja.
Orbán arra összpontosította ellenállását, hogy Ukrajna háborús ország, és szerinte nem tartja tiszteletben a magyar kisebbség jogait. A miniszterelnök a nemzeti konzultáció eredményeit "erős felhatalmazásnak" nevezte a pályázat befagyasztására.
Orbán fellépésére válaszul a Bizottság erőteljesen Kijev védelmére kelt, és azt állította, hogy "nem volt objektív oka" az első klaszter blokkolásának. "A dolgok egyértelműek: miközben beszélgetünk, Ukrajna a legnehezebb körülmények között hajtja végre a reformokat, amit csak el lehet képzelni" - mondta egy szóvivő a hónap elején.
A korrupcióellenes reform körüli vita újabb érvet szolgáltat Orbán Viktornak és más szkeptikusoknak a csatlakozási folyamat kisiklatására, és - talán elkerülhetetlenül - felerősíti a találgatásokat Ukrajna és Moldova pályázatának esetleges szétválasztásáról.
A két keleti ország nem sokkal azután nyújtotta be uniós tagság iránti kérelmét, hogy Oroszország megindította a teljes körű inváziót, és 2022 júniusában ugyanazon a napon nyilvánították őket jelöltnek. Azóta "párként" együtt mozognak.
A Bizottság mindkettőt egyformán késznek tartja az első klaszter megnyitására, és várja, hogy a tagállamok egyhangúan zöld utat adjanak. Figyelemre méltó, hogy Orbán nem fogalmazott meg fenntartásokat Moldova ambícióival kapcsolatban, ami azt jelenti, hogy Chișinău feloldhatja a tárgyalások következő szakaszát, amíg Kijev a vétó feloldására vár.
A tagállamok eddig vonakodtak a pályázatok szétválasztásától, attól tartva, hogy ez Orbán nagy győzelmét és Ukrajna fájdalmas vereségét jelentené. A korrupcióellenes jogszabály körüli vita most szemléletváltásra késztethet ebben.
"Az ukrajnai események rendkívül aggasztóak, és azzal a kockázattal járnak, hogy aláássák Ukrajna uniós csatlakozási folyamatát, amely már így is megrekedt az alaptörvény-nyitással kapcsolatos magyar vétó miatt" - mondta Amanda Paula, az Európai Politikai Központ (EPC) vezető politikai elemzője.
"Úgy vélem, ez lendületet ad a Moldovának Ukrajnától való leválasztásáról szóló tárgyalásoknak. Igazságtalan lenne Moldovát az ukrajnai fejlemények miatt visszatartani".
A korrupció elleni küzdelem nem csak Ukrajna csatlakozása szempontjából kulcsfontosságú, hanem az ország által az Európai Bizottságnak tett kötelezettségvállalásokban is szerepel, amelyek feltételei annak, hogy az 50 milliárd eurós alapból fokozatos kifizetésekben részesüljön.
Ezek a kifizetések, amelyek létfontosságúak a közszolgáltatások fenntartásához és a bérek kifizetéséhez, erőteljes befolyást jelentenek, ha Brüsszel úgy dönt, hogy addig fokozza nyomást, amíg Kijev vissza nem vonja a jogi változtatásokat, és vissza nem állítja a NABU és a SAPO függetlenségét. A Bizottság szóvivője szerint korai lenne még spekulálni a pénzeszközök esetleges befagyasztásáról. (Euronews)
